Amerikai Magyar Szó, 1977. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-06 / 1. szám

MlVia... Thursday, Jan. 6. 1977. MAGYAR SZO A pénz hiánya bénítja New York iskoláit New York pénzügyi válsága az iskoláknak egyre nagyobb fokú leromlásához vezet. A korábban beve­zetett oktatási újítások legtöbbjét mar megszüntet­ték, az oktatok tömeges elbocsátásával a megmaradt személyzetet többszörösen áthelyezik a legkritiku­sabb helyekre. így egyes iskolákban az oktató sze­mélyzetnek 50 százaléka állandóan változik. A középiskolákban a szabadon választható tan­tárgyak közül soknak az oktatásat megszüntettek. Kevesebb tanerővel az osztálylétszámot mindenütt növelik. Az utóbbi kétévben a város közoktatási költségvetésének megnyirbálását a varos 981 isko­lája, 43.600 tanítója és tanára és 1.1 millió tanuló­ja szenvedi meg. Ezenkívül az iskoláknak sok más közérdekű funk­cióját is annyira leszűkítettek, hogy úgy a tanítok, mint a tanulók ezeknek a további fennmaradását is kétségbe vonják. Ide tartoznak az iskolák közötti sportversenyek az órák utáni vagy esti ifjúsági es felnőtt kulturális, szórakozási vagy szakképzési tan­folyamok. Kilátásba helyeztek, hogy redukálják az autóbusz­szolgálatot, az iskolai ebédprogramot és végül is­mét további személyzet elbocsátást helyeznek ki­látásba. Megdöbbentő képet mutat az iskolai statisztika, amely szerint 1975-ben a new yorki iskoláknak 72.959 tanszemélyzete, diák-tanácsadója, felügye­lője es adminisztrátora volt. Jelenleg ez összesen 57.038. Az állami Emergency Financial Control Board vezetője, Stephen Berger szerint, az utóbbi években az iskolarendszer nagy változásokon ment át. Berger véleménye, hogy a tanítók szakszervezete, a United Federation of Teachers is nagy mulasztást követett el, aminek a jövőre is nagy kihatasa van. “Amit a szakszervezet eddig nyert, azt az iskola- rendszer rovásara nyerte” A U.F.T. ugyanis szűklá­tókörűén es szigorúan csak az állasukban lévő rang­idős tanerők megmaradásáért és fizetéséért harcol, figyelmen kívül hagyja a fiatalabb, elbocsátott ta­nárokat és tanítókat, az egyetemről újonnan kike­rült állást kereső pedagógusokat. A hadsereg 50°/° a kábítószert szed Egy oklahomai orvosi szaklap novemberi szama közölte, hogy a hadseregben szolgáló katonák 50 százaléka rendszeresen hasznai kábítószereket. A hir a honvédelmi minisztérium erre vonatkozó (1974-ben végzett) tanulmányát idézi, amely töb­bek kozott kimutatja: • a katonák 47 százaléka beismerte, rendszeresen használ kábítószereket. Ez az arány majdnem két­szer annyi, mint amennyit egy 1969 évi tanulmány kimutatott; sajat vallomásuk szerint a katonák 40 szazaiéba marijuanát, a többi másféle kábítószereket hasznait; a katonák 5 százaléka heroint hasznait, de ez alá­becsült számítás, mivel a mexikói heroin ma mar bárhol könnyen beszerezhető; A szaklap szerint a tanulmányt végző tudósok­nak az a véleménye, hogy a hadseregben az újon­cokon végzett hagy ományos kábitószerhasználat fel­derítését célzó vizeletvizsgálatok csak a legsúlyosabb eseteket mutatják ki és sokan előre tudják, mikor kerül ilyen vizsgálatokra sor. Még azok kozott is, akiknél a vizsgálat nem mutatott ki kábítószereket, sokan beismertél;, hogy a múltban használták egyik vagy másik fajtat. A kongresszus és a Pentagon a további vizsgála­tokat megszűntette, azzal az indokolással, hogy fe­lesleges munka, mivel ugyanezeket a vizsgalatokat az Egészségügyi Hivatal is elvégzi. “Az a gyanú áll fenn — Írja az orvosi szaklap — hogy nem azért szüntették be a vizsgálatokat, mert azok szükségtelenek, hanem azért, mert olyasmiket találtak, amikről a honvédelmi minisztérium nem a- kar tudni.” NEM ­ÁLLAMPOLGÁROK! Az U.S. Immigration and Naturalization Ser­vice kerületi igazgatója jelenti, hogy januar 31.