Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-05-26 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZO_ Thursday, May, 26. 1977. Deák Zoltán*. nyílt level KLEPIKOV ILONKÁHOZ ÉS SOLOVYOV LÁSZLÓHOZ Kedves Ilonka és László! Éppen most értesültem, hogy szerencsésen meg­érkeztetek, ‘egy hosszú intellektuális és érzelmi u- tazas után’ a New York Times május 4.-i száma első oldalára. Még pedig három hasábos híreim alatt! Mily érdekes véletlenség! Hét évvel ezelőtt ugyan­azon a napon érkezett meg ugyanazon lap eláó ol­dalára négy amerikai ifjú akiket meggyilkoltak a Kent Egyetem kies udvarán. Pedig ok nem is ‘sza­kítottak a rendszerrel’, miként ti tettétek azt a ti rendszeretekkel. Csupán tiltakoztak egy bűnös, igaz- sagtalan háború ellen. Mily szerencsések is vagytok ti. Olcsón szálltatok partra. Meg hozza három hasá­bos cim alatt! Lélegzet-visszafojtva olvastam a beszámolót ‘hosz- szu érzelmi utazástok’részleteiről. A Times megrázó adatokat közölt az ‘üldöztetésről’, melyben részetek volt es az ‘antiszemitizmusról’, melynek ki voltatok téve. Teged, Ilonkát /Yelena Klepikova/ addig kerget­tek az asztal körül, amig bele kellett egyezned abba, hogy írjál a legtekintélyesebb folyóiratok egyikebe, a Novy Mir-be. Teged pedig, Laci, arra kényszeri- tettek, hogy írjál egy másik vezető irodalmi folyó­iratba, a Literaturnaya Gazetta-ba. Már ennél a megrázó részletnél is a zsebkendő­mért kellett nyúlnom. Hát még, amikor arról olvas­tam, hogy téged, Ilonkát, rábeszéltek az irók szak- szervezetébe és teged, Lacit az újságírók szervezete­be való belépésre, a velejáró kiváltságokkal, kedvez­ményekkel, fizetett vakációkkal, utazási lehetősé­gekkel, stb. Kell-e ennél hatásosabb bizonyíték az ‘antiszemitizmus’-rol? Ily fájdalmas részletek olvasása után szinte restel­kedem megemlíteni, hogy bizony nálunk is vannak problémák. Miután egy itteni iró Chayym Zedlis épp a minap /május 1/ Összegezte azokat a N.Y. Times hasábjain, engedjétek meg, hogy idézzek belőle, le­galább egy néhány sort: A társadalmi pestisek korszakában elünk ... a- mely az emberek lelkivilágából buijánzott ki: a kor­mányzatnak az emberi szenvedés iránti könyörtelen közönyétől a gyilkosok elmezavart rajtacsapásáig, az óriási részvénytársaságok kegyetlen tobzódásától a lesbenálló utonállók támadásáig, az állam szerve­zett terroijátol a szervezett bűnszövetkezetekig, a gyermekeink elleni visszaélésektől a középkorúak elérzéstelenitéséig, betegeink kényszerült megtöré­sétől a bénák iránti megvetésig, öregeink miként ki- I facsart rongyoknak a szemétdombra való, helyezé- \ séig. Legtöbbünk nem akarja meglátni a valóságot, I nem akarja felismerni társadalmi rendszerünk hal­doklását, gazdasági rendszerünk abszurditását, űgy- ! nevezett erkölcseink kétszínűségét...” £ __________ : j- _ Amint látjátok, Ilonka és Lászlóiul, nekünk is vannak problémáink és ezeknek nem legcsekélyebb- I je -es most mar nem tréfálkozom, komolyan besze­li lek hozzátok - az, hogy a New York Times,^z ugy- i nevezett szabad világ fö szócsöve, a ti esetetekkel I foglalkozik az elsó oldalon három hasahos fejlec a- j latt, amikor ebben az országban tiz millió ember, | családtagjaikkal több, mint 30 millió lélek szenved I a munkanélküliség, a reménytelenség, a kilátásta- I lanság csapásai alatt, amikor más tízmilliók szenved- I nek a faji megkülönböztetések különböző formái- I tol, a kormány hatalmi visszaéléséitől, nem is be­szelve arról, hogy szerte a világon tízezrek szenved­nek nem a szakszervezetekbe való tartozás nagy megpróbáltatásától, mint ti, hanem állandó kínzá­soktól, és sorvadnak évek, sót évtizedek óta igaz­ságtalan bebörtönzéstől, legelemibb emberi jogaik sárbatiprasátol. ilyen az Ítélőképessége azoknak, akik első olda­lon üdvözölték három hasábos fejlec alatt a ti ‘uta- zástokat’ es ‘megerkezésteket’. Ez az utazás, Honka és Vladimirelkerülhetetle­nül erkölcsi csődben és telketek kialvásaban fog vég­ződni. Harry Bridges nyugalomba megy Négy évtizeddel ez­előtt Harry Bridges egyike volt azoknak a munkásvezéreknek, a- kik John L. Lewis-szel együtt sikerre vezették az üzemi szakszerveze­tek megalapozását, az acél, autó és más fon­tos iparokban, ami a munkások erejét, be­folyását az amerikai gazdasági életben, nagy­ban megnövelte. Harry Bridges április 23.-án, 75 éves korában nyu­galomba ment és ezzel jelentős fejezet zárult be az Egyesült Államok szakszervezeti mozgalma'- ban. A harcos munkásvezér hosszú tevékenysége alatt a kizsákmányoló kapitalista rendszerből a kivezető utat kizárólag a szocialista gazdasági és társadalmi rendszer létrehozatalában látta és ezt mindig, kö­vetkezetesen hirdette. Ugyanakkor, a mindennapi küzdelmekben reális, jó eredményt hozó taktikát alkalmazott. Mint a nyugati rakpartok munkásai­nak vezetője, támogatta a teher-rakodás automati­zálását, amivel véget vetett a technológiai fejlődést ellenző évszázados Luddista hagyományoknak. Az o vezetése alatt kivivott szerződésekkel nemcsak anyagi előnyöket érték el, hanem nagyban meg­könnyítettek a rakodó munkások hátgörnyésztö, nehéz munkáját. Harry Bridges az International Longshore|men’s and Warehousemen’s Union megszervezését á nyu­gati partokon a korrupcióba gengszterek uralrjia és a “company union”-ok ellen irányította. Az p rak­parti munkásainak harcaiból indult ki 1934 ben a San Francisco-i általános sztrájk, amiben, a rendőri beavatkozásból kifolyólag véres harcok folytak a város utcáin. A Roosevelt, Trurhan es Eisenhower kormányza­tok alatt rfiint kommunistát, többször próbálták deportálni, egy külön torvényt is megszavaztak e célból, mig végül a Legfelsőbb Bíróság Bridges ül­döztetését törvénybe ütközőnek nyilvánította. De a második vüágháboru utáni vörösfaló évek alatt a C.I.O. Bridges szakszervezetét: kizárta és ez a ki­zárás mind a mai napig fennáll. . Nyugalomba vonulása alkalmával telefoninterjú­ban szemenszedett valótlanságnak minősítette azt az Ü.S.-ben és Nyugateurópában elterjesztett propa­ganda kampányt, mely szerint a munkások érős szervezése okozza az inflációt. Bridges éli telte a Carter-kormányt, amiért be­hódolt Meany-nek, az AFL—CIO vezetőjének es megtiltotta, hogy három szovjet delegátus részt vehessen a szakszervizét. Seattle-ben tartott kon­vencióján. ß,z a tilalom, mint mondotta, sem az ő szakszervezetenek, sem Moszkvának nem árt, ellen­ben. nagy kárt tesz az Egyesült Államok emberi jo­gokért vallott álláspontjának. Harry Bridges, aki 1933-ban azok között volt, akik a munkanélküli és társadalombiztosításért har­coltak, most a munkásegység megteremtését tartja a legfontosabbnak. Szerinte a legsürgősebb, hogy az autómunkások, a rakodómunkások, a bányászok, a teherautó munkások egységes szövetségbe lepje­nek. Azt javasolja, hogy Carter elnök vegyen el 80 milliárd dollárt a hadiköltségvetésból és ezt egész­ségi biztosításra és más társadalmi programokra forditsk. Ha a kongresszus ennek ellenáll, úgy nyil­vános népszavazással kell felette dönteni. Most felesegével együtt könyvet szándékszik Írni es az a célja, hbgy az öregeket politikai mozgalom­ba szervezze meg. “Társadalmunk nagyon kegyetlen az Öregekkel szemben”, jelentette ki Mr. Bridges. “Van ifjúsági . mozgalmunk, nőmozgalmunk, fekete és chicano- mozgalmunk. Itt az ideje, hogy egy egységes orszá­gos mozgalom nagyobb tiszteletet és segítséget viv- jqn.ki az idősebbeknek a kormánytól. Ez most az Egyesült Államok első számú feladata.” e Vágó Klára | szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I • ben gondoskodni. J Egy evre $ 15.— felevre $ 8.— g I Megújításra: $•••?•••••••........................ I J Naptárra: $ | I Név: . ........ü..................... | I Gm: ^ :J 1 . ' ■ ’ ■ ■ Városi ...............................Állam:.............. » ■ | ! * Zip Code:.......... - I AMERIKAI MAGYAR SZÓ j *130 East 16th Street, New York, N.Y. lf)003| K - — - -mmm-m-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom