Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-26 / 21. szám
Thursday, May, 26. 1977. 4 milliárd ember Picasso öröksége Az ENSZ statisztikai hivatalainak januári jelentése szerint a Földnek 4 milliard lakosa van. Az emberiség naponta 195.000 fővel szaporodik, tehát 15 év múlva mar egymilliárddal többen leszünk. A nyugati sajtóban kétségbeesett hangok jelentkeznek: el tudja-e tartani a Föld élelemmel ezt a sok embert? Malthus — angol polgári közgazdász — már 150 évvel ezelőtt azt jósolta, hogy az emberiség éhenhal, ha nem vet gátat a szaporodásnak. Az általa felállított matematikai sor szerint az emberiség egy, kettő, négy, nyolc arányban szaporodik; az élelmiszertermelés pedig csak egy, kettő, három, négy, öt, hat arányban növekszik. Ehrlick amerikai biológus, néhány évvel ezelőtt, — amikor érdeklődése a rovarokról az emberekre fordult — kiszámította, hogy a lakosság Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikaban 25 évenként megkétszereződik. Mások ebből kiindulva azt is kiszámították, hogy ezer ev alatt az emberiség száma meghaladja a trilliót és a Főid minden négyzetméterére 2000 ember jut. E fantasztikus számok szerzői mintha megfeled- keznenek arról, hogy a világ egyes részein máris minimálisra csökkent, vagy egyáltalán nincs növekedés, hiszen a születéseket is lehet szabályozni. De még a korlátozott növekedés esetén is várható, hogy a Föld lakóinak száma az évezred végére eléri vagy megközelíti a hatmilliardot. Bizonyos fokig érthető, hogy ismét felvetődött a kérdés: miből él meg ez a sok ember? A Földön 13.140 millió hektár fagymentes terület van; ebből jelenleg csak 1400 millió hektárt, azaz 10.7 százalékot müveinek. Bőven van még lehetőség a terjeszkedésre, akkor is, ha nem mindenütt áll rendelkezésre a földműveléshez szükséges csapadék. Az sem kétséges, hogy a már megművelt területeken is tovább lehet bővíteni a terméshozamokat. A tengerek elelmiszerkészlete pedig egyelőre majdnem teljesen kiaknázatlan. A legújabb élelmiszerkutatások azt is bebizonyították, hogy — ásványi kincsek formájában — rengeteg élelemkészi- tesre alkalmas anyag rejtőzik a Föld gyomrában. Egyszóval nincs ok a kétségbeesésre. A Föld el tudja tartani lakóit, ha duplájára vagy háromszorosára szaporodik az emberiség akkor is. Probléma mégis van az élelmiszerellátásban. Hiszen az emberiség egy része már ma is éhezik. Az éhezést azonban nem a szaporulat szüli, hanem a világgazdaság egy részének fejletlensége és az élelmiszerek aránytalan elosztása. 1949-től 1977-ig a világ búzatermelése 160 millió tonnáról 410 millió tonnára növekedett. A növekedés 30 százaléka a vetésterület bővüléséből, 70 százaléka a terméshozamok növekedéséből ered. Ez alatt az idő alatt a búzatermelés növekedése gyorsabb volt, mint az emberiség számának szaporulata, A nemzetközi búzakészlet mennyisége megközelítette a 60 millió tonnát. Ennek ellenére nem szűnt meg a világ egyes részeiben az ehezes. Latin-Ameri- kában — a világ egyik legnagyobb gabonatermelő országának, az Egyesült Államoknak közvetlen szomszédságában — naponta 1500 gyermek hal ehen. A világ hústermelésében a fejlett országok 47.1 százalékban részesednek, a fejlődő országok 18.3 százalékban. Hasonló az arány a tejtermelésben is: 48.2 % és 19.3 %. Észak-Amerikában terem a világ gabonatermésének 21 százaléka, Afrikában 3.1 százaléka. Ezt a termelési szintkülönbséget és aránytalanságot sajnos a közeljövőben sem lehet megszüntetni, mert a termelési technika — a gép-, vegyszerellátás — a fejlődő országokban messze elmarad a fejlett országok termeléstechnikai szintjétől; a mezö- gazdasagban ugyanúgy, mint az iparban. Ennek következtében a jövedelmi es fogyasztási színvonalkülönbség is döbbenetes. A világ leggazdagabb országaiban élő egymilliárd ember egy főre eső évi átlag jövedelme 3000 dollar, a legszegényebb országokban elő egymilliárd ember 100 dollárjával szemben. 1974-ben az ENSZ uj nemzetközi gazdasági rend megteremtésére hívta fel a figyelmet. A fejlődő országok azt javasoltak: kötelezze magat az emberiség, hogy leküzdi a nyomort és a javak elosztásának aránytalanságát. Sajnos, azóta sem növekszenek, hanem csökkennek a fejletlen országoknak nyújtott segelyek. 1960-ban a világ 10 legfejlettebb országa a brutto nemzeti termekének 0.52 százalékát fordította az elmaradott országok megsegítésére, 1975- re ez a részarány 0.30 százalékra csökkent. Becslesek szerint 1980-ban mar csak 0.28 százalék lesz. Ugyanakkor a világ fegyverkezesi kiadasai egyre növekszenek. Az emberiség évente 300 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ez kétszázszor több annal, mint amit az ENSZ keretében nemzetközi együttműködésre fordítanak. Évente 10 millió tonna gabona kellene ahhoz, hogy a legelmaradottabb országok lakóinak feje felöl elűzzék az éhség rémét. De úgy látszik, az emberiség jobban élő része elég önző ahhoz, hogy ne vonja el magától ezt a mennyiséget. Adómódban élő országok lakosainak évi élelmiszerfogyasztása a legutóbbi 10 év alatt átlagosan 170 kilogrammal növekedett. A következmény: egyik helyen az éhhalál, másik helyen a tultápláltság szedi áldozatait. Egyszóval: nem az emberiség létszámának növekedésében kell keresni az élelmiszerhiány okait, hanem a társadalmi igazságtalanságokban. A szocialista országok már eddig is kitűnő példáját — bizonyítékát — adták annak, hogy az igazságtalan osztályviszonyok megszüntetésével és a nemzetközi összefogással rövid idŐ alatt le lehet győzni az élelmiszerhiányt, meg lehet szüntetni az éhezést. A művész portréja Pablo Picasso, századunk legzseniálisabb művésze, hatalmas vagyont hagyott hatra. Négy esztendeje folyik a háború a hagyatékért — végrendeletet nem találták. Hét ügyvédet foglalkoztatott a Picasso-örokség. A leltár szerint a rendkiviil termékeny es sokoldalú, 91 éves koráig alkoto művész 1888 festményt, 7089 rajzot, 3222 kerámiát, 17411 vázlatot, 1228 szobrot, 6121 litográfiát, 3176 linómetszetet, 11 faliszonyeget, 8 szőnyeget es sok más műalkotást hagyott az utódokra. A Stern 2.7 milliárd márkára becsüli a hagyatékot. Picasso 1973-ban halt meg. Akkor mindenki azt hitte, felesége, Jacqueline, és első házasságából való 51 éves fia, Paolo között oszlik meg majd az örökség. A hagyatékra azonban több családtag tartott igényt: három, házasságon kívül született gyermek és három unoka. Picasso első felesege, Olga Koklova balett-táncosnő volt. (Paolo az Ő fia volt.) Majd Marie Therese Walterrel élt együtt a művesz, Maya nevű laűyat nem törvényesítette, de az apaságot elismerte. A hires modellhez, Francoise Gilot-hoz fűződő szerelme ot évig tartott, két törvénytelen gyermekük: Claude és Paloma. Paulo három gyermeke: Marina, Bemard és Pablito. Paulo azonban 1975 nyarán meghalt, Pablito Öngyilkos lett. Az örökösök hatan maradtak. A hetedik a francia állam: minden Picasso-mü értekének mintegy negyede az államot illeti. Nemrégiben megegyezés született: a vagyon 40 százalékát Picasso özvegye kapja, a többit a gyerekek és az unokák kapják. Sziget a semmiből Ausztrál tudósok azon tündőnek, hogy mi idézhette elő a Melboume-tól 300 km-re lévó Victoria- toban egy körülbelül 100 m hosszú, 8 m széles sziget hirtelen megjelenését. A parttól 150 m-re húzódó, tengeri kagylókkal borított iszapsávot hajnalban fedezték fel. Helyén előző este még semmit nem eszleltek. A szigetet tanulmányozó geológusok es szeizmológusok első feltételezései szerint a jelenséget a to felszíne alatti gazrobbanások vagy kisebb földrengések idéztek elő, amelyek esetleg egyszerre is felléphettek. A vidéken az előző napon kettes erősségű földmozgásokat mértek. Egyéb találgatásoknak is hangot adnak a sziget eredetevei kapcsolatban. Este tízkor ugyanis, mindössze néhány órával a sziget felfedezése előtt, meteor tűnt fel a to fölött. Többen összefüggést vélnek a hullócsillag megjelenése és a sziget hirtelen kiemelkedése között. E feltételezések szerint a meteor vagy annak egy megolvadt kőzetdarabja zuhant bele a tóba. A tudósok elvetik ugyan e hipotézist, de mindeddig még nem tudtak magyarázatot adni a sziget eredetére. Hány dollárt er egy ember? —ezt a kérdést fej - tegeti jobb ügyhöz méltó buzgalommal a bostoni Science cimü folyóirat. A cikk pihentagyu szerzője kiszámította, hogy egy 65 kilós férfi testében található viz elegendő egy ing kimosásához; vas annyi van benne, amennyiből egyetlen vékony kis szöget lehetne kovácsolni; mérgező vegyianyagot annyit lehet kivonni belőle, amennyitől elpusztul egy bolha. Végül azt is kiszámította a cikk írója, hogy az emberi testből nyerhető nyersanyagok értéke, piaci áron, összesen álig egy dollár ..... Gerencsért leno ; — AMERIKAI MAGYAR SZÓ 8
