Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)

1977-09-15 / 35. szám

Thursday, September 15. 1977. óhaza Fodor Erna '> III. Anyanyelvi Konferencia FOLYTATÁS Rév.’ Molnár Ágoston, amerikai magyar reformá­tus lelkész, Vasvári Ödön püspök utolso üzenetet tolmácsolta. Vasvári Ödön 1910 óta élt Ameriká­ban. Életműve az amerikai magyarság történetének összegyűjtése es megirasa volt. Ezt a szegedi Somo­gyi könyvtárnak küldte. Szép üzenetet küldött az Anyanyelvi Konferenciának. Vasvári Ödön erő­sen ke’szűlt a konferenciára, de a nagy kaszas pár héttel előbb veget vetett ebbeli óhajának. A konfe­rencia megrendültén hallgatta a kiváló magyar lel­kész utolso üzenetet. A nap többi részében kulturális es pedagógiai bizottságok tanácskoztak, majd a konferencia rész­vevői megnézték a népművészeti kiállítást es a hazai népművészet több mesterével is találkoztak. AZ ANYANYELV MEGŐRZÉSE A harmadik napon az anyanyelv megőrzésének, tanításának a kérde’seivel, a kétnyelvűség helyzeté­vel es gondjaival foglalkozott a konferencia. A ve­zető előadást Szende Aladar nyelvész, tankönyviro (Bpest.) tartotta: Az anyanyelv megtartásának, ok­tatásának pedagógiai elvei, gyakorlati teendői címen. Tasnady T. Almos olvasta fel tanulmányait Bel­giumból: A kétnyelvűség jelene és távlatai címen. Többek között beszélt felelősségünkről, a 4 és fél 5 milliónyi, Magyarországon kívül élő magyarság í iránt. Végül a legnagyobb elismeréssel szolt a Magyarok Világszövetsége munkájáról, az anyanyelvi mozga­lom Nyelvünk es Kultúránk cimü lapjáról es az anyanyelvi konferenciák sorozatáról, amelyek meg­ráztak, felpezsdítették a diaszpóra tagjait s jól szol­gáljak a celt: a magyar nyelv megőrzését a külföldi magyarok között. MAGYAROK A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióból, illetve Ungvárrol érkezett Majtyinszkaja Klára nyelvtudós, a Szovjetunió tu­dományos akadémiája nyelvtudományi intezetenek a munkatársa. Az Anyanyelvi Konferencia és a magyar nyelveszek harmadik nemzetközi kongresz- szusa (augusztus 23-27 Nyíregyháza) alkalmából érkezett Magyarországra. Elmondta, hogy Gyór-i születésű, magyar anyanyelvű, de már évtizedek óta él a Szovjetunióban, ahol majd kétszázezer ma­gyar él. Van napilapjuk, a Kárpáti Igaz Szó, magyar könyvkiadójuk Ungvárott, ahol éppen nemrégiben a “Szivárvány színei” cimü kötetben, harminc fia­tal magyar szerző művét jelentették meg, magyarul. Ezek a József Attila irodalmi stúdió növendékei. Az Igaz Szó naponta közli a magyar rádió es televí­zió műsorát. A kárpátukran rádióban rendszeres magyar műsor is van. Szamos magyar filmet mutat­nak be. A húszéves ungvári egyetemen 14 esztendő óta tanítanak magyart, s a magyar filológiai tanszé­ken magyar nyelv és irodalomtanárokat képeznek. Az idén Majtyinszkaja volt a vizsgáztató bizottság elnöke. A tanszékén 7 oktato működik. Valameny- nyien magyar anyanyelvűek. Sokan három nyelvű­ek, mert orosz, ukrán es magyar közösségben élnek es mindhárom nyelvet beszélik. A szovjet küldöttet meleg tapssal üdvözöltek. A nap folyamán még ausztriai, kanadai, francia, angliai, svédországi és ausztráliai küldöttek is el­mondták tapasztalataikat és problémáikat. Szerdán este a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Orszaghaz vadásztermében fogadást adott az Anya­nyelvi Konferencia alkalmából. CSEHSZLOVÁKIA KÜLDÖTTEI IS MEGJELENTEK Dr. Vadkerti Katalin, a történettudományok kan­didátusa, a csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultu­rális Szövetsége központi választmányi tagja tartott előadást. Szólt a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságban élő magyar nemzetiség helyzetéről, azokról a kulturális eredményekről, amelyeket állami támo­gatassál a Csehszlovákiában törvénybe iktatott nem­zetiségi jogok alapján elértek. Részletezte az ered­ményeket az iskolaugy, a sajtó, a rádió és a színját­szás térén. A MAGYAR IRODALOMRÓL A mai magyar irodalom helyzetét elemezte Dr. Beladi Miklós. Említette az utóbbi években bekö­vetkezett változásokat. Beszelt a nyugati magyar irodalomnak egy mükodo törzsgárdájáról, amely a kőzepgeneráciot foglalja magában. Kiemelte Buj­dosó Alpár, Czigány Lóránt, Dedinszky Erika, Gömóri György, Kabdebó Tamas, Nagy Pal, Papp Tibor kiemelkedő munkásságát. Úgy érzi, hogy bar nyugaton vannak, alkotásaik részei az egyete­mes magyar irodalomnak. A nyugati magyar iroda­lom helyzetéről beszélt Czigány Lóránt (Anglia), dr. Nagy Karoly egyetemi tanár (USA). A kétnyel­vűség problémáiról, nehézségeiről, de ugyanakkor rendkívüli előnyeiről is szó esett. A magyar irodalom oktatási lehetőségeiről az Egyesült Államokban az egyetemeken és főiskolá­kon Vardy Huszar Agnes, az amerikai magyar ta­nárok három éve működő egyesületéről Hunyadi Dalma (USA) beszelt. A konferencia programjavai kapcsolatban a Kór- szinházban telt ház előtt megtartottak a nyugati országokban működő 16 magyar néptánc-csoport IV. fesztiválját 260 részvevővel. ADY-EMLEKMIJSOR Az Anyanyelvi Konferencia részvevői 12.-én ple­náris ülésén Ady-emlekműsort hallgattak meg. Keresztury Dezső akadémikus, a Magyarok Világ- szövetsége alelnoke tartott előadást a költő élet­művéről, emberi alakjáról. Az érdekes előadást hangverseny követte, Bartók zenével és gyönyörű Ady versek szavalatával. A nap folyamán a konferencia külföldi és hazai vendégei látogatást tettek a Budai Várban. Később Óbudán felkeresték a Zichy kastélyt és ott megte­kintették az emlekkiallitást, amely dr. Barczi Géza akadémikusnak az anyanyelvi konferencia védnök­ségé első elnökének életművét, munkásságát idézi fel. A befejező plenáris ülésen Gosztonyi Janos ok­tatási államtitkár foglalta össze a konferencia ered­ményeit, tapasztalatait, az anyanyelvi mozgalom további fejlődését szolgáik/Útmutatásait. Az egyhetes munka után újjáválasztották az Anyanyelvi Konferencia védnökségét: fele-fele aranyban magyarországi és külföldi tudósokból, akadémikusokból, professzorokból, írókból, tana­KOS KÁROLY Épített hajlékot az embernek, s rakott várat a leieknek. Az uj magyar epiteszet hazat emelte, mint Bartók es Kodály az uj magyar zene epületet. I'm** - I « I f * *♦ Irt regényt, drámát, elbeszelest, építészeti es muve- lodestörteneti tanulmányt. Életre hívta az erdélyi Szepmives Céhet, s tanított a kolozsvári Mezőgazda­sági Főiskolán. Volt újságíró, grafikus, nyomdász könyvkötő, kertesz-fóldmives. Volt lelekrazo, s volt a nepek között megépítendő híd ácsmestere. Met­szett arcele, sasorra, szép erdélyi feje jelkep lett, miként választott hősei is azok. István király Budai Nagy Antal, Vaiju Gáspár. Es jelkep marad a neve is a jövendőnek: nincs elérhetetlen cél, el- vegezhetetlen feladat... Kos Karoly 94 évet élt, alkotott, küzdött szülőföldjén —, hétfőn búcsúztat­ják Kolozsvárott, a városban, amelyet soha semmi­féle hivalsra nem hagyott oda. MAGYAR VÁLLALATOK NEMZETKÖZI ELISMERÉSE ff " I , Ertekes nemzetközi dijat nyert: a Kohászati Gyárepito Vállalat es a Villamosberendezés es Készülék Müvek: odaítélték szamukra a Mercado Mundial kereskedelmi világláp által alapított “Ex- porttevekenysegert” elnevezésű trófeát Rio de Ja- neiroban. A kitüntetést világszínvonalon gyártott termekeikert és latin-amerikai szállítások határide­jének pontos betartásáért érdemelték ki. ÉPÜL A TISZAI KŐOLAJFINOMITÓ 'A Leninvárosban évi hárommillió tonna kőolaj feldol­gozására 6.5 milliárd forintos beruházással, finomí­tót epitenek, amelv a jövő év végén mar termelni fog. rokból,, egyházi személyiségekből es más szakem­berekből, külföldi magyar egyesületek vezetőiből. A mintegy felszaz főnyi testület elnöke Lórincze Lajos professzor lett. Dr. Szabó Zoltán, a Magya­rok Világszövetsége főtitkára köszönte meg befe­jezésül az eredményes munkát. A zaronyilatkozatban többek között azon óha­jukat fejezték ki a konferencia részvevői, hogy az anyanyelvi mozgalom összekötő hid legyen a kül­földön elő es hazai magyarság között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom