Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-08-26 / 33. szám
Thursday, Aug. 26. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO — KUBA PELDAJA SERKENTI A KARIBTENGERI ORSZÁGOKAT Amióta Fidel Castro lefektette a szocialista rendszer alapjait Kubaban, nyolc volt angol es holland gyarmati terület vált függetlenné a karibtengeri országok között es a következő evekben hat másik szigetország függetlenné nyilvánítása várható. Ezek a kis független országok egyre inkább baloldali politikai irányba haladnak. A 14 országnak majdnem mindegyikeben vagy kimondott baloldali kormányok vannak, vagy hatalmas baloldali elleniek gyakorol hatásos befolyást. A baloldali vezetők Kuba gazdasági és társadalmi rendszerét tekintik a legjobb követendő példának saját országuk szamára is, a kapitalista, gyarmati rendszertől örökölt súlyos problémáik közepette. Guyanában Forbes Bumham miniszterelnök, régebbi reakciós politikáját megváltoztatva, szociális- ta rendszer felé balad. “Ezen a világrészen már jo ideje kapitalista rendszer működött, de részünkre teljesen sikertelenül,” — mondta Bumham. Más karibtengeri országok vezetői is hasonló nézeteket nyilvánítanak. A fejlődő Dominika es St. Vincent szigetországok vezetői abbeli meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a marxizmus lesz a legjobb ut a további fejlődéshez, a fúggetlenseg elnyerése litan. A mérsékeltebb vagy radikalisabb baloldali irányban haladó kormányok, kivétel nélkül, egyre nagyobb súlyt helyeznek az amerikai üzleti vállalatok teljes vagy részleges nacionalizálasara. A baloldalra tolódást a krónikus gazdasági és társadalmi problémák idézik elő, amelyeket csakis a rendszer gyökeres megváltoztatásával lehet megoldani. A problémák között a legsúlyosabb a munkanélküliség. A 243.000 lakosú Barbadosban például a munkaerő 30 százaléka van állás nélkül, a többi országokban is hasonló a helyzet, de a legrosszabb mindenütt a fővárosokban. Azelőtt az anya-országba vándoroltak, akik otthon nem tudtak elhelyezkedni, de úgy Anglia, mint Hollandia megszigorította befogadásukat és Kanadába se mehetnek már olyan nagy szambán, mint azelőtt. Az U.S.-be meg mindig mehetnek, de az itteni munkanélküliség miatt ez mar nem kecsegtető. — Másik ok a cukor-és banán-ültetvények, a hagyományos gyarmati termeles hanyatlása, amit az alacsony világpiaci arak és a munkaerő varosba vándorlása idéz elő. A súlyos gazdasági-társadalmi problémák közepette mint világító torony magaslik ki a legnagyobb karibtengeri ország, a kilenc millió lakosú szocialista Kuba, ahol tervgazdálkodással Fidel Castro kormánya az ország teljes átalakulását érte el. Kuba az ország össztermelésének 30 százalékát fejlesztésre fordítja, azonkívül, hogy bölcsődétől az egyetemig ingyenes oktatást, egészségi és más társadalmi szolgalatokat nyújt lakosainak. A karibtengeri kormányok tudjak, hogy a kubai kormány mindezt napi kétmillió dollárt kitevő szovjet segítséggel erte el, mindennek ellenére, ok is hasonló utat kívánnak követni. Ebből a szempontból Guyana jár elől. A volt Angol—Guyanában a külföldi vállalatokat naciona- lizálták és az ország lakosságát marxista-leninista elvek alapján mozgósítják. A marxista Dr. Cheddi Jagan, a militáns baloldali ellenzek vezetője, most a kormánnyal együttműködve, segiti a szocializmus építését. Jamaica miniszterelnöke, Michael Manley, miután tavaly látogatást tett Kubában, a konzervatív ellenzék megdöbbenesere az ország politikáját hirtelen radikális szocialista útra irányítottá. A U.S.' CIA machinációi ellenére több, mint bizonyos, hogy a népszerű Mr. Manley a következő választásokon is győzni fog es az országot még fokozottabban a szocialista irányba vezeti. Meg a konzervatívabb karibtengeri országok is jónak latjak a külföldi, de egyes belföldi vállalatok nacionalizálasat is. A Hollandiától nemrég függetlenné vált Surinam hatalmas szakszervezeteiben erőteljes baloldali mozgalom érezteti hatását. A baloldali nezetú kőzgaz- dasagi miniszter, Edward Bruma, a U.S. politikájára vonatkozolag a következőket mondotta: “Az Egyesült Államoknak bele kell nyugodnia abba, hogy más politikai nezetű országok szomszédságában éljen. Mi már beleéltük magunkat az atomkorszakba, Amerikának is bele kell nyugodnia a karibtengeri országok szocializmusába.” ® ^ ff Ezek az országok nem felnek többe sem Kuba, sem a Szovjetunió befolyásától. y ^ Egyezmény az indiánokkal A U.S. történelmében először, egy New York állami indián törzs képviselői, mint egyenlő felek kötöttek egyezményt az állammal területi jogok kérdésében. Ez úgy következett be, hogy egy szövetségi bírósági rendelet megvonta az alkudozásokban az allam felsöbbségi jogát. így olyan egyezmény jött letre, amelyet mindkét oldalról igazságosnak es előnyösnek tekintenek. Hosszü tárgyalások után a Seneca indiánok szószólói beleegyeztek abba, hogy az állam egy összekötő vasutat építhessen az indiánok Allegany-rezer- vációján keresztül. Az allam nem kap tiüajdonjogot, csupán építkezési jogot 795 akernyi terület fel- használására és ezért cserébe a Seneca-nemzet ugvan- ennyi területet kap a szomszédos állami parkból, azonkívül a törzs és tagjai közel 2 millió dollar kártérítést és egyéb előnyöket is kapnak. Az állami közlekedési hivatal magántulajdonban levő földek felvásárlásává! fogja pótolni a parktol elvett es indiánoknak adott főidet. Mióta az első teher települések nyugat fele az I770-es évek végén megindultak, ez az első eset, hogy az indiánok előnyös helyzetben tárgyaltak es az állam a feltételeket elfogadta. PITTSBURGH, Pa. A U.S. Steel vállalat elbocsátott 500 munkást. E lépéssel óhajtja leltárát csökkenteni. ( 9 BEIRUT, Tripoli tersegeben tovább tart a libanoni polgárháború. WASHINGTON, D.C. A közszükségleti cikkek ára julius havaban 0.5 %-al emelkedett. Ez évi hat sza’vajúdtak a hegye kés SZÜLTEK EGY EGERET" A Republikánus Part Kansas City-i konvencióján nem voltak jelen “hegyek”, csupán “dombok”, Ford elnök és társai személyében és ezért csak azt mondhatjuk, hogy a dombok vajúdtak és szültek egy egérkét: Bob Dole-t, Kansas republikánus szenátorát jelöltek az alelnöki tisztségre. Ford elnök leghubb támogatói és barátai is nagyon kétkedve fogadtak az elnök e döntését. Dole szenátor ugyanis főleg arról nevezetes, hogy támogatta Nixon elnököt a végsőidig. A Republikánus Párt programja egy szóval sem említi a CIA és az FBI alkotmányellenes cselekedeteit; újabb adóengedmenyt helyez kilátásba a nagy vállalatok reszere és javasolja a hadsereg felszerelésének modernizálását : a legi- flotta stratégiai lövedeke'nek (missile) es bombázóknak az építését, uj interkontinentális lövedékek felállítását, uj atomlovedekekkel felszerelt tengeralattjárók építését és a B—1 bombázók gyártását. A javasolt hadifelszerelesekre költendo osz- szeget csupán a dolgozo polgárok legelemibb érdekeinek megsertesevel lehet létrehozni. Nem meglepő tehát, hogy a Republikánus Párt konvencióján elfogadott program ellenzi | az általános, mindenkire kiteijedó egészségügyi törvény beiktatását, mely az amerikai nép egyik legégetőbb problémája. BUENOS AIRES, Argentina fasiszta terrorbandái újabb 46 személyt öltek meg. Az ország több részében gépfegyverrel lőtték le áldozataikat, akiket haladó egyénelvnek veitek. A meggyilkoltak között vannak szakszervezeti vezetők, katolikus papok, ügyvedek es ipari munkások. • BECS, Nyolcán meghaltak és 43-an megsebesültek, amikor egy turistákkal telt autóbusz a város közelében egy meredek útról a Dunaba zuhant. A szerencsetlenséget az autóbusz es egy személykocsi összeútközese okozta. • , / SANTIAGO, Chile, Iquique varosa körzetében földrengés pusztított. MOSZKVA, A “Luna 24” szovjet űrhajó 22 óra és 49 percig tartózkodott a Holdon, majd visszatért a Főidre. Hat láb mélységből hozott Holdanyagot, melyet most a tudósok tanulmányoznak. AMERIKAI , MAGYAR SZO Published weekly, except 3rd & 4th week in July • by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of New York, N.Y. -' Előfizetési arak: New York varosában, az Egyesült Államokban es Kanadaban d^y évre 12.50 dollár, felévre 7.00 dollar. Minden más külföldi országba egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár.