-ig kell a nom-allampolgároknak bejelenteni címüket. Minden postahivatalban kaphatok az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni és vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeg­gel ellátva, postán visszaküldeni. WASHINGTON, D.C. A Szenátus Vizsgáló Bizott­sága jelenti, hogy a szövetségi kormány Környezet­védelmi szervezete hanyagul kezelte es kezeli a ve­gyi gyártmányok használatai, ami sok esetben káro­sán hat az ország lakosainak egeszségere. ♦ NEW YORK, N.Y. Leszállították az autóbuszvitel- dijat New York es Los Angeles között 147 dollár­ról 50 dollárra. SANTIAGO, Chile nyolc baloldali vezetője eltűnt. Minden jel arra mutat, hogy a titkos rendőrök fog­lyul ejtették okét. A letartóztatottak között van Luis Corvalan, kiszabadított kommunista vezető tit­kára is. *• LONDON, lan D. Smith Rhodesia miniszterelnöke elvetette Ivor Richard, az angol kormány megbízott­jának minden javaslatát, mely egyengette volna az utat a kormánynak a fekete többség kezébe való áthelyezésére. AMERIKAI , MAGYAR SZO r********************************«****­Published weekly, except 3rd • & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New' York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of _____________New York, N.Y.____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 15.- félévre 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18.-félévre $ 9.50 IMPERIALIZMUS ÉS GYARMATI RENDSZER Napjainkban gyakran találkozunk ezekkel a szavakkal: “imperializmus” es “gyarmati rendszer”, különösen azzal kapcsolatban, hogy ezek az intéz­mények eltűnőben vannak a mai történelem lapjai­ról. Felmerül a kérdés, hogy mit jelentenek való­ban ezek a kifejezések? Imperializmusnak nevezzük bizonyos országok, ill. kormányaik viszonyát más területekhez, ill. azok népeihez, melyben ezen or­szágok, katonai és gazdasági túlerejük birtokában, azon területeket és népüket korlátlan hatalmukban tartják, természeti kincseiknek és népeik munkájá­nak kizsákmányolása céljából. Az ilyen viszonyla­tot nevezzük “gyarmati rendszerinek. Természe­tes, hogy egy ilyen “imperialista” kormány csak olyan intézményeket, berendezéseket és javításo­kat létesít egy ilyen “gyarmat” területen, amelyek annak kizsákmányolását lehetöve es gyümölcsözővé teszik. Hogy ez valóban igy van, azt világosan mutat­ja néhány sor idézet a New York Times 1976. november 28.-i számában, a 4. oldalon Angoláról megjelent cikkéből: “Angola 480.000 négyzetmérföld terjedelmű, hatalmas gazdagság lehetőségével megáldott ország. ...Angola a győzelmes függetlenségi harcok előtt a világ ötödik legnagyobb gyémánt-exportáló orszá­ga volt. Az ország továbbá a világ egyik legdűsabb- vasérc lelőhelye, ezeken kivid tartalmaz réz, man­gán, titánium, uránium és más érceket. Mégis Ango­la rendkívül szegény ország. Hat millió lakosának zöme tudatlanságban es nyomorban él. Figyelembe véve, hogy közel 500 éven át uralták a portugálok, feltűnően keveset tettek az ország kifejlesztese ér­dekében. Nem bátorították a kividről jövő tőkebe­fektetéseket 1960-ig. Csak az utóbbi évek folyamán epitettek a portugálok úthálózatot. A vasúthálózat csókevenyes, kivéve a Benguelai Vasut-at, amely a rezet szállította az atlanti-óceáni kikötőbe Zairé­ből es Zambiából. A portugálok általában mellőz­ték a fekete lakosság oktatását, és ma Angola lakosságának 90 %-a analfabéta. Körülbelül 80.000 kivételével, a portugál lakosság a felszabadulás előtt elhagyta az országot, es magukkal vittek a teher­kocsik, autók, taxik és autóbuszok ezreit.” Ez a leiras nem igényel további magyarázatot, hogy milyen célból voltak Angolában a portugá­lok. De ugyanezt a képét lehet lefesteni majdnem minden felszabadult volt gyarmatról Afrikában és Ázsiában. Es ugyanilyen képét lehet festeni Közép- és Del-Amerika országairól, melyek népeit saját árido és az USA nagytőkés érdekeltségeit szolgáló zsarnokaik tartanak elnyomásban, sötét tudatlan­ságban es nyomorban. Amikor Belgium 1960-ban hirtelen szabadsagot adott a Belga-Kongonak, a mai Zaire-nak, az óriási országban nem maradt egyet­len orvos és tanító. Ilyen az imperializmus és a gyarmati rendszer arcidata es valósága. V. O. WASHINGTON, D.C. Dokumentumok kerültek fel­színre, melyek azt bizonyítják, hogy a Johnson-kor- many 1964-ben készenlétbe helyezte az amerikai hadsereget, hogy beavatkozzon Brazíliába azok ol­dalán, “akik barátságosak irántunk.” A beavatkozásra azért került sor, mert a jobbol­dali elemek kerekedtek felül, beavatkozás nélkül. 2 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom