Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-24 / 12. szám
Thursday, March, 24. 1977. Sokan meghalnak Dél-Afrika börtöneiben Deák Zoltán; Jeligék: a népámitás eszközei Az East London Daily dél-afrikai hírlap szerkesztője, Donald Woods, a N.Y. Times-hoz beküldött cikkében többek között a kővetkezőket írja: Samuel Maiinga a 41. lett a Del-Afrika börtöneiben minden kihallgatás nélkül sínylődök közül, akik 1963 óta meghaltak. Az utóbbi hat hónapban 6 a 18., aki börtönben halt meg. Dél-Afrika biztonsági törvényei feljogosítják az igazsagügyminisztert bármelyik polgár, akármilyen hosszú idei bebörtönzésére, vád, bizonyíték, tárgyalás nélkül és anélkül, hogy jogi segítségért folyamodhatna. A kormány és a rendőrség szószólói szerint a 41 közül 23 öngyilkosságot követett el különböző módon, legtöbben úgy, hogy felakasztottak magukat a börtönben... A volt bebörtónőzóttek altat gyakran emlegetett kínzó vallatások hírei nyomán a dél-afrikai liberális sajtó ismételten követelte a kormánytól, hogy allitson fel független, nyilvános vizsgáló bizottságot a gyakran előforduló halálozások ügyeben, de azt a kormány következetesen mellőzi. Múlt héten Kruger igazságügy miniszter a parlamentnek kijelentette, hogy nem lesz vizsgáló bizottság, mert szerinte erre nincs szükség. “Mindenegyes esetet halottszemlével, bírósági utón kivizsgálnak és nyugodt vagyok, hogy ezeket a vizsgalatokat helyesen folytatják le”, mondotta Kruger. Ugyanez a Mr. Kruger nemregen elismételte a kormány azon álláspontját, hogy nem megy mesz- szebb a feketéket különválasztó apartheid-politiká- nal a politikai jogaikat követelő fekete del-afrikai- ak kérdésében. A kulónvalaszto fejlesztési formula abból all, hogy az ország területének legtöbb helyen — és Dél-Afrikának minden gócpontjában — minden politikai jog es hatalom az 5 milliós feher lakosság kezeben marad, ugyanakkor a 20 millió fekete lakos politikai jogait csak abban a 9 falusi körzetben — az egyes törzsek házatajain — gyakorolhatja, amely Dél-Afrika összterületének 14 százalékát teszi ki. Egyes fekete vezetők vonakodva fogadtak ezt az elrendezést, azon az alapon, hogy jobb, mint a semmi, de a legtöbben az egeszet elvetik. De akik ezt az elvetest ki merik mondani, azoknak nem engedik meg, hogy ezt a fehéreknek fenntartott politikai területen tegyek, mivel a feketék politikáját hivatalosan csaHs a “törzsi háztajak” politikai kereteben ismerik el. Ennek eredmenye az, hogy a nagy tömegeket magukkal vonzo fekete vezetőket, akik ezt a politikai keretet elvetik bebörtonzik, vagy bizonyos területekre száműzik. A három legismertebb köztük Nelson Mandela, aki mar 14 'eve u! börtönben Amióta az Egyesült Államok a szazadfordulo elején az imperializmus korszakába lépett, de meg annakelőtte is, a kormány politikáját diktáló monopolista érdekeltségek rendszeresítették a jeligék, hangzatos jelszavak használatát a nép félrevezetésere. A spanyolok ellen 1896-ban inditott háborút az “Emlékezzünk a Maine”-re jelszóval igazoltak. Wilson elnök 1917-ben azzal a jelszóval “igazolta” Amerika belépését az első világháborúba, hogy “Tegyük a világot biztonságossá a demokrácia szamára”. Két év múlva egy nyilt gyűlésen ismerte be, hogy Amerika beavatkozásának igazi célja az angoloknak nyújtott hadikolcsón biztositasa volt. Az első világháború után az amerikai munkásság féktelen kizsákmányolását a “Vissza a normális viszonyokhoz”, valamint a “Kemény egyéniség” “rugged individualism”) jelszóval leplezték. A “kommunizmus kordábantartása” (containment of communism) jelszava alatt a második világháborúban mérhetetlenül meggazdagodott amerikai monopolisták felbontották a Szovjetunióval, katonai szövetségünkkel fennálló barati kapcsolatainkat, megindítottak a hidegháborút. Ez eddig mas- fél trillió (ezerötszaz billió) dollárjába, százezer- amerikai, több millió más nemzetiségű ember életebe került. Robben Islandon, Cape Town közelében, miután 1963-ban, erőszakos felkelés tervezéséért életfogytig! an r a ítéltek, Robert Sobukwe, akit a Kimberly területere száműztek es a King Williamston területére száműzött Steven Biko. A száműzetés azt jelenti, hogy az illető szavait nem lehet idézni, nem beszelhet nyilvános gyűléseken, nem vehet reszt politikai tevékenységekben, nem utazhat, nem mehet be egy hírlap szerkesztőségébe vagy iskolába... Felháborítja a kormányt, amikor a dél-afrikai liberális sajtó nyilvanossagra hozza a feketék ele- gedetlenséget, de különösen a bebÖrtönzőttek haláleseteit. Kruger mondotta, hogy a kormány most egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely minden hírlapnak, megtiltana, hogy a bebörtónzóttek- nek még csak a nevét is ^nyilvánosságra hozza. Ezt a javaslatot arra a filozófiára alapítják, hogy a tényék nyilvánosságra hozatala néha elég ahhoz, hogy uszító hatasu legyen. John Vorster miniszter- elnök valamikor megdorgálta e sorok. íróját a feketéknek polgárjogokat sürgető vezércikkéért. Végső szavai ezek voltak: “Ha állandóan azt hangoztatjuk az embereknek, hogy elnyomottak, végül még elhiszik”. Johnson elnök a “Védjük meg a delvietnami demokráciát az agressziótól” jelszó alatt vitte be az Egyesült Államokat a bűnös vietnámi háborúba, az amerikai történelem egyik leghihetetlenebb nép- ámitasa körülményei között. Nixon a “Jogrend” (Law and Order) jeligevei vívott kampányban szerezte meg az elnöki hivatalt 1968-ban. A “jogrend” e hírhedt bajnoka kabinet- jenek csaknem minden tagja, beleértve az alelnókőt is, csalásért, hamis esküért börtönbe jutott, Nixon- nak pedig a biztos elitéltetés elöli szégyenletes körülmények között kellett a Fehér Házból eltávoznia. Ez a rövid kivonatos története a jeligék használatának USA elnökei részéről ezen évszazadban. Most pedig Carter elnök személyében olyan ember all az'ország élén, aki az “emberi jogok” jeligéjét használja külpolitikája vezérfonalaként. Az elmúlt évtizedek tragikus leckei arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok népének ajánlatos lesz ezt a legújabb jeligét alaposan szemügyre venni, Az emberi jogok védelme nemes célkitűzés! Nagy vonalakban e körül mozog az egész emberi történelem. Az Egyesült Államokban ezrek adtak életüket az emberi jogok ellenségeivel vívott küzdelemben. A Szovjetunió 20 millió fia, lánya adta eletet az emberi jogok legádázabb ellenségei, a nácik ellen vívott világháborúban. Ha Carter elnök komolyan akar küzdeni az emberi jogok biztosításáért, akkor kezdje azt mindjárt itt az Egyesült Államokban. Miként Becker és Murray professzorok a legnagyobb reszletességgel kimutatják a “Törvényszegések a kormány részéről Amerikában” Zehariah Chaffee a “Szabad szólás az Egyesült Államokban”, Paul Chevigny a “Rendörhatalom az Egyesült Államokban”. Jethro Lieberman a “Hogyan szegik meg a törvényeket a kormánykózegek” c. müveikben az emberi jogoknak olyan roppant arányú megsértése van folyamatban az Egyesült Államokban (törvényszegések, egyének, csoportok, disszidensek, foglyok, feketek, indiánok, fiatalok, a szegényeket illetően), melyekhez képest eltörpülnek az úgynevezett utcai bűnözések, de még az üzleti érdekeltségek csalásai, zsarolásai, tolvajlásai, is! Carter elnöknek majdnem minden idejet elfoglalna az elkövetkező négy, sót nyolc évben, ha megkísérelné orvosolni az emberi jogok folyamatban levő megsértését itt benn az országban. Es ha ezzel végezne, ott volna aztán az emberi jogok védelme ama fasiszta diktátoroktól, akiket a mi kormányunk juttatott hatalomra több tucat - országban, akik ezreket kínoznak, gyilkolnak és akik emberek tízmillió jogait tiporjak sárba. ; NEW YORK, N.Y. David Rockefeller, a Chase ■ Manhattan Bank igazgatója nyilvánosságra hozta, ; hogy Henry Kissingert, volt USA külügyminisztert, i kinevezték a bank Nemzetközi Bizottságának el- \ nóki tisztségébe. TEL AVIV, Yitzhak Rabin, Izrael miniszterelnöke bevallotta, hogy a felesége 2.000 dolláros bankbetétjéért Washington D.C.-ben ö is felelős. Az izraeli törvény tiltja állampolgárok külföldi bankbetétjeit. 4__----AMERIKAI MAGYAR SZÓ-------SOBEL OVERSEAS CORP. ItfSff! CffilAVIÚUfCéá 210 EAST *6th STREET, NEW YORK, N. Y.. 10028 HiMt fmllflill — TELEFON: (212), 535-6490 * SZÁLLODA FOGLALÁS - 1KKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA V1ZUMSZERZES - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK l&KA Magy&rmmágr» — TÜZEK CwehMsUeákxá&m '
