Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-23 / 25. szám

Thursday, June 23. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Egyre jobban kiélesedik a verseny Egyre kevesebb azok sza­ma, akik a kozgazdasagtan- ban jartasak es tagadjak hogy az első es második világháborút a világpiacért folyo harc robbantotta ki. Ez a harc tovább folyik a kapitalista államok kozott es egyre jobban kiélesedik. Ezért aggódik Robert Strauss, Carter elnök kül- kereskedelmi megbízottja amiatt, hogy ha a U.S. Steel Vállalat áltál megindí­tott biroi eljárás sikerrel jár, a USA vámhivatala köteles a külföldről behozott acélra kivetett vámot felemelni olyan összeggel, ami egyenlő a külföldi acélvallalatoknak kormányaik által adott ado- engedmennyel. “Ha a U.S. Steel, az ország legnagyobb acélvállalata, győztesen kerül ki, az fel­bontaná az egesz nemzetközi kereskedelmi rendszert, ami­nek belathatatlan kovetkez- menyei lehetnek” — mondja Mr. Strauss. Egyik lépés követne a másikát es mielőtt eszre- vennenk ( egy vamhaboru kellős közepén találnánk magunkat. Minden kapitalista állam el akarja adni termekéit, de mivel nem kepes a bel­földi piacon azokat értékesí­teni, külföldre kell szállíta­nia a többletet, tapán, a Nemet Szövetségi Köztársa­ság, Olaszország az amerikai piacon óhajtja eladni gyárt­mányait: autót, televíziót, acélt, stb. Ezzel szemben az USA az európai piacon kívánja eladni hatalmas gabonafeles­legét, komputereit, stb. Ha az Egyesült Államok a jelenleginél magasabbra emeli a külföldről behozott arukra kivetett vamot, az érintett országok felemelik az USA-ból importált áru­cikkek vámját. Ennek nincs hatara. Ez a harc a kapitalista rendszer egyik rákfenéje. Ilyen vamháboru előzte meg az első és a második világ­háború kitörését. Tény az, hogy a kapitalis­ta államok között folyó verseny a világpiacért mar régen újabb háború kitörésé­hez vezetett volna, ha nem félnének attól, hogy a har­madik világháború A KAPI­TALISTA jRENDSZER FELSZÁMOLÁSÁT VON­NÁ MAGA UTÁN. Csupán a szocialista or­szágok jelenlete az, ami a kapitalista államokat arra készteti, hogy ellentéteiket békés utón próbáljak meg­oldani. Érdemes továbbra is fi­gyelni ennek a harcnak a fejleményeit. Ezt a véleményt nyilvání­totta az USA egyik három- csillagos altábornagya, a Ne­met Szövetségi Köztársaság­ban állomásozó amerikai hadsereg V. hadosztályának vezetője Donn A. Starry ko- zepisolas fiatalok zaroun- nepelyen. Az amerikai hadsereg e ki­való szószólója megjósolta, hogy a tanulok élete folya­mán háborúra kerül a sor Kina és a Szovjetunió között és mielőtt e háború befeje­ződne, az Egyesült Államok részt vesz ebben azon fél ol­dalán, mely különben elvesz­tené a háborút, — hogy e lé­péssel megakadályozza, hogy egy állam uralja Ázsia legna­gyobb területét. Nem kell nagy képzelőte- hetseg ahhoz, hogy az US A e- magasrangu tisztje arról ál­modozik, hogy Kina hábo­rút indít a Szovjetunió ellen, melybe beleavatkozna az ame­rikai hadsereg; megsemmisí­ti mind a Kínai Népköztár­saságot, mind a Szovjetuniót. Nem lehet és nem szabad figyelmen kivul hagyni Starry altábornagy beszedet, még pedig azért, mert őt nevez - ték ki a Fort Monroe, Vir­giniában működő Army’s Traning and Doctrine Com­mand vezetői tisztségébe és a terv szerint megkapja a negyedik csillagot és csatla­kozik 9 társához, akik a négy-: csillagos tábornokok csoport­ját képezik. Más szóval, Starry altábor­nagy az amerikai hadsereg legfelsőbb vezetőségének szerves része. Az altábornagy ur azt mond­ta, hogy “az ember termé­szete konfliktusokra van é- pitve.” KÉPZELJÜK EL Képzeljük el, hogy a Szov­jetunió egy magasrangu ka­tonatisztje beszédet tartana/ melyben azt mondaná, hogy a béke illúzió, háború lesz Ki­na és az Egyesült Államok között es a Szovjetunió be fog avatkozni azon állam ol­dalán, amely különben el­veszítene a háborút. Elképzelhetjük a polgári lapok külön kiadásait, a rá­dió es televízió külön jelen­téseit, egy példátlan szovjet­ellenes téboly fellendülését. Persze ilyen elképzelés le­hetetlen, mert a szovjet had­sereg vezetői nem uszítanak háborúra, hanem békére tö­rekednek. Lehetséges, hogy Starry altábornagy feltárta a washingtoni kormány terveit 5 es nem a saját véleményét, hanem a Carter kormány ma­gatartását vázolta. Beszéde nagy konsternaciot keltett mind a Pentagon, mind kor­mánykörökben. Hazahívtak, de nem kell félni attól, hogy katonai bíróság ele állítják, hiszen hazahívtak John K. Singlaub vezérőrnagyot is Ko­reából, aki szintén háborút josolt — és büntetéskent előléptettek. Minden bizonnyal azonos “büntetést” mernek majd Starry altabornagyra is. Ahogyan Bonn ban látják CARTER KÖNYÖRTELEN ABORTUSZ TERVE (folytatás az 1. oldalról > Nem óhajtunk részletesen imi erről a témáról, mert lapunk állandóan foglalkozik a problémával, amikor követeljük a fia­talok millióinak munkába állítását, kulturális nevelésének magasabb szintre emelését, a nemi kérdéssel kapcsolatos fel­világosítást és a fogamzásgátló módszerek ismertetését. Az ország fiataljai között mar tomegjelleget oltó “szabad szerelem” egyik megnyilvánulása a társadalmi rendszer züllé­sének, ami csak a társadalom többi rákfenéjének kiküszöbölé­sével oldható meg. BELŐ HORIZONTE, Brazília minden nagy városában tünte­téseket rendeznek az egyetemi hallgatók, melyben több ezren vesznek reszt. A tüntetők követelik a nép demokratikus joga­inak helyreállítását. E tö'megmegmozdulások a katonai diktá­torok ukázának megsértésével zajlanak le. A hatóságok tö­megletartóztatással próbálják kordában tartani az egyre erő- södő mozgalmat. ^ WASHINGTON, D.C. USA és a USSR megbízottai tárgyas- sokat kezdtek hétfőn az ország fővárosában. A tárgyalás témája: egyezményre jutni a földalatti atomrobbanások be­szüntetésére. Ha e kérdésben egyezmény jón letre a két ország között, akkor megszűnik az atomrobbantas, mert a levegő­ben es a tengereken mar tilos. Amikor Carter elnök Lon­donban volt a nyugati or­szágok csúcsértekezletén, a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárja, Helmut Schmidt elmondotta USA elnökének, hogy a NSZK és a Szovjetunió közti ba­rátságos viszonyt nem aka­dályozza az “emberi jogok” kérdésé. Szamokkal, az ada­tok halmazával bizonyította, hogy minden ezzel kapcso­latos kérdést barátságos mó­don elintéznek mindkét fél teljes megelégedésere. Schmidt kérte Carter el­nököt, hogy hagyja abba az “emberi jogok” hadjáratat, amit Carter meg is Ígért. James Reston, a New York Times politikai kom­mentátorának Schmidt pa- - nászként mondta el mind­ezeket, amikor a NSZK ve­zetője elbeszélgetett a New York Times politikai kom­mentátorává!. ST. GEORGES, Granada, Az Amerikai Államok Szervezete (O.A.S.) e városban lezajló konferenciáján a latin-amerikai államok képviselőinek nagy részé elegedetlenségenek adott kifejezést az USA magatartása miatt. Ele’gedetlenséguk fo oka, hogy az amerikai monopolistái; olcsó áron vásárolják a nyersanyagot és drágán adják el ipari gyártmányaikat. Az USA delegációja azon szorgoskodik, hogy az általuk benyújtott “emberi jogok” határozati javaslatát fogadják el. Miközben a javaslatot tárgyaltak, nagyszámú tömeg vonult az O.A.S. épület elé, ahol a küldöttek üléseztek. A kirendelt rendőrség erőszakkal a tüntetőkre támadt és könnygázbombákkal szétverte a tó'meget. New York, N.Y. A G.M. Vallalat elhatározta, hogy N.Y.-i iro­dájából 900 alkalmazottat áthelyez detroiti központjába. WASHINGTON, D. C. A Munkaügyi Hivatal 230 el­lenőrt alkalmaz az Acél- munkasok Szakszervezete közelmúltban lezajlott el­nökválasztásának kivizsgálá­sára. Ed Sadlowski, a szervezet chicagói kerületének elnöke, alti pályázott a tisztségre, kérte a Munkaügyi Hivatalt a választás menetének fe­lülvizsgálatára. Sadlowski azt állítja, hogy számos visszaélést követtek el a “megválasztott” Lloyd McBride követői. # NEW YORK, N.Y. A Kaiser Aluminium Vállalat négy százalékkal emelte gyártmá­nya árát. A szövetségi kormány, — a Bér és Ár Tanacs — vizs­gálatot indított, hogy meg­állapítsa, jogos-e az áreme­lés, mivel az utolsó két hó­napban a vállalat 10 száza­lékkal emelte az aluminium arat, ami a legújabb négy százalékos emelessel 14 szá­zalékos áremelkedést jelent. . 3 “ABEKE NEM EGYEB. MINT ILLÚZIÓ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom