Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-02 / 34. szám
Thursday, Sep. 2. 1976. A JÓSZÍVŰ BIRÓ Vannak emberek, akikre ráfogják, hogv mindent rossz színben látnak. Ezek köze tartoznak azok, akik például rámutatnak arra, ho^y a fekete köntösbe öltözött, magas székén ülő, tultaplált birók drákói szigorral sújtanak le azokra, akik “elrabolnak” néhány kanna ételt a szupermarketből, vagy bármilyen más módon vétenek a magántulajdon szentsége ellen. George L. Hart, szövetségi biro nem tartozik a szigorú birók köze. Nem csoda, hogy “Hart” a neve, de valóban jo szive van! Bizonyítja ezt, hogy' Take Tacobsent, a Fehér Ház volt 'ügyvedjét elítélte, mondván: “On (Jacob- senhez szólva) mel egy hosszú börtönbüntetést. Hercegekkel paktalt egyidőben, de most közönséges bűnözővé züllött” — de miután ilyen szigorúan megrótta a magát bűnösnek vallott jacobsent, azonnal fel is mentette minden börtönbüntetés betöltése alól. A vádlott védőügyvédjének beszede bírta ra a birót jószivú elhatározásara. A védőügyvéd, Charles A. McNeils, igy szonokolt: “Ügyfelem, Jake Jacobsen, irgalomra erdemes, mert pénzügyileg csődbe ment es mint elitéit bűnöző nem folytathatja ügyvédi pályáját hét esztendőn át Texas állam törvénye szerint. Ezenfelül felesége siüyos beteg es nincs, aki gondozza. Ha ügyfelem börtönbe megy, feleségét egy intézetben kell elhelyezni, ami halálát jelenti.” Az ügyvéd e szavaira Hart biró szive azonnal megpuhult és mentesítette Jacobsent a börtöntől. De hát milyen bűnt is követett el Jacobsen ügyvéd? Nem mást, minthogy ö volt az, aki közrejátszott a nagy tejtermelők és John Connally, volt pénzügyminiszter között Connally megvesztegetésében, melynek következtében a tejtermelők bevétele néhány millió dollárral meguővekedett, az P ff / ; ország adófizetőinek rovasara; Ezen tranzakcióból jól járt Connally, a tejtermelő milliomosok és Tacobsen ügy ved, csupán az adófizetők károsultak. Elvégre is ez nem olyan nagy bún! És ki venné lelkiismeretére, hogy egy idős, beteg asszony gondozás nélkül maradjon! Lehetséges, hogy Jacobsen ügyvéd eltett néhány centet, amiből minden bizonnyal privát ápolónőket alkalmazhatott volna beteg felesége ápolására, de a jo- szivü biró nem akart a megvesztegetett ügyvéd privát ügyeibe betekinteni. Igaz az is, hogy a tej árának emelkedésével számtalan szegény gyermektől vonták meg ezt a szükséges táplálékot, de hát ennek a jószivú biro urnák a szive megsem olyan nagy, hogy Jacobsen ügyvéd iránti rokonszenve mellett maradjon megertó érzés szivében a szegény gyermekek iránt is. Hart biró döntésé újabb és tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy ebben a nagy, demokratikus országban a törvényhozók szeme be van kötve es az igazságszolgáltatás nem mindenki részére egyforma. , ...g ...e- r r / JELÖLŐ LISTÁN A KP.LOUTSIANA ALLAMRAN <■ ' i ii / Az 1976-os elnokvalasztasi kampány vegeztevel, t ff // november 2.-an Louisiana allam polgárainak első Ízben alkalmuk lesz a Kommunista Part jeloítieire szavazni. Noha csak 1.000 polgár aláírására volt szükség, 2.500 polgár kervenvezte a Kommunista Part listára helyezését. Az alairast egy hét leforgása alatt sikerűit megszerezni, ami bizonyítja a két nagy part elleni ellenszenvet es elegedetlenseget. EZ IS LEHETSÉGES? Staten Islandon egy szép középosztálybeli integrált vidéken, augusztus elején fehér ifjaknak egy nagy csoportja fejszékkel, baseball-ütőkkel, kesékkel és bunkókkal felszerelve, késő este berontott egy fekete család házába. Betörtek az ajtót, összezúztak a bútorokat, szetszaggattak a szekrényben lógo ruhákat es késsel felhasitottak a festményeket, mialatt a ház lakója, az anya, négy gyermekével és a gyermekek két vendegével, bezárt ajtó inogott reszketve húzódott meg. Szerencsére senkinél; nem lett bántódása, de az eset az áldozatok idegeit meg- viselte es az egesz kornyékét felháborította. A családapa, aki a házon kivid vette eszre, hogy mi történik, azt a vadat emelte, hogy többszöri ketsegbe- esett telefonhivasa ellenére, a rendőrség csak több, mint három órával később jelent meg. A támadok, tizenhat-tizennyolc eves feher ifjak, két autóból ugrottal; a ház elé, nyilván azzal a szándékkal, hogy a fekete Warrenéknak a járdán álldogáló-két serdülő gyermekét es két barátjukat megtámadják. “Itt vannak, lassúk el a bajukat”, ordította az egyik feher ifjú, de amikor a fekete gyermekek a házba menekültek, a feherek utánuk rohanta!;, es gyűlöletüket a ház bútorán es berendezésen töltöttek ki. Warrenek jomodű kozeposz- tálybeliek, evek óta laknak azon a helyen es jo viszonyban vannak feher szomszédaikkal. Mr. Warren egy képgaléria es keretező műhely tulajdonosa. A támadók a garázsban elraktározott kepeit is tón1- retettek es pusztításukkal sokezer dollar kart okoztak. A rendőrség azzal mentegetőzik , hogy előbb mindig a legsürgősebbnek látszó bűnesetekhez mennek ki. Azt mondjuk, civilizált országban élünk. Hogyan lehetséges mégis, hogy ilyesmi megtörténhet? Tüntetnek az utcai árusítók Uj rendelkezés lepett életbe New Yorkban au- gusztus hatodikan az utcai árusítok ellen. A rendőrség, a város különböző részéin letartóztatta, vagy beidézte az árusokat és elkobozta áruikat. Masnap tiltakozó tüntetést rendeztek az Avenue of the Americas és a Waverly Place sarkán. A nagy munkanélküliségben megszaporodott az utcai árusok száma. Többnyire bizsu-ekszereket vagy saját maguk által készített diszmu-arukat raknak ki, óveket, női táskákat es mas hasonlókat, leginkább a turisták áltál látogatott vidékeken, amikor az időjárás engedi. A napi keresetből valahogyan megélnek. Az uj rendelettel szemben Street Peddlers Rights League névén uj szervezetet alakítottak. f Egyik tagjuk, Charles Brenner, volt pincér, aki most az utcán bizsut árul, mondotta: “Folyton dicsőítik az egyeni vállalkozást, de áld ezt meg- próbálja, azt letartóztatják.” Az utcán csak engedéllyel szabad árusítani, de mint az egyik fiatal no árusító mondotta, nem érdemes engedélyt kérni. “Azelőtt volt engedélyem. De ezzel csak ott engedik meg az árusitást, ahol senki sem jár.” Az üzletek tulajdonosai versengés miatt tiltakoznak ellenük, a város az utcai rendfenntartás erdeír f , ? kében vezet ellenük hadjáratot. De, mint mondjak, ha nincs munka, mihez kezdjenek? Valamiből csak élni kell! Ha segélyért folyamodnak, akkor ingven- élóknek tekintik őket. "A KISEBBIK ROSSZ' 1. sz. V „ f Előző írásunkat azzal zártuk, hogy a következőben, a többségi pártokkal szemben, a ‘kisebbik jo”-ról fogunk szólni. De mielőtt erre rátérhetnénk, tisztába kell jönnünk azzal, hogy miért elfogadhatatlan mindkét többségi part programja es ezzel együtt jelöltje is. Bar kétségtelen, hogy van különbség a két jelölt között, de ez a különbség nem olyan, hogy alapot szolgáljon arra, hogy bármelyiket is a “kisebbik rossz” jelzővel illessük. Vegyük csak számba az utolsó 15 ev két demokrata es két republikánus elnökét; Kennedy kormányzata alatt történt a kubai válság, amely a világot az atomháború küszöbere es a világpusztulás veszélyéhez vezette; Johnson nevéhez fűződik a vietnami “kis” háború véres nagyháboruvá tétele; az ot követő Nixon-kormanyzatra nem szükséges szót vesztegetni, csakúgy, mint az őt kővető,általa kinevezett, Fordra sem, aki csak folytatta Nixon politikáját. Ugyan melyiket lehet ezek közül a “kisebbik rossz”-nak tekinteni? De most az idei választásról kell beszelnünk. Tehát lassú'.: csak, mit Ígér a naptár szerint első, Demokrata Part programja, illetve, helyesebben szólva, mit nem iger. Az egyre emelkedő munkanélküliség es továbbra is emelkedő arak idején, a program igen torvenykezes “tamogatasat”, amely “felelóssegteljes” módon fog “igyekezni”, hogy a “felnőttek” munkanélküliségét 3 %-ra csökkentse “4 even belül ”. Tehát egy demokrata elnök, a mindkét hazban kényelmes demokrata többség mellett, nem vállal több kötelezettséget, mint egy négyszeresen feltételes ígéretet, és azt is csak a felnőttek reszere. Mi legyen a fiatalokkal? Carter elnökjelölt megjegyzéseiből kiderül, hogy nem ért egyet a munkanélküliség 3 %-os alsó határával, hisz a gazdasági szakemberek szerint a “teljes alkaltnazottság” alatt ők 4 %-os munkanélküliségét értenek! Carter nem pártolja a Humphrey—Hawkins munkaalkalmat teremtő szövetségi törvényjavaslatot; o a munkaalkalmakat a nagyiparnak nyújtott szövetségi támogatással es adókedvezményekkel akarja elérni. A köz- segelyen élőket Carter munkavállalásra kötelezné; ha nem vállalják, leveszik a segély listáról. Carter hive a kiegyensúlyozott szövetségi költségvetésnek, amit természetesen a társadalmi szolgáltatások további csökkentésével lesz csak lehetséges elérni. Természetesen a hadikiadások csökkentéséről sehol egy szó nem esik, holott ez az egyetlen lehetőség az ország háztartásának rendbehozásara. Carter hive az “ár- es ber-korlátozásnak”, de csak korlátozott időre. De, mint az előtte járó több elnök példája mutatja, ebből a korlátozásból csak a berkorlatozás vált valósággá hiszen mindenki tudja, hogy az állami kormányzat a nagytőke befolyása alatt van és nem varhato cl tőlük, hogy saját magukat korlátozzák. A program támogatja a Taft—Hartley szakszervezet- ellenes törvény visszavonását, de Carter kijelentette, hogy nem hive ennek, bar nem fogja ezt a visszavonó törvényt megvétózni, ha a Kongresszus azt megszavazza. Ne felejtsük cl, hogy Carter maga is nagybirtokos es mezőgazdasági munkások alkalmazója. Meg sokat kellene a Demokrata Part programjáról mondani, de lapunk mérete ezt nem teszi lehetővé. Ennyiből is látható, mennyire nem kielégitö ez a program. V.O. (Következik: “Kisebbik Rossz” 2. sz.) 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ
