Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-14 / 15. szám
Thurgday, April 14. 1977. 4 AMERIKAI MAGYAR SZO ENSZ kongresszus a vízgazdálkodás és vízvédelem megoldására Pacific Ocean 48.6% Ground water Vi mile deep 48.8% Ground water below Vi mile 0.t8% Soil moisture FRESH WATER The Indians \ availability of water NORTH AMERICA SOUTH AMERICA EUROPE rLand are^s which do not contribute run-off tb the sea are without water supply. AFRICA ASIA AUSTRALIA Source. Baumgartner and Reichel. The World Water Balance, Munich. 1975 North Atlantic Ocean Pacific Ocean 0.16% Atmospheric water vapor 1.5% Lakes, rivers and streams 1 ■ Prairie and Farmland HI Forest I—iTundra, desert I—I and wasteland South Atlantic Ocean Az emberi történelem kezdetétől a világ vízellátását korlátlannak tekintették. A huszadik század gyors ipari fejlődéséből származó vizszennyeződes, a világ lakosságának szaporodása es a lakosságnak városokba tömörülésé, a viz pazarló módon való felhasználása, ezt a föltételezést valótlanná tette. Március 14.-én ült össze az argentínai Mar del Plata-ban az ENSZ vizkonferenciája, amelyen a világ vízellátásának kérdéséit tárgyaltak meg. A problémák kozott, melyek napirendre kerültek, volt pld. miként lehet megoldani, hogy gyakran egyes helyeken szárazságok, más helyeken árvizek vannak és a rendelkezésre álló, ipari salakkal vagy bacillu- sokkal elszenyezett vizet hogyan lehet használhatóvá tenni. A konferencián megtárgyalt sok esőzési és el- parolgási adaton kívül az a fontos körülmény emelkedett ki, hogy a világ vizmennyiségenek kevesebb, mint egy százaléka áll az emberiség rendelkezésére a folyókban, tavakban és kutakban, a többit a sarkvidéki jéghegyek és gleccserek tartogatják magukban. Olyan intézkedéseket igyekeztek megindítani, amelyekkel a 2000. évre a világ vízellátásának problémáit megoldhatják. Három szakértő iró, háromféle szempontból világítja meg a vízellátás kérdéseit. A N.Y. Times-ban marc. 13.-án közölt ismertető cikkeiknek kivonatait folytatólagosan közöljük. MEGLÉVŐ TECHNOLÓGIA A MEZŐGAZDASÁGI ÖNTÖZÉSHEZ Irta: Naomi Shepherd Az ENSZ élelmezési és mezögazdasagi szervezete 1973. évi jóslata szerint a súlyos élelmiszertermelés hiányának elkerülésére, 1985-re 75 százalékkal kell megnövelni a megművelés alatt lévő területeket és nagy részükön a víznek újabb, jobb felhasználasa- ra lesz szükség. Elméletileg óriási mennyiségű viz áll a modem technológia rendelkezésere. A gleccserekből táplált Indus, Gangesz és Bramaputra fo- lyókbol öntözni lehetne India északi pusztáit és meg lehetne kétszerezni a világ gabonatermelését. De erre a felszerelés India jelenlegi évi össztermelésének több, mint kétszeresébe kerülne. A Niger-folyó medencéjének fejlesztése, habar a Szahel vidéket megmenthetné a szárazságtól, többe kerül, mint amennyit a hat érintett ország anyagilag megengedhet maganak. A második világhabom vége óta Eszak-Amerika és Ausztrália fölösleges gabonáját Ázsia és Afrika szárazságoktól sújtott területeire szállította. Világszervezeti finanszirozassal a fejlődő országoknak vízmüveket, rezervoárokat, vizvezeto csatornákat építettek. De az 1972. évi szárazságok a nyugati magtárakat kiürítettek és a nagyméretű építkezések Egyiptomban, Indiában es másutt, bar javítottak a viz- és élelemellátást, alig tartottak lépést a lakosság növekedésevei. Izrael vizmennyisegenek 90 százalékát használja fel, de szárazságtól kevésbé kell felnie, mint Európának, mert vize állami kezelésben van. Ez lehetővé teszi, hogy egyik helyről a másikra vezessék a vizet, ahol éppen legnagyobb szükség van ra. Meglepő a különbség az időszaki esőzésektől függő és az öntözött földek termelése között. De a csatornák bevezetese egymagában még nem elegendő. Az öntözési módszereket a földhöz, az időjáráshoz, a viz minőségéhez es a terméshez kell idomítani. Legegyszerűbb formája a gravitációs öntözés, amelyben az esőt és a folyók vizét a földekre vezetik. Ezt a rendszert elterjedten alkalmazzák úgy az U.S.A.-ban, mint Kinaban, amely már képes magát élelemmel ellátni. Az ipari országokban egyre inkább viznyomásos rendszereket alkalmaznak, amelyben a csövekbe pumpált vizet permetezőidben szórják szét. Az újabb, csepegtető eljárással, gyakori időközökben adnak kis mennyiségű vizet a gyökereknek. Ezzel az uj eljárással termelnek most gyümölcsöt es főzeléket Kaliforniában, es a fejlődő országok kisérleti gazdaságaiban. Az újabb eljárások közé számit a növény-genetika is, amellyel kevesebb vizet, vagy nagyobb sótartalmú vizet igénylő uj növényfajtákat dolgoznak ki. Vizmegtakaritás céljából szükség lehet a vizel- osztásban a legfontosabb igény meghatározására es a fennálló vizhasználati jogok visszavonására. Az Egyesült Államokban egyedül Kaliforniában fogadják el a viz szövetségi ellenőrzését. Anglia nem szenvedte volna meg olyan súlyosan a múlt nyári szárazságot, ha képes lett volna vízben bővelkedő területeiről szárazság-sujtotta vidékéire vizet vezetni. A vízmennyiség maximális felhasználásának szempontjából Izraelt a világ laboratoriumanak (folytatás a 10. oldalon)