Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-31 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Thursday, March, 31. 1977. Jumblat Ngouabi Biayenda és Carter elnök emberi jogokérti harca E cikket egy vallomással kell kezdenem. Lapimk egyes olvasói azzal a kéréssel fordultak hozzánk, hogy hagyjunk fel Carter elnök szigorú bírálatával, mert ezzel ellentétbe kerülünk az olvasok egy részének állásfoglalásával. Válaszunk erre az, hogy magatartásunk Carter elnök iránt teljesen attól függ, hogy az elnök TETTEI a nép érdekét szolgálják-e, vagy sértik azt. Mi lennénk a legboldogabbak, ha abban a helyzetben lennénk, hogy támogathatnánk Carter elnök lépéseit. Sajnos, az elnök magatartasa ezt lehetetlenné teszi részünkre. A Fehér Ház lakója elnöki tisztsége átvétele első napjától a mai napig tetteivel es beszédeivel azt óhajtja elhitetni az amerikai néppel, hogy ö az emberi jogok védelmezője VILÁGSZERTE. Kérdezzük olvasóinktól és minden józanul gondolkodó egyéntől, lehet-e komolyabban, hathatósabban megsérteni egy ember jogát, mint legyilkolá- sával, csupán azért, mert politikai álláspontja nem egyezik meg mások politikai álláspontjával? A válasz világos. Világos minden józan, tárgyilagos, jóhiszemű egyén részére, de ugylatszik Carter elnök nem tartozik ebbe a táborba. Miért mondjuk ezt? Mivel magyarázzuk ezt? MÍvaI tárnaS7.fiule #»7.t ala? EL CONGO ELNÖKÉNEK, MARIEN NGOUABI- NAK A MEGGYILKOLÁSÁT. A meggyilkolt elnök ugyanis haladó szellemben irányította az ország nemzetgazdaságát és szoros kapcsolatot tartott fenn a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal. Emilé Cardinal Biayenda Megsértették Emile Biayenda kardinális “emberi jogát”-, ót is meggyilkolták két nappal az ország elnöke, Ngouabi ellen elkövetett merénylet után. Biayenda “bűne” az volt, hogy , nyíltan kijött egy uj rendszer, a szocialista rendszer felállítása mellett, együttműködött a marxista-leninista Congolese Munkás Párttal és leghübb támogatója volt a meggyilkolt Ngouabi elnöknek. De folytathatnánk a példák felsorolását, bizonyítékul arra, hogy Carter elnök valójában nem az emberi jogok védelmezője, hanem a szocialista országok elleni propagandakampány szervezője és aktiv résztvevője, amikor egy maroknyi intellektu- ellt támogat, akik képtelenek támogatást kapni sajat honfitársaiktól és csupán a külföldi Carter- hez hasonló, “emberi jogokért harcoló lovagok” támogatásaira számítanak. Vitán felül áll azon álláspont helyessége, hogy az emberiség legfontosabb érdeke a béke biztosítása, a háború elkerülése. E cél elérése megkívánja a békés viszonyt a két nagyhatalom között. Ezen előfeltételt, a két ország közti békés viszonyt veszelyezteti Carter elnök, amikor hamis jelszavakkal sikra száll — Zbigniew Brzezinski tanácsára — Sakharov es törvényszegő társai támogatásara. Amint Carter elnök abbahagyja, úgy az amerikai, mint a világ minden lakójára oly káros ténykedését, mi leszünk az elsők, akik ezen irányváltozást lelkesen fogadjuk.-g -e Három évvel a népi Allende-kormány megdöntése után, Augusto Pinochet Ugarte fasiszta kormánya Chilében egyre jobban tornyosuló problémákkal néz szembe. Az ország gazdasága mélypontot ért el és fokozatosan romlik. A kormány intézkedéseit követő láncreakció következtében az ipari termelés stagnál, a munkanélküliség már 15 %-ot er el es a munkások sok ezrei dolgoznak a minimális fizetésnél is alacsonyabb éhbérért. Pang a mezőgazdasági termelés es az üzletek, vevők hiányában, nagy kiárusításokat tartanak. A közönség azonban még igy sem kepes vásárolni. Az élet leromlását jellemzi, hogy jolöltűzött középosztálybeliek is már az ócska buszokon mennek munkába, amin azelőtt csak a szegény munkások és kishivatalnokok utaztak. A katonai juntát ma már volt támogatói is ellenzik es egyre több követeléssel állnak elő. Konzervatív üzletemberek is méltatlankodnak; hogy a kormány semmit nem tesz a gazdaság fellenditésere. Santiago nyomortányain, ahol a város 3.5 millió lakosságának negyedrésze lakik, munkanélküli nők és férfiak is láthatók a gyermekek számára felállított népkonyhák előtti sorokban. A Pinochet-kormány kezdettől fogva igyekezett minden népi, közszolgalatu intézkedést megszüntetni, az allamositott iparokat visszaadta volt tulajdonosaiknak, a főidet a volt birtokosoknak. A “szabad kereskedelem” jelszava alatt a magánvállalatokra bizta az ország gazdaságát. A minden eddiginél nagyobb munkanélküliség és a kiéhezett tömegek elkeseredese miatt a szakszervezeti vezetők bérjavi- tási rendelkezésekre és közmunkák létesítésére sürgetik a kormányt. A mezőgazdaság páratlanul rossz eredményt mutat és a kis és nagy földbirtokosok, a dolgozóktól visszanyert földjeikkel most a kormánytól követeltek a műtrágya, az irtószerek és a mezőgazdasági gépek költségeinek szubvencióját. A drága kölcsön, a kis kereslet és a külföldről behozott aruk versenye miatt sarokba szoritott üzletemberek az Allende-kormany által bevezetett intézkedéseknek többfajta változatát kérik a kormánytol, u.m. árszabályozást, közmunkákba való befektetéseket, kedvezményes kamatú kölcsönöket es vámvédelmet a külföldi árukkal szemben. Az általános elégedetlenség nyugtalanítja a kormányt, de gazdasági politikáját semmiben sem hajlandó megváltoztatni. A kormány a politikai elnyomást is kérlelhetetlenül folytatja. A militarizmus es elnyomás elleni megnyilvánulásokat az államrendőrség a legnagyobb brutalitással üldözi a szakszervezetekben, egyetemeken, falvakban és minden ellenzéki politikai működést betilt. Vágó Klára SANTA CRUZ DE TENERIFE. A Canary-szigetek e városának repülőterén összeütközött a KLM es a Pan American egy-egy 747-es jumbo-jet repülője, melynek következtében a holland repülőgép 246 utasának mindegyike, valamint a 14 tagú személyzet halálát lelte és az USA repülő 394 utasa es személyzete közül 326-an lelték halálukat és az életben maradtak legtöbbje súlyos sérülést szenvedett. A legújabb jelentes arról számol be, hogy az amerikai repülőgép kapitánya helytelenül értelmezte a részére adott utasítást és ez okozta a szerencse tlenseget. A chilei diktátoré remiest hesett es erssée életére A közelmúltban eddig ismeretlen tettesek gépfegyveres támadást intéztek azon autó ellen, melyben Kamal Jumblat, a libanoni druzok tisztelt es szeretett vezetője hazafelé tartott. A merénylők golyói kioltották Jumblat és két társa életét. A gyilkosság mérhetetlen felháborodást keltett a meggyilkolt követőinek sorában és sokan attól tartottalt, hogy a libanoni polgárháború isme íme egy másik példa álláspontunk alátámasztására. Marien Ngouabit, az afrikai Congo állam elnökét március 18.-an eddig ismeretlen tettes, meggyilkolta. A tettes, minden jel szerint, a reakciós elemek zsoldjában állt. Egy államfő ellen elkövetett merénylet minden kétségét kizáróan sérti az áldozat emberi iovát CARTER ELNÖK EGY SZÓVAL SEM ITELTE Marién, Ngouabi [fámái, liimhlaf CARTER ELNÖK EGY SZÓVAL SEM ITELTE EL E MERÉNYLETET, MÉGPEDIG AZÉRT, MERT JUMBLAT A HALADÓ ERŐK SORÁBA
