Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-20 / 3. szám
Thursday, Jan. 20. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Sd,a/"Emä: BÉLYEGVILÁG MAGYAR LÉGIPOSTA GYŰJTEMÉNYT EZÜST ÉREMMEL TÜNTETTEK KI FLORIDÁBAN. FLOREX’76 november 5.-én TAMPA, FLORI- DA-ban tartotta meg ezévi bélyegkiállitásat 46 belyegszervezet részvételével. Nagyszámú kiállító vett részt, de csak egyetlen magyar témájú anyag lett bemutatva, e rovat vezetője által, aki jelen sem lehetett, mert a kiállítás idején a kórházban feküdt. E magyar légiposta gyűjtemény 42 lapon, 5 keretben volt kiállítva, az első lap dátuma 1915. Út magyar belyegek A Magyar Posta három bélyegből álló emléklapot adott ki a Koppenhágai Nemzetközi Bélyegkiálli- tás alkalmából. . PRZMYSL .......... BALLOON POSTA Az első világháborúban egy galíciai várost, vagyis erődítményt 130.000 magyar katona védett. A várost az orosz hadsereg körülzárta és a külvilággal nem volt semmi Összeköttetése. Benn a városban a katonai mérnökök léghajókat gyártottak, hogy 4 '■ katonák eletjelt adhassanak magukról családjaiknak, remélve, hogy a léghajók osztrak-magyar terű-' létén fognak leereszkedni. Több léggömb megszállt területre esett, de néhány Magyarországon. Egy ilyen Besztercebányára címzett kártya lett a kiállításon bemutatva. 1925-ben, a tízéves évfordulón a Magyar Posta négy emléklapot adott ki, megemlékezve a balloon- postáról. Ezek az emléklapok is ki voltak állítva. ELSŐNAPI borítékok a korai REPÜlŐ- bélyegekről Ezzel a kiállítással ünnepelte DANIA az első dán bélyeg 125. évfordulóját. CZIGLÉNYI ÁDÁM tervezte az emléklapot. MILANO-ban szintén nemzetközi, bélyégkiálli- tást tartottak. A Magyar Posta ennek;emlékére -is kiadott egy 3 bélyegből álló emléklapot. A kiállításon sok magyar gyűjtő vett részt es többen közülök magas kitüntetést kaptak. Az emléklapot CZIGLÉNYI ADAM tervezte. 1918 julius 4.-én adták ki a legelső légiposta bélyeget. Nagyon kevés maradt meg az elsönapi lebélyegzéssel. 1920 november 7.-en adtak ki a második légiposta belyeget. Mindkét boríték ritkasagszamba megy. HELYT REPÜLÉSEK Az 1920-as években Magyarországon megpróbálkoztak az ország városait repülőjárattal összekötni. Budapest, Győr, Esztergom és Szeged voltak a városok, ahova próbarepüléseket rendeztek, de állandósítani nem lehetett. Ezekről a probarepülések- röl alkalmi lebélyegzéssel ellátott postakártyákat adtak ki. A kiállításon szerepelt belőlük legalább 12. A ZEPPELIN MAGYARORSZÁGI KORREPÜLESE 1931-ben egy ZEPPELIN léghajó körrepülést végzett Magyarországon és több postazsák levelet dobott le ejtőernyővel néhány városban. Négy ilyen Zeppelin által szállított levélboriték és kártya volt a kiállítási anyagban. . ... A ledobott postazsákok a helyi postahivatalokba kerültek, ahol a bennük lévő leveleket helyi bélyegzővel látták el és továbbitották a címzettnek. A kiállított gyűjteményben szerepelt még magyar légiposta belyeg használt és használatlan, négyes blockokban és vágva. Értesülésem szerint a kiállításnak ez az egyetlen magyar gyűjteménye, nagy érdeklődést váltott ki. NEMZETKÖZI BÉLYEGVÁSÁR Feb. 4., 5., és 6.-án tartja az American Stamp Dealers, Ass. Nemzetközi Bélyegvasárát Chicagóban a Hyatt Regency 0, Hare-ben, River Rd, és Kennedy Expressway cimen. 60 fielyegkereskedó állítja ki áruit az US-ból és Európából. Feb. 4-en 10 órától este 9-ig, szombaton ugyancsak, vasárnap, feb. 6-án 10 órától d.u. 4-ig lehet a vásárt megtekinteni. Belépődíj $ 1.25, gyermekeknek 50 cent. Raymond Stulberger WASHINGTON, D.C. Ford elnök, három nappal tisztségéből való távozása előtt benyújtotta az 1978-as költségvetési javaslatát, melyet, ha elfogadna a kongresszus, csökkentené a Medicare és Medicaidre és minden más népjólétre szánt kiadást és felemelné a hadikiadást 12.5 százalékra. MAGYAR NYELVTANFOLYAM NEW YORKBAN a 130 E. 16 St. cimen Minden szombaton délelőtt 10 oratol 12-ig kezdők es haladók részére. ismerkedjünk, meg a magyar nyelvvel ! Jelentkezes: MAGYAR TARSASKOR 130 E 16 Street New York, N.Y. Telefon: 254 - 0397 MAGYAR VE RSZÁLIA az árnyékba a nap elöl. Az Esterházy-kastélyban azonban talpon volt iúindenki. Udvari zenészek hangoltak,libérías inasok sürögtek, lovászfiuk fényesítették csizmájukat. A kastély ura a “Fényes” a Pompakedvelö Esterházy Miklós a királynőt hívta vendégségbe. Az esz- terházi vigasságok, a herceg hatalmas összegeket el- emésztö mulatságai akkor már Európa-szerte híresek voltak. “Amit a császár megtehet azt en is meg - tehetem!” — hirdette “Fenyes” Miklós s valóban a- mi a pompát illeti, versenyre kelt a legnagyobb ural - kódokkal is. Eszeveszetten szórta a pénzt,s tehette, mert évi egymillió-nyolcszázezer aranyforint jövedelemmel dicsekedhetett. Leghíresebb ötletet azon az augusztusi napon valósította meg:Esterhaza — a mai Fertőd — akkor Maria Teréziát fogadta. A dombokra kiállított örök már jeleztek, hogy a bécsi országúton feltűnik a királynő fényes hintája. Gyönyörű paripák ficánkolnak a napsütésben, lobog a sörényük. A hintó kerekei szinte alig érintik a földet, de a háromrészes rokokó koválcsolt > " vas kapu előtt megállnak s a királynő átszáll az ott vá rakozó barsonyhuzatos szánkóra. Szánkóra — igen, bár hire-hamva sincs hónak, jégnek.... A szánkó aztan megmozdul s könnyeden átsiklott az udvaron Mi pénzébe kerülhetett a fertödi nagyurnak ez a szánkózás, azt csak sejthetjük. De ha abban a kor - ban, amikor a so miatt könnyen kirepültek hüvelyükből a kardok, valaki sóval téríttette föl a kastélya udvarát, hogy jól csússzon a szánkóvas, akkor ezzel az erővel talán szinaranyból is kiverethette volna az utat. Igaz, Esterházy Miklós nem fukarkodott az aranynyal sem. Fertödi kastélyát aranyba öntette, az ajtókat, az ablakokat nemesfémmel díszítette. A múlt esztendőben, amikor a kastély visszanyerte eredeti alakjat, a restaurátorok maguk is huszkilonyi aranyat használtak el. Sok-sok millióba került a park visszaállitasa a kastély kórül. Nemcsak a kastély pompázatossága, hanem a kert mértani megtervezése is hozzájárult ahhoz, hogy Fertőd egykor hasonlatossá válhatott Versailles-hoz, a francia királyok I csodavilágához. El is nevezték Magyar Verszaliának. i Fertődöt. Amit ez a világ adott — százezer holdak, millió aranyforintok, drágaköves vigasságok — mind a krónika lapjaira került már. De ha felcsendül a Gyász- szimfónia, a Bucsu-szimfonia dallama, mégis a magyar Verszalia jut eszünkbe. “Pompakedvelö” Miklós nemcsak nagyrangu urakat, szerencsére művészeket is hivott ide. A tizennyolcadik század nagy muzsikusa, Haydn mester alkotta itt nagy müveit. Színháza hírét Párizs, Madrid ismerte. Mária Terézia sem véletlenül rándult ki Esterhá- zára, maga jelentette ki, hogy jó opera-előadást nem Bécsben, hanem Fényes Miklós udvarában hallani...
