Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-26 / 21. szám
Vol. XXXI. No. 21. Thursday, May, 26. 1977. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254- 0397 Memorial Day Emlékezzünk szeretteinkre ezen a napon, akiket besoroztak a hadseregbe, egyenruhába öltöztettek, kiképeztek embertársaik gyilkolására. Elküldték okét hazank határaitól tízezer mérföldre, es egy évtizeden át szuronyokkal, páncelkocsikkal, bombázó repülőkkel, testet egeto napalmbombákkal próbálták egy korrupt, a vietnámi nép által megvetett diktátort fenntartani, csupán azért, mert ez a kormány hajlandó volt Washington külpolitikáját támogatni es az amerikai monopolisták szekeret tolni. Ötvenezer amerikai fiatal nem tért vissza, eletet vesztette, több százezren megrokkantak, sok ezer azoknak a száma, akik a kábítószerek rabjaiva valtak es a mai napig is munka- nelkul tenferegnek. Igen, emlékezzünk a vietnami háború áldozataira es vonjuk le a tanulságot, ne engedjük meg soha többé, hogy kormányunk ilyen népérdeket sértő, csupán a monopolisták erdeket szolgáló öldöklésbe sodorhassa az országot. Tegyünk fogadalmat ezen a napon, hogy nyomást gyakorolunk törvényhozóinkra es a Carter kormányra, hogy a vietnami népnek tett ígéretet — mely szerint 3.5 milliard dollárt voltunk hivatva adni a tönkretett ország felepitesere — teljesítsek. De necsak a vietnámi háború áldozataira emlékezzünk ezen a napon. Emlékezzünk azokra is, akik itt, hazánkban, az osztályharcban estek el a profitéhes monopolisták áldozatai kent. 1937 Memorial Day alkalmával több ezer acélműnk as tüntetett Chicagóban a Republic Steel Vállalat előtt, követelve a nyolc órás munkanap beiktatását, a szakszervezet elismereI set. E “bűnükért” allig felfegyverzett rendőrök veres tamadast intézték a békés tüntető tömeg ellen. Tizen eletuket vesztették és sokan megsebesültek. E vérontás oly hatalmas felháborodást keltett az ország lakói között, hogy az acélbárók kénytelenek voltak behódolni es teljesíteni az acélmunkások követeléseit. Mindaddig az acélbárök azzal érveltek, hogy nem vezethetik be a nyolcórás miíszakot, mert az acélkohókat nem lehet leállítani és szükséges a két 12 órás mííszak. Szamtantudasuk csak addig ért, hogy kétszer tizenkettő.egyenlő huszonnéggyel. Munkdsvérontás kellett ahhoz, hogy számtantudásuk elmélyüljön es megtanulják, hogy háromszor nyolc is egyenlő huszonnéggyel. Most, amikor visszaemlékezünk az 1937-es esemenyekre, fel kell ismernünk, hogy eljött az idő a négy hatórás műszak bevezetésére, mert a technikai fejlődés lehetove teszi, hogy hat óra alatt több acélt termeljen egy munkás, mint amennyit 193 7-ben termelt nyolc óra alatt. Reméljük, hogy nem kell ismét a munkások vérével fizetni, mielőtt a hat órasmüszakban alkalmazzák az acélmunkasokat. NEW YORK, N.Y. A mocsaras területre épített Co-op City hatalmas epületei alatt földcsuszamlásokat észleltek, melyek csőrepedeseket es számos hasonló problémát okoznak. A további csuszamlások megakadályozásához szükséges lepesek egyesek szerint egy, mások szerint 40 millió dollárba kerülnének. A kérdés az, ki fedezze ezt a hatalmas költséget? Meghatározták a“Salt ír egyezmény alapfeltételeit GENF, Cyrus Vance es Andrei Gromyko, az USA, illetve a Szovjetunió külügyminisztere három napos beható és átfogó tárgyalás eredmenyekent lefektettek a “SALT IT” egyezmény alapfeltételeit. A közös nyilatkozat hangsúlyozza a tárgyalások szükségességét és hasznosságát, de egyben rámutat arra, hogy a részletek kidolgozása nagy erőfeszítést es kölcsönös megértést igényel. Három alapfeltetelt fektettek le: 1.) A Szovjetunió hajlandó a Vladivisztok-i egyezményben jelzett 2.400 interkontinentális rakétát 100— 200-al csökkenteni. 2. ) Az Egyesidt Államok hajlandó a cirkáló rakéták gyártását elhalasztani. 3. ) A Szovjetunió hajlandó a “Backfire” repülőgépeket közösen megállapított állasokba helyezni. A létrejött megegyezés szerint a “Salt I” Egyéz- meny lejárta előtt aláírnának egy szerződést, mely 1985-ben járna le es ugyanakkor egy másik három évre szóló dokumentumot, mely az USA cirkáló rakétái es a szovjet “Backfire” bombázó repülői problémáját foglalná magában. Cyrus Vance sajtonyilat- kozataban Iájelentette, hogy a három napos tárgyalás fő eredmenye az, hogy lefektettek a további tárgyalások alapját. Gromyko, szovjet külügyminiszter mondotta: “A jelek továbbra is azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nem adta fel azon törekvését, hogy egyoldalú elsőbbséget nyerjen. Azon célkitűzését sem adta fel, hogy aláássa a Szovjetunió biztonságát.” Imperialisták megtagadják a Maputo-i határozat aláírását MAPUTO, Mozambique, Az Egyesült Nemzetek Szervezete itt tartotta konferenciáját, ahol a több, mint száz ország képviselője egy heti tanácskozás, eszmecsere es vita után Zimbabwe — Rhodesia — és Namibia — Del Nyugat Afrika — felszabadi- tasát célzó határozatot fogadott el. A dokumentumot 92 ország képviselői Írtak Az ENSZ Biztonsági Tanács 5 imperialista allama- nak képviselői megtagadtak a dokumentum aláírását, azzal a magyarázattal, hogy a határozat néhány kitétele hátráltatná azon törekvésüket, hogy békés módon hozzák létre a fekete többi 1 * segi kormányzatot e két országban. Az öt — USA, Anglia, Franciaorszag, Kanada es BECS. Holtpontra jutottak Mondale, USA alelnók es John Vorster, Dél-Afrika miniszterelnöke közötti tárgyalások. A fajgyűlölő miniszterelnök a tárgyalások befejeztével ezt mondta: “Del-Afrikában már most többségi kormány van. Semmi áron nem adjuk fel a fajok kozott jelenleg fennálló viszonyt.” LONDON. A nyugat-európai országok mindegyikében válságban van az acélipar. Az üzemek nagy része hatvan százalékos kapacitaíssal dolgozik. Fennáll a veszély, hogy a világpiacért folyó harc a különböző nemzetek vállalatai között a közeljövőben kiélesedik. Ä Német Szövetségi Köztársaság — államon kivul az Európai Közös Piachoz tartozó országok képviselői is tartózkodtak a dokumentum aláírásától. A nagy többség áltál elfogadott dokumentum többek kozott felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy rendeljen el Del'Afrika es Rhodesia ellen hadifelszerelési zárlatot. PÁRTS, Franciaorszag össz- munkássága általános 24 órás sztrájkba lepett. Tiltakoznak a kormány azon rendelete miatt, mely korlátozza a beremelest az infláció emelkedésével. A munkások életszínvonala állandóan csökken es ezt a folyamatot akarják megakadályozni. NEW YORK, N' Y. A városi alkalmazottak szakszervezetei u- jabb 400 millió dollar értékű városi kötvényt vásárolnak a varos pénzügyi vals’aganak “megoldására.” Brüsszelben 15-én meghaltak egy hoteltuzben, 20-an megsebesültek.
