Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-17 / 7. szám

Thursday, Feb. 17. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A CSERE A mai, végelgyengülésben szenvedő kapitalista világban, az embernek nem illik meglepődni sem­min. De amikor emberek, mint a francia Kommu­nista Part vezetői, nem tudnak különbséget tenni életmentes, fasizmus feletti győzelem és megalku­vás között, (mert a csőd fele baladó politikájuk elvakitja őket) mégis meglepetés és csalódás éri az embert. Úgy a kapitalista lapokból, mint a munkassajto termekéiből mindenki tudhatja, hogy Luis Corva- Ian, chilei kommunista vezér élete veszélyben for­gott, vág}' a börtönben való örök elsenyvedes miatt, vagy a nehány éven belül összeomló chilei fasiszta uralom előtt, arra a sorsra jutna, mint a német Ernst Thaelman kommunista vezér Hitlerek keze által. Ez a csere a világ haladó emberiségének érdeket szolgálta, mert nemcsak megmentette a chilei es a világ dolgozóinak igaz harcosát, de ugyanakkor a Szovjetunió megszabadult az “emberi jogok” (Hu­man Rights) égiszé alatt hazáját áruló, zavaros agyú Vladimir Bukovskytól. Mit is értenek eze1 az álhazafiak az “emberi jogok” alatt? jogot mire? Jogot a munkához? A szocialista országokban NINCS MUNKANÉLKÜ­LISÉG. logot a biztonságos élethez? A bölcsőtől a sirig tartó társadalmi biztosításhoz, orvosi, kór­házi ingyenes kezeléshez, orvossághoz joga van minden polgárnak, minden szocialista országban, sót egyes kapitalista országokban is. Jogot a tanu­láshoz? A szocialista országokban a tanulás ingye­nes az elemitől az egyetemig. Politikai jogot? A szocialista országokban a politika, a gyárakban, irodákban a mezőgazdaság dolgozói között kezdő­dik, a tömegektől alulról felfelé halad, tehát annál demokratikusabb politikai jog nem létezik sehol a földön. Na most jón a szólásszabadság joga. Szólássza­badság mire? A beke erdekeben? Igen. A világ népeivel együtt harcolni az összes hadifelszerelések gyártásának azonnali beszüntetéséért, majd teljes leszerelés érdekében? Igen. A nepek egymáskozti barátságának kiszélesítésére? Igen. De a hazugságokon alapuló, a népek közötti ellentétek szitására irányuló “szólásszabadság”, amely a municiógyárosok, a fasiszta reakció és im­perialisták háborús érdekeit szolgálja, olyan szólás­szabadságot NEM. Tulajdonképpen mi is ez a nagy huho az “emberi jogok” kórul? A talajat vesztett kapitalizmus eszmei harca a dolgozok életszínvonalat napról napra emelő szo­cializmussal szemben és annak megdönthetetlen eszmei ellen. A kapitalista társadalom halálosan beteg. Életét csak úgy tudja meghosszabbítani, ha sikerül népével elhitetni, hogy a szocialista orszá­gokban éhezes, nyomor, elnyomás és jogtalanság van. Ehhez cinkostársak kellenek. Ttt jönnek be a Solzhenitsyn, Sakharov, Bukovsky, a jugoszláv Mihajlo Mihajlov es társai, a csehszlovák. “Charter 77”-esek és más országok disszidensei, akik a szo­cializmus halálos ellenségei. Árulásukon keresztül a meggazdagodás lehetőségei is csábítják- őket, mert ez a fentiek közül jónéhánynak sikerült is a Szovjet­uniót rágalmazó könyveik és cikkeik által. No, meg azután nem szabad elfeledkezni a T.V., rádió, újsá­gok, folyóiratok demagógiájáról sem. Tehat arra megy az egész, hogy a munkanélküli­séggel, inflációval küzdő, fajgyűlölettel, biztonság- hiánnyal terhelt polgáraik 80 százalékát szegénység­ben iartó kapitalista rendszert, mint magasabb- rendü államformát, a szocializmusnál biztosabb alapon álló társadalmi rendet próbáljak eladni. Néhány szót a nemzetköziségről. Tudjuk azt, bog}' amikor a monopolistáknak, imperialistáknak az érdeke megkívánja, ha kell, tözzel-vassal próbál­nák, meg jogtalanul is, érvényt szerezni kapzsi ér­dekeiknek. De amikor a munkásosztály teljesiti becsületéhez fűzött nemzetközi kötelességét, akkor az urak, sokszor mint árulókat bélyegzik meg őket Vannak olyan baloldali politikai és munkásvezetök, akiknek véleményét hallva, az ember gondolkodó­ba esik, hogy ezek a vezetők hol hallgattak marxiz- rnust-leninizmust? Azoknak talán az ellen is kifo­gásuk lett volna, hogy a Szovjetunió 1934-ben a Ivolgár kommunista vezetőt, Georgi Dimitrovot, az olasz kommunista vezetőt, Antonio Gramscit ha­sonló módon megmentette a biztos haláltól, az előbbit Hitler, az utóbbit Mussolini karmai közül. Szabadságról, függetlenségről, emberi jogokrol beszélni manapság divatos azok részéről is, akik ezeket a fogalmakat a dolgozo emberiség életétől elvontan, csak beszédtárgyul használják, nem vesz­nek azonban részt a nemes gondolatok megvalósí­tásában, amelyekre csak úgy kerülhet sor, ha meg­szűnik az embernek ember általi kizsákmányolása, amikor fajgyűlölet, háborús uszítás, a tények el­ferdítése szigorúan lesz büntetve és a szószátyarság helyett a becsületes fizikai es szellemi munka lesz a mérvadó. Akkor majd nem kell kicserélni a népért harcoló becsületes vezetőket a történelem kerekét vissza­felé fordítani törekvőkkel, hanem a dolgozok a föld minden részén KICSERÉLIK a szegénységet, gyű­löletet, háborút, bunt kitermelő kapitalista rend­szert a bőséget, az emberszeretetet, bélét és biz­tonságot garantáló szocialista rendszerrel. Cincár Gyula NEW YORK, N.Y. Megkaptam az 1977-es Magyar Naptárt es küldök érte 5 dollárt. Bar küldhetnek tóóbet, ha volna több. Köszönöm. Gyönyörű es nagyon érdekes. A lap pedig mindig jobb és jobb. Vlnrornrot í’l.nr ■ Az utolso állomás Az ápolootthonok legtöbbjében fennálló botrá­nyos körülményekről már sokat Írtak a lapok. Most a megfelelő kielégítő ápolóotthonoknak kérdését analizálja egy cikkben Dr. Zachary T. Bloorngarden anewyorki Montefiore kórház orvosa. A New York Times-ban megjelent cikkében Dr. Bloorngarden megemlíti, hogy a lakosságnál, több, mint 10 szaza­iéba 65 évnél idősebb és ez az arany a következő 25 ev alatt megkétszereződhet. Ezeknek az öregeknek egyre nagyobb száma éli le utolsó napjait intézetek­ben. “Mint 40 bennlakó apolo osztály orvosa s miután az év folyamán kb. ! 00 idős személyt helyeztem el apolootthonokbao, egyre növekszik bennem az a meggyőződés, hogy nem ez a legjobb módja az idő­sek ellátásának” — Írja Dr. Bloorngarden. A következőket fejti ki meg: “Az ápolootthonok természetesen nem otthonok, hanem nagy intéze­tek, ahol a legtöbb ápoltnak egy szobában kell lak­nia másokkal, ahol a tömeggyártóit, sok karbohid- rátot tartalmazó élelmet nagy, linoleumpadlós étte­remben, a többiekkel együtt kell elfogyasztaniuk. TV-t is együtt kell nézniük mindenkivel. Naponta többször oda-vissza a hálószobából az etterembe es a TV terembe,tölti! életüket. Az ápolónő! felügyel­nek a napi tevékenységükre, mikor kell felkelni, mi­kor kell enni, és lefeküdni. A szükséges orvosságo­kat naponta többször beadják és a törvény megkí­vánja, hogy az orvos minden bennlakót rendszere­sen megvizsgáljon és előírja nemcsak a gyógyszere­ket, hanem a napi tevékenységeket is. Felteszem a kérdést: valóban orvosilag szükséges ez a bonyolult eljárás? Valóban ilyen sok a króni­kus beteg? Vagy pedig ez az egészségügyi rendszer csupán törvényes formákba foglalja az öregeknek a társadalomból való eltávolítását? Meg az is kérdéses, hogy ezek az ‘otthonok ’ va­lóban megfelelne1' eredeti rendeltetésüknek, hogy a betegséget enyhítsék. Megjelent tanulmányok is tá­mogatják nézetemet, hogy az ápolóotthonok lakói­nak csupán egvharmada szorul állandó ápolásra. Az óregek többsége saját otthonában családja körében maradhatna, vagy napközi otthonokban gondoz­hatnák. Támogatást kellene adni ilyen napközi ott­honoknak, ahová az öregeket el lehetne szállítani es házi orvosi felügyeletet is kellene biztosítani. “Nem szabad, hogy az idős lakosság a társada­lom terhe legyen. Tudásuk ^tapasztalatuk mindenki­nél hasznara van. Segíthetnek gyermekek gondozá­sában, egyéb közérdekű ügyekben. Ahelyett, hogy megfosztjuk őket emberi méltóságuktól, amint most tesszük, őket is a közösség tagjainak kell te­kintenünk, úgy az ö eletiik, mint a mi életünk, gaz­dagítására.” 5 I SOBEL OVERSEAS CORP. i 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 £ rOUUlNOildEb —■- TELEFON: (212) 535-0490 j= UTAZÁSI ÍROM - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE ■ «■ : SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS Z LÁTOGATÓK KiHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKK A Magyarországra — TÜZEK Csehszlovákiába aiiiiiiiiiiiaiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiaifliiaiiiiiiiiiifi

Next

/
Oldalképek
Tartalom