Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-10 / 10. szám

Thursday, March, 10. 1977. AMERIKAI MAGYAR SZO Adóelkerülés-avoidance-vagy adócsalás? Lassan, de biztosan A Szövetségi Adóhivatal eljárást indított az or­szág második legnagyobb vallalata, a General Mo­tors ellen. A vád az, hogy az utóbbi nehány év folyamán, evente több millió dollar jövedelem után, a vallalat nem fizetett adót. A vádlók szerint ezt úgy érte el, hogy olyan teteleket vont le az adóiven, melyekre nem volt jogos­Amikor az újságírók említettek a vallalat vezető­inek az adóhivatal vádját, azt a választ kapták, hogy a vállalat semmilyen törvényellenes cselekede­tet nem követett el és hajlandó mindenben a leg- messzebbmenöen együttműködni a kormány embe­reivel a tényék földerítésére. Az együttműködés első megnyilvánulása volt, hogy a vallalat vezérigazgatója, Thomas A. Murphy ' parancsara nem engedték be az adóhivatal embere­it a vallalat fő-irodájaba. Ártatlanságukat pedig azzal bizonyítottak, hogy nem bíztak meg a válla­lat számtalan ügyvédjében, hanem felfogadtak az ország legnevesebb adóugyvédi cégjét, melynek se­gítségével akarjak “ártatlanságukat” bebizonyítani. Az adóhivatal vezetői nem akarják elhinni, hogy az ország egyik legtekintelyesebb pillére, mely még a jelenlegi gazdasági válság legmélyebb fokán, 1974-ben is 950 millió dollár tiszta hasznot vallott be, ilyen törvényellenes eszközt használjon a kor­mány megkárosítására. Az adóhivatal szószólói úgy nyilatkoztak, hogy egy jártas ügyvednek módjában áll bebizonyítani, hogy a vallalat csupán elkerülte az adófizetést, de nem követett el adócsalást. Mar az eddigi vizsgálat is megállapította, hogy a GM vallalat több millió dollárral kevesebb adót fizetett, mint amit a törvény elóir. Eszünkbe juttatja ez a GM volt elnökének Charles Wilson-nak azon kijelentését, melyet egy szenátusi bizottság előtti tanúvallomásában mon­dott: “Ami jo a General Motorsnak, az jó az ország­nak.” Talán igaza volt Wilsonnak? Mi lenne, ha minden adófizető polgár nem fizet­ne adót??? Szorosabb lett a kapcsolat Izrael és Dél Afrika között Furcsa kapcsolat alakul ki a magát liberálisnak, sót néha szocialistának nevező izraeli kormány es a legreakciósabb afrikai kormány, Del-Afrika kozott. Múlt évben John Vorster dél-afrikai miniszter­elnök látogatást tett Izraelben, amelynek folyamán uj gazdasági együttműködési szerződést Írtak ala és több alkalommal a két ország közötti barátság elmélyülését hangoztattak. A legkegyetlenebb faji elnyomásról hírhedt Vorster- kormány minisztere In ókenek izraeli láto­gatása es kapcsolataik kiterjesztese nagy megdöbbe­nést okozott nemcsak külföldön, hanem Izraelben is. Morális és praktikus meggondolásokból Izrael­ben több oldalról kifogásolták az újabb fejlemé­nyeket és velük kapcsolatban nyugati országok is aggodalmukat fejezték ki. A holland kormány tu­datta Izraellel, hogy ez a látogatás megnehezíti Izrael barátainak igyekezetét, hogy elfogadtassák a világgal, hogy a “cionizmus nem azonos a fajgyű­lölettel.” Nemcsak ezek ítélték el a látogatást, hanem az Afrikai Államok Szervezete is. A Pravda, szovjet hírlap elitélte “a fajgyűlölők és cionisták szövetsé­ge”^ az “arab felszabaditási mozgalmak ellen.” A gazdasági megegyezésen kivul hadi felszerelé­sek szállításáról is szó volt és a megegyezés állítólag azt is kiköti, hogy Del-Afrika urániumot szállít Izraelnek. Az afrikai országok közül az utóbbi evekben egyedül Del-Afrika támogatta Izrael politikáját és egyike azon kévés országnak, amely nem kérte, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt területekről. A kéz-kezet mos politikája alapjan Izrael segített kijátszani Del-Afrika gazdasági bojkottálását. El­fogadott del-afrikai árucikkeket es néha eltitkolta azoknak eredetet. A fekete afrikai országoknak szánt textilárukat például először Izraelbe szállí­tottak, ott kikészítették és mint “Made in Israel” gyártmányt árusították. %A9rA9rA9YA9YA9YA9YA9YA9YA9YA9rA9rA9rA9YA9YA9YA9YA9YA9YA9YA9YA9YA% : cTVlárciusi ünnepi cBankett : A SAJTÓ ALAP JAVÁRA £ 1977 március 20-án t VASARNAP 1 ÓRAI KEZDETTEL ^ A WILLIAM SLOAN HOUSE YMCA AUDITÓRIUMBAN j 356 W 34 ST. ( 9. AVE. - NAL ) . * ÜNNEPI PROGRAM SZÓNOK: FODOR NAGY ÁRPÁD k HÁZILAG KÉSZÜLT EBED 5 DOLLAR ^ REZERVACIOERT HÍVJA (212) 254-0397 SZAMOT J A MAGYAR TÁRSASKOR RENDEZESEBEN * k. WA 9YA9YA9YA9YA9YA9 YA 9 YA 9YA9YA9 YA 9YA9 YA • Y A 9 YA 9 YA 9 YA 9 YA 9YA9YA9YA9YA* Napról napra újabb tényék kerülnek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy mennyi olyan vegyszert használnak a mezőgazdaságban, mely káros mind az állatállomány, mind az emberek egészségere. A New York Times 1977. március l.-i számában olvastuk, hogy Mississippi állam 25.000 font ban- gyairto port dob a piacra, mely — bizonyos körül­mények között — rákot okozhat. Eredetileg a Hooker Vegyiuzem gyártottá ezt a szert, amely a kukoricacsoböl készült darabol, so- yaolajból és a “Mirex” nevű vegyszerből áll. Ez a vállalat feladta a hangyairtó por termelését, miután a szövetségi kormány Food and Drug Adminisztrá­ciója rámutatott annak káros hatására. Feladta Mississippiben lévő gyárát és igy az Mississippi állam tulajdonába került. A szövetségi kormány­közeg annak ellenere, hogy ártalmasnak minősítette a MIREX-et tartalmazó hangyairtót, engedélyt adott, hogy Alabama, Arkansas, Georgia, Louisiana, Florida, Mississippi, North Carolina, South Caroli­na, Tennessee és Texas államokban 132 millió aker területet, repülőgépekről hangyairtóval hintsenek be. Tettek ezt annak ellenére, hogy a kutatások be- bizonyitották, hogy a MIREX ártalmas közvetlenül alkalmazása után, de jóval később a bomlási folya­mat után is, amikor KEPONE anyagot termel, ami idegbajt okozott azoknak, akik ezt az anyagot gyártottak. Mindez bizonyítja, hogy lassan, de biztosan meg- mergeznek bennünket, vagy... tálán nem is olyan lassan??? RESZVETNYILATKOZAT KOCSIBÓL “Az idő pénz” — fogalomnak úgyszólván a ne­továbbjához jutottunk. Egy leleményes üzleti szel­lemmel rendelkező temetkezési vállalkozó, a Lo\usiana-i New Roads városkában, újítást vezetett be. Az utcáról, egy nagy ablakon át lehet a kopor­sóban fekvő elhunytat szemlélni, iránta a végső tiszteletet leróni, anélkül, hogy a gyászolónak ki kelljen szállni a kocsijából. A koporsó mellett neon­fénnyel megvilágitott kereszt is van. A kocsi abla­kán kihajolva, az emlékalbumot is alá lehet imi. “Azt akartuk, hogy munkába sietve is lehessen részvétlátogatást tenni, nem kell hozzá különösen felöltözni sem,” mondotta a vállalkozó. Ilyen “drive-in” temetkezési intézményeket mar kipróbáltak Floridaiján és Arizonában, de kévés sikerrel. Ez a legújabb kísérlet most sikeresnek látszik. A nem nyomasztó, hanem derűs színekkel festett és bebutorozott temetkezési szertartás ter­mét az élelmes vállalkozó mar többször mulatsá­gok céljaira is kiadta. HALL TÁVIRATA CARTERHEZ. NEW YORK, N.Y. Gus Hall, az USA Kommunista Part első titkára táviratban kérte Carter elnököt, hívja meg a Fehér Hazba Luis Corvalant, Chile volt szenátorát, a Chile KP. titkárát es tárgyaljon vele az emberi jogok előmozdításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom