Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-27 / 4. szám
Thursday, Jan. 27.1977. Az amerikai diákság fele semmit sem tud a kormányzatról Oktatási eredményről szoló országos tanulmány szerint, a 13 es 17 ev közötti fiatalok nagy százaléka nagyfokú tudatlanságot árul el a kormány működéséről, es sok jogi kérdésről téves fogalmaik vannak. A szavazási korhatár előtt álló 17 evesek 47 százaléka még azt sem tudja, hogy a U.S. minden államának két szenátora van. A fiatalok közül aranytalanul sokan nem tudják, mennyi hatalma van az elnöknek, hogyan működnek a birósagok es mi a szerepe az Egyesült Nemzeteknek. Csupán abban mutatnak éberséget, hogy nagy aranyban támogatják a nők és a feketék egyenlőség! jogait. Az 1975-76-os iskolaévben végzett tanulmány legfőbb pontjai kimutatják, hogy a 17 évesek több mint fele, a 13 evesek több mint háromnegyede nem érti meg az Ötödik Alkotmánymódósitásnak az egyén jogaira vonatkozó jelentőségét. A 17 evesek közül minden nyolcadik azt hiszi, hogy a törvények az elnökre nem vonatkoznak és mindkét korosztályban minden második diák abban a tévhitben el, hogy a kongresszus tagjait az elnök is kinevezheti. A 13 evesek fele azt képzeli, hogy törvénybe ütközik uj politikai pártot szervezni es mindkét korabeliek közül kevesen tudják, milyen hatalma van a kongresszusnak, hogy megakadályozza az elnököt háború üzeneseben a kongresszus beleegyezése nélkül. Érdekessége a tanulmánynak, hogy a diákok kilencven százaléka szerint minden családnak legyen joga olyan környékre költözni, ahol más szintiek laknak es csupán négy százalék hiszi, hogy a nők szavazata kevesebbet er, mint a férfiaké. Politikai tudományi szakértők azon a véleményen vannak, hogy a fiatalok tudatlansága a szülök tudatlanságából ered es a közönség nagy részének is kevés fogalma van a kormányzatról. Dr. Evon M. Kirkpatrick, az American Political Science Association vezetője kijelentette: “Az a gyanúm, hogy ha ugyanezeket a kérdéseket találomra a diakok szüleinek tettek volna fel, az eredmény körülbelül ugyanaz lett volna.” Adiákok több,mint 10 százaléka úgy vélekedett, hogy “egyeseknek nem lenne szabad megengedni, hogy szavazzanak, mert tudatlanok.” Ha lenne ilyen tilalom, a diakok egy része is azok közé szamitana, akiknek megtiltják a szavazást. , HÍ emlékszik 9 régi cukorkaboltok ra ? Gyermekkorunk kedves emleke elevenedett meg egy New York környéki cukorkaboltban. Great Neck-en, a Middleneck Road 101 szám alatt van ez az ellenállhatatlan boltocska. A bejárat fölött egyszerűen ez áll: “The Candy Store” Belül a polcokon üvegekben egymás mellett sorakozik fel a sokfele színű, izű és formájú édesség, olyan régi emlékeket felidéző dolgok is, mint a savanyu cukor, a csokoládé baba és a medvecukor,' 4 pult üveglapja alatt csokoládé különlegességek, egy öt és 12 fontos óriás nyalókák, csomagolt és darabonként árult különböző formájú édességek sorakoznak. A bolt tulajdonosa fiatal házaspár; ez az első üzleti vállalkozásuk. A boltot saját maguk rendeztek be. Az érdekes, régi plakátokkal díszített helyiségben gyermek-születésnapi partykat is rendeznek, személyenként $ 2.25-ert. Aki a boltba belép, nem tudja megállni, hogy legalább egy kis zacskó cukorkát ne vásároljon, ha nem másnak valamikori kisgyereknek,saját magának. A semmi $3.95-be kerül Kedves olvasói Hajlandó ön “semmi”-t venni? Ha igen, megkaphatja potom $ 3.95-ért, de ha cifrább/ díszesebb “semmi”-t akar, azért sem kell $ 4.95-nél többet fizetnie. Ennyit csak megér? Valakinek rendkívül szellemes ötlete támadt. Ez a valaki a Crown Publishing Inc., amely először 1974-ben adta Id “The Nothing Book”-ját. Nem más ez, mint szép kötésű könyv, üres lapokkal, amibe a tisztelt vásárló maga Írja be a regényét, novelláját vagy amit akar. Az első kiadásból mindjárt 238.000 példány fogyott el. Most mar $ 3.95-ért szép, album-kiadásban is megjelent. A színes üres lapokat tartalmazó “Rainbow” kiadást $ 4.95-ert árulják és a luxus kötésű kiadást 5 dollárért. Annyira elkapkodják a különböző kiadasu “semmi”-ket, hogy —tréfán kívül — mar a papirkötésű jogot is eladták egy másik vállalatnak 1975-ben, amiből azóta 125.000 példány “semmi”-t adtak el. Ez aztán jó üzlet! Mar csak a mozielóadás joga következik. Szinte elképzeljük, hogy a közönség hosszú sorokban áll a mozi előtt, majd kényelmesen elhelyezkedve, bámulja az üres vásznát. Szörnyen jól mulathat! Valamilyen leleményes vállalkozónak talán jó ötleteket fog adni ez az üzlet; szupermarketokban is lehetne árusítani szép üvegeidben, díszes címkékkel a “semmi ”-t. Esetleg ruhauzletben is ki lehetne próbálni. Ebben az esetben a vásárló majd a “császár uj ruhájá”-t viseli. Kiárusításoknál, különösen nyáron, valósággal megrohannák az ilyen boltokat. Soha sem gondoltuk, hogy még a “nesze semmi, fogd meg jól” is jó üzlet lehet Amerikában. WASHINGTON, D.C. Carter elnök visszavonta Ford volt elnök azon rendeletét, mely megszünteti a benzin áranak rögzítését. Ezzel egyidóben kilátásba helyezte a földgáz árának “ideiglenes” emelkedését. E lépéssel óhajtja megoldani a földgázhiahyt. állampolgárok; Az U.S. Immigration and Naturalization Service kerületi igazgatója jelenti, hogy január 31.-ig kell a nem-állampolgároknak bejelenteni címűket. Minden postahivatalban kaphatók az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni és vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeggel ellátva, postán visszaküldeni. A FEILODÓ országok gondiai Előző Írásunkban említést tettünk arról, hogy a fejlődő országokat, a felszabadult volt gyarmatokat, milyen állapotban hagyták maguk mögött a volt gyarmatosok. Mik azok a gondok, kérdések melyeknek megoldása ez országok kormányára hárul? A megoldások nehézsége abban áll, hogy az Összes feladatok teljesítése szinte egyidejűleg, és lehetőleg azonnal szükséges. Ezek a gondok, kevés különbséggel, lényegileg egyformán terhelik az uj kormányokat Afrikában, Ázsiában és a világ tengerein elszórt kisebb-nagyobb szigeteken. Mik a jellemzői e nepek gazdasági helyzetének? Bármilyen sorrendben ezek a következők: a nép rendkívül magas- fokú irástudatlansaga, a mezőgazdaság szinte őskori szintje, az ország adottságaival összhangban álló ipar hianya, közlekedési hálózat, tehát utak és vasutak hianya, iskolák, oktatási intézmények szinte teljes hiánya, szakképzett munkaerő hianya. Ezek csak g legkiemelkedőbb hiányok. A mezőgazdaság, a földművelés es állattenyesztes mai szintre hozása szükséges a nepek élelmezési ellátásához. Ehhez modern szerszámok és gepek, és azokat használni es kezelni kepes munkaerők kellenek, de ezek eredménytelenek maradnak, ha nem állnak rendelkezésre modern vegyszerek, műtrágyák, és azokat szakszerűen alkalmazni tudó képzett emberek. Ezek nem allnak rendelkezésre gépgyárak es vegyipar, s velük együtt szakképző iskolák nélkül. A gyárak es a mezőgazdaság termékeit nem lehet rendeltetesi helyükre juttatni utak es vasutak nélkül. Iskolák felállításához nincsenek jelen a szükséges tanerők és épületek, sem pedig nyomdák a tankönyvek előállításához. Mindezeknek a munkáknak az elvegzesehez jo erőben lévő, jo egészséggel biro dolgozókra van szükség, olyan országokban, ahol a hiányos és elégtelen táplálkozás következtében a gyermekhalandóság mértéke többszöröse a fejlett országokénak és ahol az átlagos életkor sokkal alacsonyabb, mint másutt. Olyan országokban, ahol alig van, ha egyáltalán van, modern értelemben vett kórház, orvos és gyógyszer. Nem lehet a mezőgazdaságot mai értelemben vett magasabb szintre emelni tudományos kutatás nélkül, amely meg tudja állapítani az ország időjárása és talajviszonyai alapjan, melyek azok az állatok, amelyek tenyésztése a legcélszerűbb és melyek az azok által igényelt takarmányok; melyek azok a növényfajták, kenyérgabonák, amelyek ott legjobban megteremnek, és milyen vegyszereket, műtrágyákat igényelnek. Ehhez tudósok és jól felszerelt kutatóintézetek kellenek, amelyek ott nincsenek. Nincsenek geológus tudósok, akik a földekben rejlő kincsek minőségét, mennyiséget és lelőhelyeit meg tudnák állapítani, hogy azok feltárását és kitermelését el lehessen indítani, feltéve, hogy a szükséges gepek es bányászok rendelkezésre állnak. Nagyon bonyolult feladatok! V.O. (Folytatjuk.) 2AMERIKAI MAGYAR SZÓ -
