Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-10-06 / 38. szám

Thursday, October 6. 1977. 4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Vita az alaszkai ostermészet védelméért Egy kongresszusi törvényjavaslat Alaszka egy 114 millió akeres területét védett, óstermészeti nemzeti parknak nyilvánítaná. A környezetvedok által kidolgozott es Morris K. IJdall, arizonai de­mokrata képviselő által benyújtott “H.R. 39” az ország legnagyobb őserdejére, a Tongass National Forest-ra vonatkozik. Az alaszkai Sitka varos lakosai közül nagyon sokan ellenzik az erdővédelmi javaslatot, mert a fa­ipar kb. 3000 dolgozónak ad munkát. A Sitka-i zuzalékgyár egyedül 1300 munkást alkalmaz, ami ennek a városnak a kereskedelmi forgalmat nagy­ban fellendíti. Mások azonban úgy érzik, Sitká-ban még akkor is jól lehet élni, ha a zuzalékgyarat be­zárnak. A festői szépségű régi kikötő, halász és kiránduló hajóival, vitorlásaival, a viz felett lebegő repülőivel a turisták szamara különlegesen szép látvány. A turizmus fontos üzletág lett, hogy Sitkából a vadonba repülnek, ahol megnézhetik a Sitka National Historical Park-ot, vagy magát a régi várost, ami egy szigetekkel teli öbölben, fenyoboritotta hegyek kozott terűi el. Sitkat 1799-ben Gabriel Arkangyal Erőd névén az orosz Alekszandr Baranov, Alaszka első kor­mányzója alapította. Alaszka akkor Oroszország­hoz tartozott. Sok idővel azelőtt, hogy San Fran­cisco nagy varos lett, Sitka volt a legfontosabb kikötő a Csendes-oceani parton virágzó halászatá­val, hajó épitesevel, füreszetevel és kohóival. Ami­kor az Egyesült Államok 1867-ben megvásárolta Alaszkát az oroszoktól es még 1900-ig is Sitka volt Alaszka fővárosa. Orosz múltja még ma is mutatkozik es még most is áll a regi orosz ortodox templom. A 7000 lakosú Sitka kiimája nagyon kellemes, habár sok az esőzés egész éven át, kevés ho van és a hőmérséklet a januárban legalacsonyabb 33 és az augusztus havában legmagasabb ötvenhat Fahrenheit fokok kozott váltakozik. A Tinglit indiá­nok is mindenütt megmaradtak, kézműveseik meg mindig faragjak a totem pole-okat. A vadon körüli vitában az indiánoknak is szerepűk van. Varjak, hogy megkaphassak egy óriási területű erdőség tu­lajdonát, amit az 1971 évi Alaska Native Claims Settlement törvény értelmében nekik ítéltek és fűrészipart terveznek ott kifejleszteni. A természet­védők szerint, ha az indián fűrészipar megkezdi működését, az pótolni fogja mindazt az elveszett munkalehetőséget, ami a vadon védetté nyilvánítá­sából ered. Akik Sitka-ben élnék, nem kivannak onnan el­menni, meg ha máshol nagyobb jövedelem kínálko­zik is, mert a város es a termeszei szépsége, a nyugodt elet mindenért kárpótol. EGY UJ „PANAMA CSATORNA,, EPITESE LEHETSÉGES A Fehér Házhoz közelálló személyek értesülései szerint Carter elnök komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy uj tengerszintu csatomat építsenek, vagy Panamán keresztül, vagy más közep- amerikai országon át. A jelenlegi Panama-csatorna jövőjére vonatkozó uj szerződés megkötése sem zár­ja ki az uj csatorna építésének lehetőséget. Mint a kormány egyik hivatalnoka mondta: “A tervek ké­szülőben vannak.” Habár a Szuezi-csatorna megnvitása újból utat nyit az Atlanti-óceánból a Távol-Keletre hajózásra, az alaszkai olaj es gaz eljuttatása a U.S. keleti part­jai ríwsáüksiígessc. szLaz. úja bb, csator n á t„ ,kü 1 önikm hogy a következő 15 vagy 20 évben a meglevő csa­torna forgalmának állandó növekedése várható. Mindezen kívül a jelenlegi Panama-csatornan át­haladó hajókat zsilipek segítségével emelni és sulv- ivcszteni kell a két különböző viz szintje között, amivel sok idő pazarlodik cl. Ezért mar régóta gon­dolnak arra, hogy Panamában vagy másutt ajánlatos lenne egy csatornát építeni. Mar Johnson elnök kor­mánya végzett hely keresési tanulmányokat Pana­maban. Columbiában es Nicaraguaban egy zsilip nélküli, tengerszinti csatorna építéséhez a meglévő csatornával párhuzamosán. Ezt a tanulmányi javas­latot a hatvanas évek vegén elvetettek, de most uj- bóLtűzetcsranulmauuozásalájve«ik. . Kutatás a Ba j kainál A világ legmelyebb tavá­nak, a Bajkál-tonak fene­kén. a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia vednok- letc alatt végeznék kuta­tásokat. A vizsgalatok cél­ja, hogy közvetlen meg­figyelésekkel tanulmanvo2 zak a to feneket cs megál­lapítsak, hogyan illeszke­dik be a sarló alakú tó melv medre a geológiai uj, rctegeltorlódasi elmé­letbe. Az első. hat hetes megfigyelésben két kanadai gyárt­mányú buvarhajon 42 alámerülést tettek meg. cgv helyen 4625 láb mélyre leszálltak az 5314 láb mely tóba. A két kis buvarhajo. amelv más hajó segítségé nélkül tud le-es felszállni, szikla es föld-mintak fel­szedésére alkalmas mechanikus karokkal van ellátta, három személyt 6500 láb mélységre tud levinni és három napig egyfolytában tud alámerülve maradni. A buvárhajón biológusok még 3000 láb mélység­ben is megfigyeltek spongyakat cs algákat, amikről eddig azt hittek, hogy csak a viz legfelső átlátszó. 100 láb mely rétegében tudnak megélni. A különleges növény cs allatvilagu kristal\ tiszta Bajkal-to vizét védik az elszennyeződéstől. A hat­vanas evekben, amikor egy papír és zuzalékgyár ki- omlo salaktermcke a tó vizének tisztaságát vcsze- lveztette.a szovjet kormány kornvezetv'edő intézke­désekét tett es megtiltotta a to közelében minden további ipar fejlesztését. IZRAELI KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG A SZ.U.- BAN Oktober 14.-etol 26.-ig Tbilisziben, szovjet Georgia fővárosában, tartják az Egyesült Nemzetek gazdasági, társadalmi es kulturális szervezetének (UNESCO) konferenciáját. F.z alkalomból az izraeli belügyminisztérium magasrangu tisztviselőjének ve­zetésével, kiváló izraeli ekolögusokbol és természet­tudósokból es a külügy minisztérium ! ét magas hivatalnokából álló küldöttség vesz részt. F.z lesz az első alkalom, hogy tiz ev óta, amikor a diplomáciái kapcsolat megszűnt a két ország között, magas­rangu izraeli küldöttség megy a Szovjetunióba. Ezt megelőzően, a két legnagy obb izraeli vegyi es gyáripari vállalat igazgatói, Mordechai Makié ff es Zvi Um Zur, szeptember 12.-en Moszkvában reszt vett az ENSZ vedrióklete alatt tartott európai gazdasági konferencián. TAKÁCS LAJOS: ARANYBETÜK c. kisrégénye, mely az 1956-ban Amerikába érkezett magyarok életébe nyújt regény for­májában bepillantást. Rendelje meg ezt a nagyon érdekes könyvet! ÁRA: $ 3.­Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003

Next

/
Oldalképek
Tartalom