Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-09 / 23. szám
Thursday, June 9. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO ÉRDEKES EJ FEJLEMÉNY I UJRDFElBEtSÜlÉS III. A Pennsylvania államban működő Action Industries, Inc. a múlt évben a budapesti Tungsram üzemben gyártott villanyégőből 3.5 millió dollar értékben adott el az Egyesült Államokban. Ugyanez a cég, a következő 30 hónapban 15 millió dollár értékű villanyégőt vásárol a magyar cégtől. Ezzel egyidőben az Action és a Tungsram vállalat együttműködik, hogy az Egyesült Államokban a magyar szabadalom alapjan gyártsanak vil- lanyegöket es egyeb villanyfelszereléseket. Érdemes hangsúlyozni azt a tényt, hogy Magyarországról behozott villanyégok u- tán 20 százalékos vámot kellett fizetni, mig a nyugati államokból behozott azonos arura a vám csak 4 százalék. Semmi ok sincs arra, hogy Magyarorszag ne élvezze a legm'eltányosabb vámtarifát. Előnyös lenne ez nemcsak a magyar nemzetgazdaságnak, de amerikai vásárlók részére is. írjunk képviselőinknek és szenátorainknak, valamint Carter elnöknek és kerjükjie- lyezzék a Magyar Népköztársaságot azon államok köze, melyek élvezik a legméltá- nyosabb vámtarifát. KI A FELELŐS? terjesztettek, hogy a munkások berkövetelései és a munkabér emelese okozza az inflációt. Már többször rámutattunk arra a tényre, hogy a munkások bére nem tartott lépést az árak es adók emelkedésével. Most olvassuk a lapokban hogy Bert Lance, bankár, a- ki jelenleg a Carter kormány Költségvetési Hivatalának vezetője, azt mondta, hogy a bankárok nem tudják bizonyítani a kölcsönkamat eme- lesenek jogosságát. Intette a bankárokat, hogy a kölcsönkamat emelése újabb lendületet ad az inflációnak és hát ráitatja a nemzetgazdaság fellendülését. Bert Lance Monopolisták es politikusok mindeddig azt a tévhitét Balcut licevit ISTANBUL. A török parlamenti választásokból Billent Ecevit republikánus néppártja került ki győztesen, 220 üléssel a 450 tagú parlamentben, annak ellenére, hogy Suleyman Uemirel miniszterelnök vorösfaló kampányt folytatott Ecevit ellen. Azzal ijesztgette a szavazókat, hogy kormányra jutása esetén Ecevit “keblére őleli a Szovjetuniót és lehetőséget ad a szovjet befolyás növelésére.” Első két cikkemben rámutattam arra, hogy milyen terveket szőnek a Pentagonban az amerikai hadsereg felfegyverzésere. A tervezők reménye az, hogy ezzel kepesek lesznek a Szovjetunió 200 legnagyobb varosat rombadónte- ni es a szovjet interkontinentális támadó rakétákat elpusztitani. Ezzel egyidőben a Carter- kormany Biztonsági Tanácsa, Zbigniew Brzezinslu, a bizottság elnökének vezetésével dolgozik az ország külügyi politikájának meghatározásán, kikovácsolásan. Egy közelmúltban tett nyilatkozatában, Brzezinski ezt mondta: “1945 es ‘50 kozott volt az Egyesült Államok külpolitikája a legeredmenye- sebb.” Nézzük csak meg, mik voltak e politikának a legfőbb jellemvonásai? 1. ) A Marshall Terv nyélbeütésé. 2. ) A North Atlantic Treaty Organization — NATO _ felállítása. 3. ) A Truman Doktrína kidolgozása és alkalmazasa. Ezt a politikát óhajtja Brzezinski ur újraéleszteni. Vegyük csak sorra e politika pontjait. A Marshall Terv életbeléptetése mentette meg a nyugat-európai országokban a kapitalista rendszert. USA több milliárd dolláros segítséggel felépítette a rombadölt ipari üzemeket es nyeregbe ültette a magántulajdon rendszeret támogató politikusokat. Brzezinski ur azonban minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy az utolsó 32 esztendőben liis változás jött letre. A háborúban rombadölt gyárak helyen uj, modern felszereléssel rendelkező üzemek létesültek, melyek versenyképessé váltak a világpiacon az amerikai ipari termékekkel. A legvilagosabban rámutat e problémára Edgar B. Sp*er, az USA legnagyobb acelvallalata, a U.S. Steel elnökének 1977. május 25.- en az American Iron and Steel Jnstitute-ban tartott Irta: LUSZTJG IMRE Edgar B. Speer beszéde, melyben hangsúlyozta, hogy az amerikai acélbárók elvárják, hogy a washingtoni kormány lépéseket tegyen a külföldről — főleg a Német Szövetségi Köztársaságból, Belgiumból és Japánból — behozott acél korlátozására. Jelenleg az évi acélszuk- séglet 15 százalékát külföldről hozzak be. Megváltozott tehát a világ 1945 óta. Ahelyett, hogy az európai országok támogatást igényelnének, az amerikai gyárosok amiatt aggódnak, hogy miképpen vegyék fel a versenyt európai es japán társaikkal. A NATO KÉRDÉSE. Ez a szervezet kezdettől fogva vegetál. Carter elnök most azon szorgoskodik, hogy felélessze a szervezetet. A nemrég tartott brüsszeli ülésen, USA katonai vezetői arra ösztökélték az európai NATO-tagokat, hogy évenként 3 %-al emeljék hadikiadásaikat. * f ! A tény természetesen az, hogy a NATO európai tagjai tudják, hogy háború esetén semmi, de semmi eshetőség nem áll fenn arra, hogy rendszerüket megmentsek. Minden újabb hadikiadás- emeles csak elfecsérelt pénz, amit sokkal előnyösebben hasznaihatnának fel a munkanélküliek munkába állítására es az infláció korla- tozasara. 1945 óta minden USA külügyminiszter azon szorgoskodott, hogy életben tartsa a NATO-t, de nem nagy sikerrel. Úgy véljük., Carter es Brzezinski erőfeszítése sem hoz nagyobb eredményt. A TRUMAN DOKTINA Ennek lényege megakaI . . k dalyozni a szocialista társadalomnak más államokra való átterjedését es — ha lehet — visszaszorítani a szocializmust. A doktrína életbelepteté- se felelős a görög nép felkelésének leveréséért — és azért, hogy eltolódott az az idő, amikor a görög nép a saját kezébe veheti ügyeinek intézését. A terv ezen harmadik pontja az, amit Brzezinski ur valójában utánozni óhajt. Főcélja megakadályozni, hogy a magántulajdonon alapuló országokban megszüntessék a monopolisták uralmát és lehetetlenné tegyék a nép részére a hatalom átvételét. Ez a külügyi politika magyarázza meg, hogy a Pentagon és a Biztonsági Tanács milyen terveket szó az amerikai hadsereg felfegyverzéf sere. A külügyi terv es a katonai terv kiegészítik egymást. Ez a külpolitika nem tükrözi vissza az amerikai nép érdekét. Ez a külpolitika csupán a katonai-ipari komplexumhoz tartozó es józan eszét vesztett kis csoport azonnali profitérdeket szolgaija. E külpolitikai ervenyesi- tese elkerülhetetlenül az emberiség pusztulásához vezet. Ezért kell nyílt szemmel és tiszta gondolkodással figyelni a Carter-kormany külpolitikáját és cselekedni, hogy ne térjen erre a zsákutcába vezető mesgyére. 3
