Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-01 / 27. szám
Thursday, July 1. 1976. © AMERIKAI MAGYAR SZO TOM PAINE: A KÖZEMBER SZABADSÁGÁNAK BAJNOKA NÉGEREK AZ AMERIKAI SZABADSAGHARtBAN Tom Paine (1737-1809), az angol születésű be- j vándorló az amerikai gyarmatokra, egyike volt azoknak a valóban nagy embereknek, akik az amerikai gyarmatoknak az anyaországtól, Nagy Britanniától való függetlenségét támogatták. Egy évvel a szabadságharc kitörése előtt, 1774- ben érkezett Amerikába és irói készségével mindjárt figyelmet keltett. “Common Sense” (józan Esz) volt az első, benyomást keltő rőpirata 1775-ben, amely segitette a gyarmatosokat szabadság iránti törekvésükben. Ebben Paine elitelte a királyokat es udvaroncokat, mint zsarnokokat és tolvajokat, akik csalárdsággal és erőszakkal hajtották a népet akaratuk igájába. A Köztársaság felállítását hirdette, ami alatt egy király és fó'nemesség nélküli országot értett. Egyszerű keresetlen nyelvezetben es élénk modorban irt rőpirata több, mint 150.000 példányban kelt el akkor, amikor a gyarmatok lakossága mint- * egy három millió volt. A röpirat olyan felvilágosítással szolgált, amely széles körökben megvitatva, felébresztette a népek tudatát a monarchiák megszüntetésének szükségességéről. Következő, jelentoséges röpiratanak cime “The Crisis” (A Válság) volt. Válságos időpontban irta ezt is. A gyarmatosok egyik csatát a másik után vesztették el és George Washington tábornok kénytelen volt a túlnyomó angol és hesseni (német) erők elől visszavonulni. (A hesseniek az angolok által erre a háborúra bérelt zsoldosok voltak.) Az amerikai katonák éhesen, rosszul ruházva, fázva és nem sok lelkesedéssel, sokat szenvedtek testileg es lelkileg. Paine-nek ez az újabb munkája felhivta az országot, hogy sorakozzon fel küzdő katonái mögött. Paine, a szavak mestere, ezekkel a szavakkal kezdte Írását, amelyek minden amerikai iskolásgyermek oktatásának részét képezik vagy legalább is kellene, hogy kepezzek: “Ezek azok az idők, melyek az emberek lelkét próbára teszik. A nyári katona és a napsugár hazafi, ilyen válság idején húzódik hazájának teendő szolgálattól; de az, aki most kiáll, kiérdemli minden férfi és no szeretetét es háláját,” Ez a munka Washingtonra olyan mély benyomást tett, hogy elrendelte annak felolvasását a csapatoknak-néhány nappal előbb , mielőtt támadásba mentek az angolok és hesseniek ellen. Ezektől a szavaktól fellelkesitve, a katonák támadasukk^l.mqgleptph az ellenséget és nagy győzelmet arattak. A győzelem sokat tett a bizalom helyreállítására és hozzájárult ahhoz, hogy Washington megmaradjon, mint főparancsnok, mert mar indulóban volt egy törekvés, hogy tisztsége alól felmentsek. Paine megmutatta, milyen hatásosan tud a toll egy ügyet elősegíteni. Paine mindig a közember, a farmer, az iparosle- geny és a munkanélküli mellett állt ki. “A szenvedő ügyet a magamévá teszem” — mondta. Hive volt a “laissez faire”-a magárahagyás gazdasági elvének , amely megengedi a szabad vállalkozás működését, a kormány beavatkozása nélkül. Ebből kifolyólag a Szabadságharc támogatásának részéről egyik oka az volt, hogy tisztán látta, hogy Nagy-Britannia a gyarmatok ipara és kereskedelme fölött gyakorolt felügyeletével megnehezítette a gazdasági és kereskedelmi élet kifejlődését. Paine felfogása szerint, az üzletemberek ésszerű korlátok között fogják tartani üzleti profitjukat es nem törekednek majd hatalmas vagyonok