Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-02 / 34. szám

Thursday, Sep. 2. 1976. A JÓSZÍVŰ BIRÓ Vannak emberek, akikre ráfogják, hogv mindent rossz színben látnak. Ezek köze tartoznak azok, akik például rámutatnak arra, ho^y a fekete köntös­be öltözött, magas székén ülő, tultaplált birók drákói szigorral sújtanak le azokra, akik “elrabol­nak” néhány kanna ételt a szupermarketből, vagy bármilyen más módon vétenek a magántulajdon szentsége ellen. George L. Hart, szövetségi biro nem tartozik a szigorú birók köze. Nem csoda, hogy “Hart” a neve, de valóban jo szive van! Bizonyítja ezt, hogy' Take Tacobsent, a Fehér Ház volt 'ügyvedjét elítélte, mondván: “On (Jacob- senhez szólva) mel egy hosszú börtönbüntetést. Hercegekkel pak­talt egyidőben, de most közönséges bűnözővé zül­lött” — de miután ilyen szigorúan megrótta a ma­gát bűnösnek vallott jacobsent, azonnal fel is men­tette minden börtönbüntetés betöltése alól. A vádlott védőügyvédjének beszede bírta ra a birót jószivú elhatározásara. A védőügyvéd, Charles A. McNeils, igy szonokolt: “Ügyfelem, Jake Jacobsen, irgalomra erdemes, mert pénzügyileg csődbe ment es mint elitéit bű­nöző nem folytathatja ügyvédi pályáját hét eszten­dőn át Texas állam törvénye szerint. Ezenfelül fele­sége siüyos beteg es nincs, aki gondozza. Ha ügy­felem börtönbe megy, feleségét egy intézetben kell elhelyezni, ami halálát jelenti.” Az ügyvéd e szavaira Hart biró szive azonnal megpuhult és mentesítette Jacobsent a börtöntől. De hát milyen bűnt is követett el Jacobsen ügy­véd? Nem mást, minthogy ö volt az, aki közreját­szott a nagy tejtermelők és John Connally, volt pénzügyminiszter között Connally megvesztegeté­sében, melynek következtében a tejtermelők be­vétele néhány millió dollárral meguővekedett, az P ff / ; ország adófizetőinek rovasara; Ezen tranzakcióból jól járt Connally, a tejterme­lő milliomosok és Tacobsen ügy ved, csupán az adófizetők károsultak. Elvégre is ez nem olyan nagy bún! És ki venné lelkiismeretére, hogy egy idős, beteg asszony gondozás nélkül maradjon! Lehet­séges, hogy Jacobsen ügyvéd eltett néhány centet, amiből minden bizonnyal privát ápolónőket alkal­mazhatott volna beteg felesége ápolására, de a jo- szivü biró nem akart a megvesztegetett ügyvéd pri­vát ügyeibe betekinteni. Igaz az is, hogy a tej árának emelkedésével szám­talan szegény gyermektől vonták meg ezt a szüksé­ges táplálékot, de hát ennek a jószivú biro urnák a szive megsem olyan nagy, hogy Jacobsen ügyvéd iránti rokonszenve mellett maradjon megertó érzés szivében a szegény gyermekek iránt is. Hart biró döntésé újabb és tagadhatatlan bizo­nyítéka annak, hogy ebben a nagy, demokratikus országban a törvényhozók szeme be van kötve es az igazságszolgáltatás nem mindenki részére egyforma. , ...g ...e- r r / JELÖLŐ LISTÁN A KP.LOUTSIANA ALLAMRAN <■ ' i ii / Az 1976-os elnokvalasztasi kampány vegeztevel, t ff // november 2.-an Louisiana allam polgárainak első Ízben alkalmuk lesz a Kommunista Part jeloítieire szavazni. Noha csak 1.000 polgár aláírására volt szükség, 2.500 polgár kervenvezte a Kommunista Part listára helyezését. Az alairast egy hét leforgása alatt sikerűit meg­szerezni, ami bizonyítja a két nagy part elleni ellen­szenvet es elegedetlenseget. EZ IS LEHETSÉGES? Staten Islandon egy szép középosztálybeli integ­rált vidéken, augusztus elején fehér ifjaknak egy nagy csoportja fejszékkel, baseball-ütőkkel, kesék­kel és bunkókkal felszerelve, késő este berontott egy fekete család házába. Betörtek az ajtót, össze­zúztak a bútorokat, szetszaggattak a szekrényben lógo ruhákat es késsel felhasitottak a festményeket, mialatt a ház lakója, az anya, négy gyermekével és a gyermekek két vendegével, bezárt ajtó inogott reszketve húzódott meg. Szerencsére senkinél; nem lett bántódása, de az eset az áldozatok idegeit meg- viselte es az egesz kornyékét felháborította. A csa­ládapa, aki a házon kivid vette eszre, hogy mi törté­nik, azt a vadat emelte, hogy többszöri ketsegbe- esett telefonhivasa ellenére, a rendőrség csak több, mint három órával később jelent meg. A támadok, tizenhat-tizennyolc eves feher ifjak, két autóból ugrottal; a ház elé, nyilván azzal a szándékkal, hogy a fekete Warrenéknak a járdán álldogáló-két serdülő gyermekét es két barátjukat megtámadják. “Itt vannak, lassúk el a bajukat”, ordította az egyik feher ifjú, de amikor a fekete gyermekek a házba menekültek, a feherek utánuk rohanta!;, es gyűlöletüket a ház bútorán es beren­dezésen töltöttek ki. Warrenek jomodű kozeposz- tálybeliek, evek óta laknak azon a helyen es jo vi­szonyban vannak feher szomszédaikkal. Mr. Warren egy képgaléria es keretező műhely tulajdonosa. A támadók a garázsban elraktározott kepeit is tón1- retettek es pusztításukkal sokezer dollar kart okoz­tak. A rendőrség azzal mentegetőzik , hogy előbb min­dig a legsürgősebbnek látszó bűnesetekhez mennek ki. Azt mondjuk, civilizált országban élünk. Hogyan lehetséges mégis, hogy ilyesmi megtörténhet? Tüntetnek az utcai árusítók Uj rendelkezés lepett életbe New Yorkban au- gusztus hatodikan az utcai árusítok ellen. A rendőr­ség, a város különböző részéin letartóztatta, vagy beidézte az árusokat és elkobozta áruikat. Masnap tiltakozó tüntetést rendeztek az Avenue of the Americas és a Waverly Place sarkán. A nagy munkanélküliségben megszaporodott az utcai árusok száma. Többnyire bizsu-ekszereket vagy saját maguk által készített diszmu-arukat rak­nak ki, óveket, női táskákat es mas hasonlókat, leginkább a turisták áltál látogatott vidékeken, ami­kor az időjárás engedi. A napi keresetből valaho­gyan megélnek. Az uj rendelettel szemben Street Peddlers Rights League névén uj szervezetet alakí­tottak. f Egyik tagjuk, Charles Brenner, volt pincér, aki most az utcán bizsut árul, mondotta: “Folyton dicsőítik az egyeni vállalkozást, de áld ezt meg- próbálja, azt letartóztatják.” Az utcán csak enge­déllyel szabad árusítani, de mint az egyik fiatal no árusító mondotta, nem érdemes engedélyt kérni. “Azelőtt volt engedélyem. De ezzel csak ott engedik meg az árusitást, ahol senki sem jár.” Az üzletek tulajdonosai versengés miatt tiltakoz­nak ellenük, a város az utcai rendfenntartás erde­ír f , ? kében vezet ellenük hadjáratot. De, mint mondjak, ha nincs munka, mihez kezdjenek? Valamiből csak élni kell! Ha segélyért folyamodnak, akkor ingven- élóknek tekintik őket. "A KISEBBIK ROSSZ' 1. sz. V „ f Előző írásunkat azzal zártuk, hogy a következő­ben, a többségi pártokkal szemben, a ‘kisebbik jo”-ról fogunk szólni. De mielőtt erre rátérhetnénk, tisztába kell jönnünk azzal, hogy miért elfogadha­tatlan mindkét többségi part programja es ezzel együtt jelöltje is. Bar kétségtelen, hogy van kü­lönbség a két jelölt között, de ez a különbség nem olyan, hogy alapot szolgáljon arra, hogy bármelyi­ket is a “kisebbik rossz” jelzővel illessük. Vegyük csak számba az utolsó 15 ev két demok­rata es két republikánus elnökét; Kennedy kormány­zata alatt történt a kubai válság, amely a világot az atomháború küszöbere es a világpusztulás veszé­lyéhez vezette; Johnson nevéhez fűződik a vietnami “kis” háború véres nagyháboruvá tétele; az ot köve­tő Nixon-kormanyzatra nem szükséges szót veszte­getni, csakúgy, mint az őt kővető,általa kinevezett, Fordra sem, aki csak folytatta Nixon politikáját. Ugyan melyiket lehet ezek közül a “kisebbik rossz”-nak tekinteni? De most az idei választásról kell beszelnünk. Tehát lassú'.: csak, mit Ígér a naptár szerint első, Demokrata Part programja, illetve, helyesebben szólva, mit nem iger. Az egyre emelkedő munka­nélküliség es továbbra is emelkedő arak idején, a program igen torvenykezes “tamogatasat”, amely “felelóssegteljes” módon fog “igyekezni”, hogy a “felnőttek” munkanélküliségét 3 %-ra csökkentse “4 even belül ”. Tehát egy demokrata elnök, a mind­két hazban kényelmes demokrata többség mellett, nem vállal több kötelezettséget, mint egy négy­szeresen feltételes ígéretet, és azt is csak a felnőttek reszere. Mi legyen a fiatalokkal? Carter elnökjelölt megjegyzéseiből kiderül, hogy nem ért egyet a mun­kanélküliség 3 %-os alsó határával, hisz a gazdasági szakemberek szerint a “teljes alkaltnazottság” alatt ők 4 %-os munkanélküliségét értenek! Carter nem pártolja a Humphrey—Hawkins munkaalkalmat te­remtő szövetségi törvényjavaslatot; o a munkaalkal­makat a nagyiparnak nyújtott szövetségi támoga­tással es adókedvezményekkel akarja elérni. A köz- segelyen élőket Carter munkavállalásra kötelezné; ha nem vállalják, leveszik a segély listáról. Carter hive a kiegyensúlyozott szövetségi költségvetésnek, amit természetesen a társadalmi szolgáltatások to­vábbi csökkentésével lesz csak lehetséges elérni. Természetesen a hadikiadások csökkentéséről sehol egy szó nem esik, holott ez az egyetlen lehetőség az ország háztartásának rendbehozásara. Carter hive az “ár- es ber-korlátozásnak”, de csak korlátozott időre. De, mint az előtte járó több elnök példája mutatja, ebből a korlátozásból csak a berkorlatozás vált valósággá hiszen mindenki tudja, hogy az állami kormányzat a nagytőke befolyása alatt van és nem varhato cl tőlük, hogy saját magukat korlátozzák. A program támogatja a Taft—Hartley szakszervezet- ellenes törvény visszavonását, de Carter kijelentette, hogy nem hive ennek, bar nem fogja ezt a vissza­vonó törvényt megvétózni, ha a Kongresszus azt megszavazza. Ne felejtsük cl, hogy Carter maga is nagybirtokos es mezőgazdasági munkások alkalma­zója. Meg sokat kellene a Demokrata Part programjá­ról mondani, de lapunk mérete ezt nem teszi lehető­vé. Ennyiből is látható, mennyire nem kielégitö ez a program. V.O. (Következik: “Kisebbik Rossz” 2. sz.) 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom