Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-21 / 16. szám
Thursday, April, 21. 1977. KÖNYVSZEMLE MindenkUanulhat belőle A The Nation folyóirat március 5.-i szamaban Harry Caudill könyvszemlét irt az “Everything In Its Path” cimű könyvről. (Kai T. Erikson, Simon & Schuster, ára $ 7.95.) A könyvszemle annyi megrázó tényt, esemenyt es kommentárt tartalmaz, hogy tanulságos olvasmány lehet bárki számara. Kivonatait alább közöljük. Kennedy elnök kezdeményezte, de csak a Johnson kormány alatt került megszavazásra az Appalachian Development Act, melyet megelőzően a kongresszusi kihallgatások lesújtó adatokat hoztak napvilágra. A sokszáz oldalas jelentes az Appalachia-szen- vidék kétsegbeejtő helyzetéről számol be, különösen West Virginia-ról, melyet mint a US Svájcjat hirdetik. De a tanulmányból más tűnik ki. Az állam nagyjából hatalmas vállalatok kezében van, vagy azok teljes befolyása alatt all. A külfejtésu bányászát pusztitja. Megdöbbentően rossz, rozoga bá- nyaszházakban laknak az emberek, a bányapor, a szerencsétlensegek pusztítják a lakosságot. A könyv azt a szörnyű szerencsétlenseget tárja fel, mely Logan megyében, a Buffalo Creek lakosaival történt 1972 február 26.-án. A Buffalo Mining Company a Pittston Coal fiók- vallalata, amely viszont nagyrészben az Equitable Life Assurance Society of the U.S. tulajdona. Ez az a barátságos biztositó vallalat, amely oly sok vigaszt nyújt a bebiztositottjai Özvegyeinek es árvainak. 1972 február 26. előtt a Buffalo Creek-völgy lakosai 16 kis bányászfaluban laktak. A nagyszámban élő öregek még emlékeznek jobb napokra, amikor John L. Lewis volt a CIO és a United Mine Workers, az ország leghatalmasabb szakszervezetének az elnöke. A Buffalo Mining Comp. nagy megoldatlan problémája az volt, hogy hova helyezze az óriási mennyiségű salakot. 1957 óta a Middle Fork folyóba zúdították. 1972-ben már napi 4000 tonna szenet termeltek, melyből 1000 tonna salak került a már elszennyezett folyóba. Kolosszális meretu gát alakult, amely a bányasalakon kivül deszka és cement építményrészeket rozsdás gépalkatrészeket, elnyűtt autógumikat, stb. tartalmazott. A 465 láb hosszú, 480 láb szeles és 65 láb magas töltés majdnem egy millió tonna salakból épült fel. Mögötte csúf, fekete vizű 20 aker nagyságú, 40 láb mély tó terült el. A Buffalo Mining pld. a németországi rendszerrel ellentétben, egyszerűen a felszinre rakatta a salakot, melyet az erózió a patakokba és folyókba mosott. A vállalat a vizet lefoglalta, hagyta leülepedni a salakot, a megtisztított vizet újra felhasználta vagy a folyóba bocsátottá. Közben senki sem kisérte figyelemmel a sűrűn lakott völgyben a hatalmas to állandó növekedését, sem a szövetségi kormány, sem az állami bürokrácia nem törődött a fejleményekkel és a várható veszedelemmel. Megindult a tartós esőzés, amikor a vallalat kezdte figyeltetni a gátat, ott, ahol a viz már majdnem a tetejéig emelkedett. Az előrelátók magasabb helyre kezdtek költözködni, de a vállalat még ekkor sem figyelmeztette a lakosságot. Este 8 órakor a gát beszakadt es 132.000 gallon viz, sok százezer tonna iszap zudult a völgyre, meg többezer tonna földet, követ, fát, lejjebb kocsikat házakat, embereket is AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szállítás a Közép-Keletre Éjjel-nappal nagy teherautók robognak két világrész országutjain nagy kereskedelmi szállításokkal. Franciaországból például elektronikus felszereléseket szállítanak Iranba, gépeket Nyugat-Németor- szagbol Szaud-Arábiába. Mivel a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger kikötőiben állandó torlódás van, az olaj- bevételből pénzzel bőven rendelkező közel-keleti országok szívesen megfizetik a drága teherautó költségeket, hogy az árut hamarabb megkaphassák. Hajón szállítva, hosszú hetekig vagy hónapokig tarta - na.' “Valóságos aranybánya ez az üzlet — mondták a teherautósok — ha az utón megelégszünk napokon, heteken át . néhány órai alvással és eltűrjük a határokon a hosszú órás várakozásokat.” Panaszkodnak, hogy a határoknál az ellenőrök egyre nagyobb szigorúsággal vizsgálják át a teherautókat. A vámőrök figyelik, nem csempesznek-e Törökországból kábítószereket nyugatra. Ráadaísul, a személykocsikból gyakran mérgesen tülkölnek rájuk, mert elfoglalják a forgalmas, sok helyen keskeny utakat. A közel-keletre szállító teherautóknak az uj Boszporuszt hídon es az anatóliai kanyargó Hegyi uta - kon kell áthaladniuk. A külföldi teherautókra Jugoszlávia május elsejétől uj vámot vet ki. Ausztria is hasonló vámok kivetését tervezi. Törökországban már régóta megkövetelik a külön vamokat és valószínűleg más nyugat-európai országok is követik e példát. Az utazási engedélyeket is megszigorítják. A nyugat es kelet-európai országokból utazó sofőrök, ha összekerülnek, barátságos, szaktársi viszonyt tartanak fenn egymással. “Ha baj van, sem a rendőrtől, sem az autósoktól nem lehet segítséget várni, — mondotta egy roman teherszállító sofőr — de majdnem biztos, hogy egy másik teherautó, bárhonnan jöjjön is, megáll és vezetője megkérdezi, miben lehet segítségre”. A legújabb veszély, hogy az éjjelre parkolt teherautók eltűnnek. Azt gyanítják, hogy a gengsztereknek a keze van ebben. A náci Cowan fenyegetésével nem törődött a rendőrség Sokszor előfordul, hogy túlbuzgó rendőrök ártatlan embereket tartóztatnak le, sőt, lövésre gyorsan kész rendőrök, csupán “gyanúsnak látszó” egyéneket le is lőnek. De mi történt másfél évvel ezelőtt, amikor egy fiatal nő, Miss Schmidt a rendőrségnek ijedten jelentette, hogy egy marcona külsejű férfi őt az utcán szidalmazta, megfenyegette és puskáját ráemelte? Azért fenyegette lövéssel, mert a no gyakran sétált egy fekete férfivel. Ebben az esetben semmi sem történt. magával sodorva. Egész falvakat, országutakat, vasutakat sóport el az áradat. 125-en életüket vesztettek, hét holttestet soha nem találtak meg. Arch Moore kormányzó kirohant a színhelyre, majd megállapította, hogy a legrosszabb az, hogy a tragédia rossz hírnevet kelt West Virginiának.A banyavallalat szószólója kijelentette, hogy mindez Isten akarata volt. Kai Erikson a tragédiát átélt lakosok saját szavukkal elmondott tapasztalatait Írja le. De az^emberi szenvedés leírásánál sokkal többet, olyan könyvet nyújt, amely történészeknek és szociológusoknak még generációkon át is nagy hasznára szolgálhat. Megeri az olvasónak, a fáradságot, ha elolvassa azoknak a szavait, akik mindezt túlélték és maga is szinte fultanuja lesz a haldoklók végső szavainak. Erikson könyvének lapjain Monongah, Fairmont es Buffalo Creek elrettentő valósága tárul az olvasó elé. A telefonhívásra két rendőr kijött, az egyik kikérdezte a panaszost, aki elmondotta, hogy a fe- nyegetó férfi, — akiről később kiderült, hogy Frederick W. Cowan, aki egy butorszállitó vállalatnál öt személyt megölt, mielőtt maga is véget vetett életének — a szomszédban lakik és megmutatta a rendőrnek az ott álló autót is, amiből Cowan a fegyvert kivette. Ha a rendőr vett volna annyi fáradságot, hogy benezzen a kocsiba, ott egész fegyvergyűjteményt talált volna és ha a szomszédoktól megkérdezte volna, kinek a kocsija, hamar megtalálta volna a tulajdonost, Frederick W. Cowan-t. A Miss Schmidt-tői két ház távolságra lakó Cowan Hitler-imádó nácibarát volt,'testén szvasztika-tetoválásokkal, lakásában fegyvertárral. Tagja volt a fajgyűlölő National States Rights szervezetnek és nyíltan hangoztatta, hogy gyűlöli a zsidókat és feketéket. A rendőr megkérdezte Miss Schmidt-től, hogy tényleg van-e fekete férfi ismerőse és mikor ez igennel felelt, a rendőr ilyesfélét mondott: “Ja úgy, na jo!” Úgy tett, mintha ezzel minden érthetővé vált volna. A rendőr elment és Miss Schmidt azóta sem hallott semmit a rendőrségtől. Mikor a butorraktari vérontás történt, a lapokból ráismert támadójára. Riporterek kérdéseire a rendőrfőnök üres kifogásokkal mentegetőzött, de a kiküldött rendőrt azóta sem vonta felelősségre. Az ügyet lezártnak tekinti. _ 5-----------TURKEY
