Amerikai Magyar Szó, 1977. július-december (31. évfolyam, 27-50. szám)
1977-07-07 / 27. szám
Vol. XXXI. No. 27. Thursday, July 7. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, JNC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254- 0397 ÉRVÉNYESÍTIK AZ ÉHSÉG FEGYVERÉT Az ország Legfelsőbb Bírósaga az utolso par hét folyamon egyik döntést a másik után hozza az ország szegényeinek, do Igoz óinak rovás ara. A junius 20.-an hozott döntést a bankárok lapja, a Wall Street Journal úgy jellemzi, mint a “MUNKÁLTÁTOK GYŐZELMÉT”. Ez jóváhagyja a Carter kormány Népjóléti Minisztériumának azon döntését, ami megvonja olyan munkások gyermekeinek támogatósat, akik munkanélkülivé voltak, mert önként otthagyták munkájukat, vagy mert “jogosan” elbocsátották Őket, vagy mert sztrájkban állnak. Ez a döntés valóban a munkáltátok győzelmet jelenti. De a győzelem okozta örömet ürömmé lehet változtatni, ha a szervezett munkások felismerik, hogy végzetessé valhat részükre, ha azt némán, karba tett kezzel elfogadjak, mint megvaltozhatatlan tényt. A Legfelsőbb Bíróság e döntésé az éhség fegyverei adja a munkáltátok kezebe es arra ösztönzi okét, hogy megtagadjak alkalmazottaik jogos koveteleset, kényszerítsék őket sztrájk- akciókra es a népjóléti segely megtagadásával a sztrájk feladására, a munkáltatok áltál diktált feltételekkel. Itt az ideje, hogy az ország 16 milliós szervezett munkássága egységesen lépjen fel legelemibb érdekeinek védelmére. NEM,NEM... SOHA!!! R.F. Botha, Del-Afrika külügyminisztere itt járt az Egyesült Államokban. Vele jöttek a fajgyűlölő rendszer számos nagy- vállalatának és bankjának képviselői, valamint a kormány sajtomegbizottai is. Ittléte alkalmával titkos tárgyalásokat folytatott USA bank- es monopol-megbizottaival. A konferencia színhelye a Rye Town Hilton Hotel volt, Rye, N.Y.-ban, New Yorktól par mérföldre északra. Résztvett az összejövetelen többek kozott William Simon, Wall Street-i bankár, volt pénzügyminiszter is. Noha a tárgyalásokról távoltartották a sajtó megbízottait, annyi mégis ki- szivárgott, hogy az összejövetel célja az volt, hogyan lehet a fajgyűlölő rendszert fenntartani Del-Afrik óban, hogyan lehet a dél-afrikai fekete nép részére lehetetlenné tenni, hogy átvegye az ország ügyeinek intézését. Az USA monopóltókései azzal próbálják igazolni újabb tőkebefektetésre irányuló álláspontjukat, hogy ezzel uj munkalehetőséget teremtenek az afrikai fekete dolgozók részere, ami emeli majd életszínvonalukat és lazítja a faji megkülönböztetést. A tény az, hogy az utóbbi harminc esztendőben USA monopolistái 1.6 milliárd dollárt fektettek be ipari vállalatokba, de ez nem enyhítette, sót csak még szorosabbra húzta a béklyót a fekete nép kézén. A konferenciáról Dél-Afrikába visszatért Botha külügyminiszter arra a kerde'sre, hogy mi a kilátás arra, hogy az ország minden polgára, feher és fekete, demokratikus szavazással egy többségi kormányt válasszon, ezt felelte: “Nem, nem soha!” Botha es amerikai monopolista tarsai terveznek, de a del- afrikai nép fog dönteni. A CIRKÁLÓRAKÉTA TÖMEGGYÁRTÁSA FOKOZZA A FEGYVERKEZÉSI HAJSZÁT VESZÉLYEZTETI AZ EMBERISÉG LÉTÉT MOSZKVA, Leonid Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommunista Párt első titkára, az ország elnöke kijelentette: “A cirkálórakéták tömeggyártása felfokozza a fegyverkezési hajszát e legújabb támadó fegyvernem bevezetésével, ami veszé- lyezteti az emberiség létét.” Brezsnyev elnök e kijelentését Carter elnök azon döntését követően tette, amellyel elrendelte a cirkálórakéták tömeggyártását és azoknak szárazföldi támaszpontokon, tengeralattjárókon és B—52-es repülőgépeken való elhelyezését. Carter elnök e döntésével egyidőben kijelentette, hogy a B—1 bombázókat építő javaslat akkor született meg, mielőtt a “cirkálórakéták” az USA hadsereg rendelkezésere állták. “A cirkálórakéták — mondotta Carter elnök — jobban elvégzik a feladatot, mint a B—1 bombázó.” E magatartását azzal támasztotta alá, hogy a cirk'a- lórakéta 1.500 merfoldnyi távolságra, 200 láb magasságban tudja a bombákat küldetési helyükre juttatni, elkerüli a rádart es a Szovjetunió hatarain kívül repülő bombázókról lehet kilőni. A cirkálórakéták tömeg- gyártásának elhatarozasaval egyidőben Carter elnök elrendelte a B—1 bombázok gyártásával kapcsolatos kutató és továbbfejlesztő munka folytatását. A hadiflotta vezetői 244 B—1 hadirepüló gyártását javasoltak, ami — a jelen becslés szerint — 24.5 milliárd dollár kiadást jelentett volna; minden repülőgép 100 millió dollárba kerül. A cirkálórakéta “csak” egy millió dollárba kerül darabonként. Most már világos mindenki előtt, hogy (harter elnök azért tett olyan javaslatot a Szovjetuniónak a Salt II. egyezménnyel kapcsolatban, mely egyoldalú kedvezményt jelentett volna az USA részére és elfogadhatatlan volt szovjet részről, hogy szabad kezet kapjon a cirkálórake- ták gyártására. Carter elnök és támogatói abban a tévhitben élnék, hogy ezzel az USA fölénybe jut stratégiailag, ami azonban csak onámitas, mint ahogy őnamitas volt 1945- ben, amikor csak az USA- nak volt atombombája. A HELYZET SÚLYOS, VESZÉLYES Párisban a múlt heten zajlott le az intellektuelek nemzetközi ertekezlete , amelyen számos tudós, iro, művész. egyetemi tanar, államférfi vett reszt. Az összejövetelt az Egyesült Nemzetek Közoktatási, Tudományos es Kultur Szervezete rendezte. Reszt vett az értekezleten többek között Lord Noel Baker, a Nobel Békedij részese, Peter Ustinov, amerikai színész, Buckminster Fuller, építész, Alfred Kestler Nobel-dijas francia fizikus, a kapitalista, szocialista és a fejlődő országok számos képviselője. Sean MacBride, Nobel Béke-dijas világhírű iró felszólalásában ezt mondta: “Felhalmoztak húsz százaiéival több atombombát, mint amennyi szükséges az emberiség teljes elpusztításához. Ilyen körülmények között részletes megállapodások jelentektelenne válnak. Teljes lefegyverzésre van szükség.” Majd igy folytatta: “Feltaláltak egy uj 'öldöklő fegyvert, melynek gyártása kevesebbe kerül és hathatósabb. Az uj fegyvernem neve neutron bomba, mely halal- sugaraval több embert gyilkol, mint az atombomba. De épségben hagyja a-» épületeket, u” dezeseket. Az utolso par hét folyamán atomtudo8 barataim mondták, hogy ez a bomba megbontja az emberi agyat, megöl bizonyos sejteket az emberi agyban es dühöngő őrültté változtatja, elveszíti önuralmát es ezen helyzetéből nem lehet kimenteni.” Sean MacBride e felszólalása kell, hogy ténykedésre ösztönözzön minden férfit és nőt, aki nem vetkőzött ki emberi mivoltából \ nyomást kell gyakorolni a törvényhozókra és Carter elnökre, hogy számolják fel a fegyverkezési hajszát, lépjenek azon mesgyére, mely a nemzetek közti ellentéteket tárgyalásokkal és nem konfrontációval oldja meg. Cselei.edni kell, amig nem késó. # A fegyverkezési hajsza minden újabb lendülete közelebb hozza az emberiseget az elpusztító atomháborúhoz Lapunk julius 2l.-én és ju- L lius 28.-án a szabadsagok ? miatt nem jelenik meg.
