Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-06 / 1. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 6. 1977 Már Moszkvára készülnek Az eszak-amerikai kontinensen elszenvedett olimpiai kudarc a jelek szerint gyors tettekre késztette az Egyesült Államok sportjának irányítóit. Átalakult az olimpiai bizottság elnöksége, s például William Simon, a testület pénztárosa. További jelentős változást jelent, hogy Irwin Dardick, a New York-i Albert Einstein egyetem orvostudományi tanszékének szivspecialistája kapott megbízást az 1980-as moszkvai olimpia előtt álló amerikai sportolok felkészülési tervének Összehangolására. A professzor a közelmúltban beszelt megbízatásáról. Nyilatkozatából közlünk most részleteket. — Az ismert szívsebészek nagyon elfoglalt emberek. Miért vállalta mégis, hogy segítséget nyújt az amerikai sportolóknak? — Egyetemi hallgató koromban magam is atle- tizáltam, mar akkor sok sportolo kert tőlem tanácsot. Az Egyesült Államokban ugyanis a sportorvosi szolgálat a mai napig nincs kiepitve. így a versenyzők altalaban kezelőorvosukhoz, ismerőseikhez fordulnak. — Mire kapott megbízást az Egyesült Államok az Olimpiai Bizottságtól? — A feladat rendkívül összetett es bonyolult. Az amerikai sportolók egy idő óta mintha nem lennenek eléggé magabiztosak a nagy versenyeken. Ez nem csupán sportbeli tényezőkkel magyarázható. Éppen ezert az Amerikai Olimpiai Bizottság a jövőben egyrészt nagyobb gonddal kivan foglalkozni a sportolok élettani és sportbeli felkészítésével, másrészt a sportolok jövőjének útját is szeretnék jobban egyengetni. Nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai sport felépítéséből következően olimpiai csapatunk általában csak a játékok előtti hetekben rázódik össze. A versenyek befejezese után egy nappal ezek a sportolok ismét csaknem minden kapcsolatukat elvesztik az olimpiai bizottsággal és a szövetségekkel, s ezt kővetően sokszor nehezen elviselhető lélektani hatás alá kerülnek. — Fontosnak Ítéli a lélektani tényezőket? — Ez magától értetődik. Hogy csak saját szakmámnál maradjak: rendkívül fontos, hogy a versenyzőkkel nyílt párbeszédeket folytassunk a sporttal kapcsolatos orvosi es biológiai kérdésekről. Meg vagyok győződve arról, hogy a motiváció a sportsikerek egyik legfőbb tényezője. Talán éppen ez a Nemet Demokratikus Köztársaság sportolóinak legjobban bevált “csodaszere”. A szocialista államokban ugyanis a világszínvonalat elero sportoló komoly megbecsülésnek örvend, sportpályafutásának befejezése után biztosítottnak látszik jövője, különösebb gond nélkül be tud illeszkedni a társadalomba. — Eddigi rövid ténykedésének van már valamilyen kézzelfogható eredménye? — Meg alig telt el néhány hónap a montreali olimpia óta, ilyen uj szemlélet elterjedéséhez idő kell. De, azért mar értünk el kezdeti eredményeket. Mindenekelőtt az egyetemi ösztöndíjak terén. Ismeretes, hogy az Egyesült Államokban a továbbtanulás aránylag költséges, igy az ösztöndíjak biztosítását jó és helyes eszköznek tekinthetjük. Több ismert egyetemünk már hozzájárult ahhoz, hogy a montreali olimpián jól szerepelt versenyzőket felvegyen hallgatói közé, továbbá ösztöndíjban részesíti a mar regebben ott tanuló olimpikonokat. Az orvosi egyetemeken például mar tizenöt ilyen ösztöndíjas sportoló tanul. Ezzel is azt akarjuk példázni, hogy nálunk is megbecsülik azokat a fiukat és lányokat, akik dicsőséggel képviselik a sportban az Egyesült Államok színeit. Ugyancsak felvettük a kapcsolatot egyes nagy cégekkel és vállalatokkal. Fokozatosan szeretnénk elérni, hogy részesítsék munkaidókedvezmenyben a versenyekre készülő és ott szereplő, arra erdemes élsportolókat. — Az olimpiai bizottság költségvetési kerete lényegesen megnő ve kedett. Mire költik most a pénzt? — Pontos részletekkel nem szolgálhatok, de az bizonyos, hogy a sportcélokat szolgaló tudományos és orvosi kutatás jelentős összegekhez jut. — Milyen sportvonatkozásu tudományos és orvosi kérdésekkel foglalkoznak? — Versenyzőink sajnos, meglehetősen tájékozatlanok a sportot egyébként közelről érintő orvosi kerdesekben. Éppen ezért egyik legfőbb célunk, a megfelelő, alapos, minden részletre kiterjedő tájékoztatás. A sportolók felkészüléséről, az edzés- terhelesrol, a formaidózitésról, az élettani kérdésekről, a helyes etkezesi szokások kialakításáról rövidesen ismeretterjesztő füzeteket adunk ki. Nagy szükség van erre, mert sportolóink sokszor egészen elemi kerdesekben is rendkívül tájékozatlanok. Például többen nyugtalankodnak amiatt, hogy szabad-e C-vitamint fogyasztaniok? Es ez, eppen egy olyan országban okoz nyugtalanságot, ahol a vitaminok használata rendkívül elterjedt. De ugyanígy felvilágosítást adunk a sportolókat foglalkoztató más, esetleg kényesebb kérdésekben is. Megmagyarázzuk az anabolikus szteroidok káros hatását, vagy rámutatunk a vér kicserélésének veszélyeire. Az ipar es az egyetemek kutató laboratdriumaival teljes együttműködésben, a sport minden területen igyekszünk tárgyilagos es nagyon pontos értesüléseket közölni a versenyzőkkel. — A most vázolt munkaterv csak a moszkvai olimpiáig terjed? — Szó sincs róla! Sót, meggyőződésem, hogy teljes egészében csak 1980 után bontakozik majd ki ez a terv, mert a moszkvai olimpiáig aránylag kévés az idő. Mi elsősorban arra törekszünk, hogy uj, helyes utat találjunk az amerikai sport számára. Egyelőre az olimpiai sportágakra összpontosítunk, pedig ismeretes, hogy az Egyesült Államokban eppen a professzionista sportágak — az amerikai futball (rögbi), a jégkorong, a tenisz, a kosárlabda és a baseball — a legnepszerübbek. A jégkorong es a kosárlabda ugyan az olimpiai műsorán is szerepel, de az Egyesült Államokban e sportágak hivatásos játékosai összehasonlíthatatlanul népszerűbbek. — Befejezésül: kapnak-e megfelelő segítséget célkitűzéseik megvalósításához? — Már említettem, hogy az Egyesült Államokban jóformán nyoma sincs sportorvosi hálózatnak. Azért ez nem jelenti azt, hogy nullpontról kell indulnunk. Köztudott, hogy jó néhány nagyszerű felszerelt fiziológiai, biokémiai laboratóriumban már évek óta a sporttal határos területeken végeznek kutatásokat. Ezekben a laboratóriumokban világhírű tudósok dolgoznak; szeretnénk ezeknek a tudósoknak a szakértelmet is gyümólcsóztetni. Ezek a laboratóriumok és az ott dolgozó tudósok nagyon jó európai kapcsolatokkal rendelkeznek, igy már eddig is sok hasznos értesülést kaptak. Természetesen az értesüléscsere kölcsönös, csak meg nem eléggé összehangolt. Tulajdonkeppen ez az egész tevékenység olyan csapatmunkához hasonlítható, ahol nagyon széles körű párbeszed folyik a kutatók, a tudósok, az orvosok, a fiziológusok, a kémikusok, az ipari szakemberek, valamint a sportolók és edzők között. • Újra Beekeitlíaiieré az Aranylabda A France Football, mint 1956. óta minden év vegén, ebben az esztendőben is megszavaztatta a sportújságírókat. Huszonhat ország szakírójának szavazata alapján Ítélték oda az Aranylabdát — 1972. után második alkalommal Franz Becken- bauernek, a Bayern München százkétszeres válogatottjának. A szavazatok összesítésével Beckenbauer összesen 91 pontot kapott, s jelentős különbséggel előzi meg Rensenbrinket, a hollandok Belgiumban játszó kiválóságát. Magyar részről egyébként Lukács László, a Népszabadság rovatvezetője szavazott, s jelöltjei — Beckenbauer, Rensenbrink, Keegan, Ondrus, Csurkovics — előkelő helyre kerültek. Az Aranylabda nyertese: Franz Beckenbauer (NSZK-beli — Bayern München) 91 ponttal, 2. Rensenbrink (holl. — Anderlecht) 75. 8. Viktor (csehszl.— Dukla Prága) 52. 4. Keegan (angol — Liverpool) 32. 5. Piatini (fra — Nancy) 19. Jolin Palotás sporttudósitó Évnyitó ünnepély los Angelesben 1977. JANUAR 16-án VASÁRNAP 12 órától 1251 So. St. Andrew Pl. JÓ MAGYAROS EBED UTÁN ZENE, ÉNEKSZÁMOK, SZAVALAT Szeretettel vár mindenkit a RENDEZŐSÉG
