Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-09-02 / 34. szám
Thursday, Sep. 2. 1976. _ _ . ______ _____ *-------Li----------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO___________________________7 Magyarok------r ' az 1—7— Egyesült Államok 200 éves történelmében EGYLETEK HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY KULTURÁLIS EGYUTTMUKODES ES CSERE A részt vevő államok úgy itelve meg, Hogy a kulturális csere es együttműködés hozzájárul az emberek és népek közötti jobb. kölcsönös megerteshez es ily módón az államok közötti tartosabb egyetértéshez, megerősítve a már többoldalúan egyeztetett erre vonatkozó következtetéseket, különösen azokat, a- melyeket az 1972 júniusában Helsinkiben az európai kulturális politika kérdéséiről az UNESCO által szervezett kormányközi értekezlet levont, ahol érdeklődés mutatkozott a legszelesebb tarsadaUi rétegek reszvetele iránt az egyre sokrétűbb kidül!’nils életben, attól az óhajtól vez._;eJve, hogy a kölcsönös bizalom fejlődésének s a réSzt vevő államok közötti kapcsolatok további javulasanak nyomán, az e területen való előrehaladás céljából, tovább folytassak erőfeszítéseiket, kifejezve készségükét, hogy ebben a szellemben lényegesen növeljek egymás között a kulturális csérét mind az emberek, mind a müvek tekintetében, s fejlesszék két- és többoldalú alapon aktiv együttműködésüket a kultúra minden területen, kijelentik, hogy közösen maguk elé tűzik a következő célokat: a) fejlesztik a kulturális eredmények jobb megismerését célozó kölcsönös tájékoztatást, b) javítják a kulturális értékek cseréjének és terjesztésének anyagi lehetőségeit, c) elosegitik, hogy egymás kulturális vívmányai mindenki számára hozzáférhetők legyenek, d) fejlesztik az érintkezést es együttműködést a kultúra művelői között, e) keresik a kulturális együttműködés uj területeit es formáit, kinyilvánítják egyszersmind közös törekvésüket, hogy fokozatos, következetes hosszú tavu akciókat indítanak a jelen nyilatkozat célkitűzéseinek meg- valősitasa érdekében és, ezennel kifejezik azt a szándékukat, hogy hozzákezdenek a következők megvalósításához: A kapcsolatok bővítésé Bovitik cs javítják különböző szinteken az együttműködést és a kapcsolatokat a kultúra területén, nevezetesen: — ösztönzik a kultúra művelői között a közvetlen érintkezést és kapcsolatokat, beleértve szükség eseten a speciális egyezmények és megállapodások a- lapjan megvalósuló érintkezést és kapcsolatokat. TERJESSZE LAPUNKAT! A múlt században idevándorolt, szaktudás nélküli magyarság nagyrésze nem tudott New Yorkban megállani: a nagy vasútépítő, szénbánya, acélvállalatok ügynökei már a hajónál várták és vitték őket az ország minden részébe, a legnehezebb és a legrosszabbul fizetett munkákra. A helyzet más volt az ideérkező szakmunkásokkal. Naevrésziiknek nem az ,.,ső idegen orszlíg volt. Európában vándoroltak országról-országra és v iáim idegen nyelvtudásuk is volt. legtöbbnyirc •: í'!lgfc-AfflCT&ába~4rkezésaktor nem voltak kénytelenek acéltelepre, vasútépítéshez, vagy bányába menni, hanem a szakmájukban igyekeztek clhelyezkedni Now Yorkban, vagy ha rokonság volt az ország más városában, akkor ott. New York az évszázad vége felé gyorsan növő óriás volt. s az ideérkező rohanó, lármás városban találta magát, feje fölött rohant a tüzet és füstöt okádó magasvasut; az utcákon hatalmas teherszállító kocsik dübörögtek, legtöbbjüket négy ló vontatta. fiakerok, biciklik, stb. Az utcák tele a sok piaci árussal, akik a cipőzsinórtól a konyha-linoleu- mig mindent kinálgattak. New York gyomra az utcán telt meg, virsli, csigák, fagylalt, gyümölcs, főzelék stb. az utcán talált vásárlót. Mikor pedig munka után hazakerült az uj ameri- kás, az akkor uj Edison-beszélőgep (phonograph) ( vagy a gepzongora hangja ömlött be az ablakon, különösen nyáron, amikor az ablakot nyitva kellett tartani. A magyarság New York downtown részében telepedett le. Tömegével éltek a Houston Streettöl a 14-ik utcáig. A 8-ik utca és az Avenue A-nél volt a Fehér Park, ahol a fák között le lehetett ülni, s aki ezen a környéken talált lakást, az szerencsésnek mondhatta magát. Volt munkaalkalom New Yorkban a munkát keresőnek, de ha történetesen cipőmunkás volt, úgy Brooklynban találta a legjobb alkalmakat. A Brooklyn Bridge már készen volt, azoi) át lehetett menni Brooklynba, de ott volt a Broad wav Ferry is, amely a Brooklyn Broadwaynál kötött. ki,, ez volt a legalkalmasabb módszer, ha a gyár a Williamsburg-i részben volt. Brooklynbai f i ve, egész más világ várta az uj magyar munkást.! Alig volt magas ház, az üzleti utcák is csendeseb-1 bek voltak. A lakóházak nagyrésze 1. 2, 3 vagy 4 családos kisház volt, a ház előtt kiskert, a ház mögött is virágos, vagy veteményes kert. Az utcák fákkal szegélyezve és sokkal lisztábbak, csendesebbek, mint Manhattanban. A fődolog az volt. hogy munkát kapjon és már brooklyni lakossá lett, örült, hogy megmenekült a newyorki pokoli lármától és piszoktól. A munkahely nem volt se jobb. se rosszabb, mint a newyorki. akár hétszámra dolgozott, akár darabszámra: a munkabér alacsony volt. A gyárak elhanyagolt épületekben, vöröstéglás 4—5 emeletes FALÉPCSÓS tűzfészkekben voltak. Tűz esetén, aki nem tudott idejében a tüziépcsőhöz jutni, lc- ugorhatott még a felső emeletekről is. A műhely piszkos volt. ritkán seperték. Gázlámpák világították meg valamennyire az ablaktól messzebb fekvő söfötebb munkahelyet. E sorok Írója az 1920-as évek elején dolgozott ii\on cipőgyárban egy rövid ideig s a helyzet még akkor is hasonló volt. Rossz szellőztetés miatt a bőrök áporodott szaga be voll rögződve a falakba, munkaasztalokba, szerszámokba, úgyhogy bent a műhelyben csak azok tudtak ebédelni, akik máiéi veszt ették a szaglóéftéküket. A lefaragott apró bördarabok éveken át gyűltek az asztalok alatt, végül a műhely négy sarkában halmozódtak fel. ahol mindenféle bogaraknak .szolgáltattak finom megélhetést. A műhely nyáron forró volt, télen pedig kegyetlenül hideg. A munkások darabszámra dolgoztak. A hét végén mindig nagyarányú háború tört ki a munkaadó és a munkások között az árak megállapításánál. Szakszervezet volt is, meg nem is AZ EGYESÜLT CSIZMA- ÉS CIPÖMUNKASOK SZERVEZETE csak nagyobb üzemeket szervezett meg. Ahol csak 25—30 munkás dolgozott, azokra rá sem hederitettek. A brooklyni cipőgyárakban az 1920-as években többször sztrájk folyt le, amiről csak a cipőmunkások tudtak, az sehol megemlítve, vagy feljegyezve nem volt. Ilyenek voltak a munkaviszonyok 1920-ban. Képzelhetjük milyen volt a helyzet 1893-ban. De 1926 táján megalakult a Progressive Shoe Workers Union és a helyzet alaposan megváltozott. Az uj amerikások uj hulláma jött, sok öntudatos, már szakszervezeti múlttal rendelkező munkás, magyar cipőmunkások, mint MADARASZ IRÉN, STERN SÁNDOR, FÜLÖP LATOS és WEISZ BÉLA; más nemzetiségűek is,úgyhogy rövidesen a hatalmas I. Miller és Rosenwasser gyárat és kisebb üzemeket megszerveztek. De nemcsak a cipőipar talált helyet Brooklynban, a városrész New York ipari központja volt. E,, volt az oka. hogy oly sokszáz magyar ipari munkás költözött Brooklynba. Megszerették a csendes kis utcákat, a Myrtle Ave., Graham Ave.. Bushwiek Ave., Broadway, Halsey Street, Fresh Pond Road. Knickerbocker Ave. környékét és a , munkahelytől sem voltak nagyon messze. Brooklyn — a magyar munkásbetegsegélyző mozgalom bölcsője. Itt alakították meg az első ' szervezetet 1898-ban, az Első Magyar Munkás Be-; tegsegélyzőt Barnóczy Mihály, Buda Pál. Bargó-. czy István. Havassy János, Janatic Ferenc. Kászo- . nyi Gyula, Nagy Gáspár, Ondik András. Sehlézin- ■ zer Samu, Siska János, Stein Mihály, Lévai András ' és Tompko István, majdnem mindegyikük cipő- . munkás. Rövidesen 100-ra szaporodott a tagság. Buda Pál leírása szerint 1900-ban egy pikniken a tagok nagy vitába szálltak egymással, aminek az • lett a vége, hogy a szervezet kettészakadt és uj egyesület alakult: Általános Munkás Betegsegélyzö Egylet néven. Helyiségük Brooklynban. a South 4th Street és Union Ave. sarkán volt. (Folytatjuk) Schafer Emil Újítsa meg előfizetését!
