Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-08-19 / 32. szám

Thursday, Aug. 19.1976.-AMERIKAI MAGYAR SZO 5 Lustig Imrei Észrevételek és tapasztalatok A Szombathely, Kőszeg es Sopron-i látogatást kővetően visszatértünk Budapestre. A hátralévő két hetben kétszer volt alkalmam találkozni általános iskolai tanulókkal. Mint már emlitettem, az ország minden részébe elviszik az iskolásokat, mint pld. Egerbe, ahol a magyar asszonyok történelmet írtak a tőrök megszállók elleni harcban; Visegrádra, ahol Mátyás király palotája van és megismerkedhetnek az akkori kultúrával; Szigetvárra, ahol Zrínyi Mik­lós hőstetteiről hallhatnak; Mohácsra, ahol II. Szu- lejmán szultán 1526-ban személyesen vezette a tő­rök seregeket a magyarok ellen; Ceglédre, ahol Kossuth Lajos toborozta a jobbágyokat a függet­lenségi harcra; Debrecenbe, melynek református templomában Írták alá 1849-ben a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az iskolás gyermekek igy ismerkednek meg az ország történelmével, miütjával. De ellátogatnak Dunaújvárosba, Leninvarosba, Miskolcra, Kazinc­barcikára es az ország különböző ipari központjai­ba is, ahol uj gyárak, uj üzemek épülnek és alkal­muk van megismerkedni az ország iparának es me­zőgazdaságának fejlődésével. Meglátogatják a múze­umokat és tudásukat gyarapítják. Ilyen háttérrel tanulmányaik befejeztével könnyebben tudnak be­illeszkedni az ország epitő munkájába. Talán ez a magyarázata annak, hogy amikor Sajoszentpéterról Budapestre látogató 8. osztályo­sokkal találkoztam a Mátyás templom közelében, kérdésemre, hogy ki mi akar lenni, habozás nélkül jöttek a válaszok: szabóno, lakatos, tanitono, orvos, stb. es meg olyan is volt köztük, aki a színészi pá­lyára kivan menni. Ideadtak nevüket: Adam Mária, Balogh Zsuzsa, Bencs Éva, Bencs Gizella, Bronner Zoltán, Csiba Mariann, Oláh Erika, Kúrái Györgyi, Kiss Erika és Komáromi Agnes. Az egyik kislány feltett egy kérdést, melyre most, két hónap elteltével, már nem emlékszem, de em­lékszem a valaszra. “Sok hiíhó — semmiért”, mond­tam es mindjárt fel is tettem a kérdést, hogy hallot- tak-e Shakespeare-ről? Az egyik leányka mindjárt feltartotta kezét, mintha iskolában lett volna, és mondta: Igen, ismerjük Shakespeare munkait, s már­is sorolta a színdarabokat: Romeo és Julia, Julius Cézár, Szentivánéji álom, Velencei kalmár. Tálán felsorolta volna mind a 37-et, ha meglepetésem és örömöm kifejezéseként félbe nem szakítom. A második alkalom a Petőfi kiránduló hajón kí­nálkozott, ahol a tatabanyai Népköztársaság u. 45. szám alatti iskola 5/a. osztályánál' tanulóival töl­töttünk el néhány kellemes órát. A hajó fedélzeten ültünk és beszélgettünk feleségemmel, Evelynnel, , közben figyeltük, amint az iskolások ettek, ittak és játszottak. Az egyik kisleány gyönyörű szemeit le nem vette rólunk: észrevette, hogy nem magyarul beszélünk es szemeivel félre nem érthető módón tudomásunkra adta, hogy szeretne velünk megis­merkedni. Megszólitottam tehát és erre azonnal odajött, társaival együtt. Megmondtuk, hogy az Egyesült Államokból jövünk, mire vagy egy tucat torokból egyszerre repültek félénk a kérdések: “Igaz, hogy az U.S.-ben rosszul bánnal: a feketék­kel? Hány emeletes a legmagasabb épület New Yorkban? Mi történt az indiánokkal? Van-e Ford elnöknek eselye az újraválasztasz? Van-e a jryer­SAROSPATAK A RÁKÓCZI VÁR A Zemplén-hegység településeinek egyik fénylő gyöngyszeme a műemlékekben is gazdag ősi iskola­város: Sárospatak. Anonymus, m. Béla király jegy­zője egészen a honfoglalás koráig viszi vissza kelet­kezeset. Sok történelmi esemeny fűződik Sárospa­tak nevehez. Szinte történelmi levegő veszi kórul a városba lá­togatót. A vasútállomástól indulva az Iskola-kert ár­nyas sétányai menten a hiresse vált pataki diakok es az iskola nagy patronusainak szobrai láthatók. A kertből kierve, emelkedik a Rákóczi gimnázium ha­talmas épületkomplexuma, amely a Perényi Péter által 1531-ben alapított és 1550-ben fia, 'Gábor ré­vén kollégiumi, főiskolai rangra emelt oktatási intéz - meny — a “Sárospataki Kollegium” — utóda. Itt rendezték be a Tiszán inneni Református Egy­ház Tudományos gyűjteményeinek Nagy Könyvtá ­rát is. A Pollack Mihály tervei szerint készült díszes könyvtárban jelenleg 200.000 könyv es 50.000 nyomtatvány, a regi magyar könyveken kívül szá­mos unikum és ritkaságszámba menő anyag találha­tó. Az iskola legbőkezűbb támogatói, a Peíenyiek u- tán I. Rákóczi György és hitvese Lorüntffy Zsuzsan­na voltak. A fejedelemasszony meghívására jött Pa­takra Hollandiából a magyar származású cseh-morva nevelő, Comenius (Jan Amos Komensky), aki 1650- 1654-ig a főiskola nevelésügyi igazgatója volt. Az is­kola tanítványai voltak többek kozott Kazinczy Fe­renc, Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos, Sze­mere Bertalan, Tompa Mihály. LÁTOGATÁS A RÁKÓCZI VARBAN A Sárospataki Vár egyike Magyarország legnagyobb bécsü és legépebb állapotban megmaradt történel­mi műemlékeinek. Építése mar 1200 kórul kezdő­dött. Itt született 1207-ben II. Endre leánya, a ké­sőbbi szentté avatott Erzsébet. A belső var legrégibb része a Voros-torony. Ezt a 15. században a Páló­cziak építettek. Ez nem volt a 13. szazadban épített­nek, részé. Ehhez épült a 16. században a Perényi rész, majd a 18. szazadban a bastya külső homlok­falával együtt épült fel a Lorantffy szárny. Ezek renaissance stílusban készülték. Az udvari árkádsor; az emeleti folyósó és a Galéria lepcsöháza már a 19. szazadban épült hozza. Az udvar egyik dísze a Lorantffy loggia. Felszínre kerültek az olaszbástya es a loporos ház alapjai is. Lorantffy Zsuzsanna kap­csoltatta össze a gyönyörű loggiát a hatalmas “Vö­röstoronnyal”. A felsövadaszi Rakocziak az 1500-as években tűnnek fel a vidék történelmében. Ekkor Zemplén megyei közepbirtokos nemesek, akik vitézségükkel tűnnek ki a törökök elleni állandó harcokban. 1607- ben Erdély trónjára került a család, ettől kezdve 5 nemzedéken át viselték a fejedelmi méltóságot. Mint Erdély fejedelmei,élén járták a magyar nemzeti tö­rekvéseknek, a Habsburg hatalom ellen vívott soro­zatos szabadság-küzdelmeknek. A család első fejedelmi tagja Zsigmond, hires tö- rokveró. Fia Rákóczi György,aki felesége,Lorántffy Zsuzsanna réven szerezte meg Sárospatakot a csa­ládnak. Erdély ekkor virágkorát élte. Unokájuk I. Rákóczi Ferenc a pataki várban szervezte a főurak Habsburg elleni összeesküvését. A vár egyik termé­ben a boltozatokat összefogó rózsa alatt tartották megbeszéléseiket. Az összeesküvest a becsi udvar rémuralma követ­te. Hiaba próbált a nemzet felkelésekkel harcolni az elnyomás ellen, amig II. Rákóczi Ferenc élére nem állt a nemzeti törekvéseknek. Vezetése alatt a kuru­cok mozgalma népi szabadsagharcca szélesedett. 1703—1711-ig tartott. Harcuknak a szatmári béke vetett véget, Rákóczi elbujdosott, az ország a csá­szár hatalma ala került. A Rakocziak sárospataki es regéci uradalmaiban mar a 17. szazadtól ipart is létesítettek^II. Rákóczi Ferenc üveghutát alapított 1698-ban. A varban lévő Rákóczi múzeumban má'is sok szép példány látha­tó a pataki fazekasok cehenék gyönyörű munkáiból. Kimagaslóak a Habanok munkái feher alapón. de a sajátos pataki színek a vörös, fekere;a zöld is művé­szien szép munkájukra vall. 1694-bén II. Rákóczi Ferenc es húga Juliánná, ausztriai neveltetés után visszaköltöztek ősi birto­kukra, s akkor a'vár mellett álló épületet a trinitá- rius rendnek ajándékozták. Ez a rend Franciaorszag- bol szármázott. 1784-ben II. József császár más rendekkel együtt a trinitariusokat is feloszlatta. A romos epületet 1964-68 kozott helyreállították az eredeti tervek, szerint és ma Borostyán szálló és etterem névén a regi műemlék várja vendegeit. mekeknek alkalmuk a különböző varosokba ellá­togatni? Igaz, hogy olyan sok a munkanélküli az U.S.-ben? Van-e a bácsinak kocsija?” Az ötödik osztályosok áltál feltett kérdések rá­mutatnak tájékozottságukra, érdeklődési körükre. Megható volt, amint “ajándékokkal” halmoztak el bennünket. Ki gyümölcsöt, ki a szülőktől kapott, vagv sajatmaga , által vásárolt cukorkát, csokoládét akart nekünk adni. Nem tudtak, hogyan fejezzek ki szeretetüket. Külön táncot is lejtettek tiszteletünk­re. Azzal az Ígérettel tudtam csak viszonozni ked­vességüket, hogy elküldöm részükre lapunk egy példányát, melyben beszámolok majd e találkozás­ról, amit nagy örömujjongással fogadtak. Meg kell jegyeznem, hogy amikor a hajót elhagy­tak, nem hagytak sem etel; sem papírhulladékot. A magyarországi hat heti látogatás egyik- felejt­hetetlen és legbiztatóbb emléke az iskolásgyerme- kekkel való találkozáshoz fűződik. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom