Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-10-13 / 39. szám
Thursday, October 13. 1977. A DOLGOZÓ NŐK TÖRTÉNETE KÉPEKBEN “Bottling and Labeling Room, Maurer Pickle Co., Bush Terminal” (kb. 1900) látható a kiállitáson. “Women at Work: 200 years of Life, and Labor in New York City” címen kiállítás nyílt meg szeptemberben a kórházi dolgozók szakszervezetének galériájában (310 West 43rd. St.). Három fiatal történész: Judy Hilkey, Susan Levine és Allis Wolfe állította össze a kiállítást. Nem múzeumban akarták bemutatni az összegyűjtött anyagot, hanem olyan helyeken, ahol dolgozo nők könnyen megtekinthetik. Október 29.-ig lesz a kiállítás a galériában, később, nov.6.-tól nov. 27.-ig az Educational Alliance-ben (197 East Broadway), ezután pedig, dec. 5.-tól dec 29.-ig az Equitable Life Assurance Society helyiségében (1285 Ave. of the Americas). A dolgozó nők képekben bemutatott-kiállításhoz az anyagot másfél éven át könyvtárakból, múzeumokból, szakszervezetekből és gyárak archívumaiból szerezték be. A fényképekből, fa- és rézmetszetekből álló kiállítás három részből áll, ezek körülbelül három gazdasági fejlődési időszaknak felelnek meg. A képeken kívül a látnivalók naplókból vett idézeteket, enekeket és esemenyleirasokat is tartalmaznak. A kiállítás az iparosítás előtti társadalom bemutatásával kezdődik, amikor még a munka a családi élet része volt. A házon belüli szövőszéken peldaúl a férfi dolgozott, a nő fonta a fonalat és a gyermekek is segédkeztek. A második időszak, melynek cime: “Haladás és nyomor” a 19. szazad végét mutatja és az első világháborúval zárói. A múlt század végén vált el az otthon a munkahelytől. A középosztálybeli nők otthon maradtak, de a szegény nők hagyományos munkájukat, fonást es szövést a gyárban folytatták. Eles osztálv-elvá- lasztódás kezdődött a nők között. A harmadik, modem korj az u.n. “papirforradalom” időszaka, amikor a nők tömegesen irodai munkát vállaltak. A hivatásokba csak elenyésző kisebbségük került be es ez az arány még a mai napig sem javult. Az adatok szerint a dolgozo nők 65 százaléka 1970-ben még mindig az irodai és kiszolgálói alkalmazásokban dolgozott. A kiállítás rendezői találtak egy érdekes képsorozatot, amelyben az első kép 1920-ban, a második 1950-ben és a harmadik 1970-ben mutat be irodai dolgozókkal teli helyiséget. Mind a három képen a nők pontosan ugyanazt a munkát végzik. A kiállítás a nők nem-fizetett munkáját is bemutatja, a házimunkával és anyasággal járó feladatok teljesítését és a nők jótékonysági, nőmozgalmi és szakszervezeti tevékenységeit. LOUISE PETTI BONE SMITH 90. SZÜLETÉSNAPJA Haladó szervezetek es jobaratok október 15.-én ünnepük a Connecticut-i Hartford-ban, Louise Pettibone Smith professzor 90. születésnapját. A bibliatörtenelem kiváló tudósa, a polgárjogok régi védelmezője, Smith professzor különösen a McCarthy boszorkányüldőzések alatt fejtett ki nagy tevékenységet a külföldi születésűek jogainak védelmében. 38 éven at a Wellesley egyetemen tanított. A külföldi születésűek elleni hadjarat kellős közepén vállalta el az American Committee for Foreign Born elnökségét és ezt a tisztségét 1968 decemberéig töltötte be. Vezető szerepet játszott a közvélemény mozgósításában , ta bevándoroltak, jogaiért és a deportálásra Ítélték érdekében, akiket azért akartak kiutasítani, mert hosszú évi munkásságuk alatt a nép érdekében működtek. Nagyban segített kiszélesíteni az ellenállást az embertelen McCarran törvény és a House Un-American Activities Committee» üldözéseivel szemben. A hartfordi ünnepséget október 15.-én, szombat d.u. 2—4-ig tartják. A büfe-ebéd utáni ünnepi műsoron Smith professzor, George Murphy., volt társelnök, a jarofesszor segítőtársa tart rövid beszédet. Részletekről az American Committee ad felvilágosítást. Telefon: (212) Or4-5058. i PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! I* MAGYAR TOK IS NYERT A CONNECTICUT! TÓK^lVERSENYEN Connecticut államban minden evben rendeznek egy “nagy tök” (Great Pumpkin) versenyt. Az idei versenyen úgy nézett ki, mintha azt Nicolas Mastroianni, North Haven-i lakos nyerte volna meg, aki egy 198 fontos tökkel vett részt a kiállitáson. Sajnos csalódott. A tökversenyt ellenőrző Conn.-i Földművelésügyi Hivatal felülvizsgálta Mastroanni terményét és megállapította róla, hogy az nem amerikai tök (Pumpkin), hanem egy óriási magyar tök (squash). így a versenyt Enthem Duford, Ashford, Conn.-i farmer nyerte meg, egy cingar, alig 102 fontos amerikai tökkel, (pumpkin). Mr. Mastroiannit a verseny rendezősége azzal vigasztalta meg, hogy öt kiáltották ki az "óriási magyar tök”- verseny (Great Hungarian Mammoth Squas) nyertesének. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in Julv by Hungarian Word, Inc. 130 East l6th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 3I.,''!>2 ^nder the Act of March 21, 1879» at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre 15.. félévre . 9 8.— Minden más külföldi ‘ V országba egy évre $ 18.-fé»évre $ 9.50 5 Az ENSZ megálmodója, F.D. Roosevelt meghalt 1945. április 12.-en. Április 25.-én, most már Truman elnöksége idején, megszületett az ENSZ, az emberiség reménye. Truman egyénisége alapvetően különbözött Rooseveltétől. Ez és az előbb említett változás az USA külpolitikájában, rányomta bélyeget az ENSZ szervezetere és alapszabályaira. Az USA akkor magasan tornyosuló hatalmával és az ENSZ-ben feltétlen szavazattöbbség birtokában a világ urának érezte magát. Az akkori angol miniszterelnök, Churchill, Fulton, Mo.-i beszédében, 1946-ban, bejelentette a világnak a “hidegháborút” a Szovjetunióval szemben. (A hidegháborút NEM a Szovjetunió kezdeményezte, mint azt a propaganda gépezet a közönséggel elhitetni igyekezett.) Ezek a világhatalmi almok azóta szertefoszlottak. Ez a vegzetes külpolitika, a Korea-i háborún át, a Vietnam-i vesztett háborúig, megingatta a közvélemény bizalma't a kapitalista rendszer iránt, melyhez hozzájárult a CIA működésé is mindez idő alatt. Ennek a külpolitikának mérhetetlen, elpocsékolt költségéi, minden előny és haszon nélkül, idézték elő a kapitalista világ mai gazdasági válságát. Az International Monetary Fund (Nemzetközi Pénz Alap) a kapitalista államok szülemenye, ez évi szeptember 10.-en közzétett jelentésében borúlátóan, e's reménytelennek ítéli meg a kapitalista világ gazdasági helyzetét. Ugyanez idő' folyamán a Szovjetunió nemcsak, hogy kiheverte a háború által okozott rettenetes veszteségeket, de ma már az első helyért vetélkedik, gazdaságilag és politikailag, az USA-val, gazdasági válság nélkül. Nem szabad azt hinni, hogy a kapitalista világ ebbe belenyugszik. A rendszert szolgáló közgazdaságtudományi doktorok idáig nem találták meg az orvosságot a betegség gyógyítására, a nemrég Londonban megtartott államfői konferencia eredmenv nélkül végződött. A gyarmati rendszer felszámolása, az újonnan felszabadult^, fejlődő államok szükségletei és követelései csak hozzájárulták a válság nehézségeihez. A kapitalista rendszer alaptörvénye a haszon, a profit nyerése lévén, csak olyan megoldásokat próbálnak kitalálni, amelyek ezt tiszteletben tartják, tehát csak a népek zsebéből, a nepek mindennapi életéből lehet ezt kisajtolni. Miután a mai világban a bérek csökkentése kivihetetlen, segítségül jön az infláció és a megélhetés költségeinek folytonos emelkedése. Másik eszköz a modernebb termelési eszközök, gépek bevezetése, a termelé- kenyseg növelése, vagyis a munkaerő'fokozottabb kihasználása, e's a termeles csökkentése: ebből ered a munkanélküliség. Munkanélküliség mellett a gazdaság egészséget helyreállítani nem lehet, hisz ez a betegség mivolta. Egy egészséges gazdasági élet fenntartása csak űgv lehetséges, ha minden dolgozni képes munkaerő munkába áll. kielégítő javadalmazás es egészségi körülmények mellett, hasznos, termelő munkára, akár a gyárakban, akár a földeken, akar a szolgáltata'sokban. Iskolákat, kőrháza- kat, lakóházakat építeni kell, nem pedig lezárni! A népeket ellátni,és nem a nadrágszíjat összehúzni! De ezt csak a profit rovására lehetséges megtenni. v. 6. TERJESSZE LAPUNKAT!' 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ _ Profit: és íl' munkabér 8