felhalmozásara a nép karára. A középkorból eredően volt az embereknek egy csoportja, amely a “moral economy’) az erkölcsös gazdaság elvének volt hive, mely szerint a termelőeszközök úgy, mint maga a termetes tulajdonosai, Önként vállalt tartózkodással éltek és az méltányos es ésszerű haszonnal kell, hogy járjon. Paine pártolta egy amerikai tulaj- donbairlévö bank létrehozását is, ahonnan minden polgár, akinek pénzre van szüksége, segítséget kaphat. Paine, sajnálatosan tévedett, amikor az üzletembereket es a bankárokat ilyen alapon Ítélte meg. Ahelyett, hogy korlátozták volna profitjukat a gazdag amerikaiak, akik ezeket a bankokat megnyitották, csak kevés kedveltjüknek nyújtottak kölcsönt, ugyanakkor hatalmas vagyonokra tettek szert azáltal, hogy visszatartották árucikkeiket a piacról, úgy aháboru folyamán (1775-1783), mint az azt követő időkben. Paine nem tudta elképzelni, hogy vannak önző és kapzsi emberek, akik kihasználják a háborút, hogy magukat meggazdagitsák, mialatt a katonák legtöbbjük fiatal és szegény, a harctéren küzdött és nagyon sokan életüket hagyták ott, vagy megsebesültek. Paine-t megtámadták, amikor tévedését belátva, elitélte ezeket a lelkiismeretlen embereket. Gyakran idegennek nevezték és tanácsoltak, hogy menjen vissza szülőhazájába Angliába, értékes munkálkodása ellenére, amellyel hozzájárult a háború sikeres befejezéséhez. Paine Franciaországba ment és résztvett a Francia Forradalomban (1789-1793) a burzsoa párt, a Girondisták oldalán. Fogságba ejtették és lefejezte- tes vart rá, de amerikai közbelépés az utolsó percben megmentette életét. Paine-nek talán legsúlyosabb gyengesége az volt, hogy nem tudta felismerni a társadalom osztályjel- legét, nem tudta világosan felfogni, hogy az elszakadás Angliától király nélküli országot és a nagy többség részére, önkormányzatot jelentett, de a burzsoázia részere nemcsak azt, hanem egy lehetőséget arra is, hogy kizsakmanyolja az amerikaiakat csakúgy, mint az angolok tettek azelőtt. Mindennek ellenére, mint a közember jogainak megvédöje ezeket ajogo- kat a “The Rights of Man” című munkájában szögezte le és mint a függetlenség szószólója,' erdemei jelentősek maradnak mind a mai napig. Tálán feles - leges hozzátenni, hogy a gazdagoknak és felsőbb osztálybelieknek Tom Paine nem a kedvenc írójuk , de megmarad, mint országunk leghaladóbb erőinek ^lufuuSÍuű ,■> sjojio/i j Fordította:.,Vágó Oszkár, n 1770. március 5-én angol sorkatonaság Bostonban tüzet nyitott a gyarmati uralom ellen tűntető tömegre. Az összetűzésnek öt halálos áldozata volt. Az első amerikai, akit angol golyó ölt meg Crispus Attucks, néger tűntető volt. Ez az epizód felhivta a figyelmet arra, amiről az amerikai történetírás inkább hallgatott és amiről most, a függetlenség ket- százéves jubileumának ünnepségei alkalmával is viszonylag kevés szó esik. Az amerikai szabadsagharc- ban jelentős szerepet játszották a négerek. Becslesek szerint öt-hétezer amerikai néger polgár vett reszt a felszabadító küzdelemben a hazafiak oldalán . Nevükhöz sok hőstett és bátor cselekedet fűződik. Boston 1770. A történészek a bostoni tüntetést az amerikai függetlenségért vivott küzdelem forduló - pontjának tekintik. Amikor Washington 1776-ban átkelt a Delaware folyón, testőre a neger Prince Whipple volt. Törvényeknek és intézményeknek lépést kell tar- taniok az emberi elme haladásával. Ahogyan az fejlettebbé, felvilágosodottabba válik, uj felfedezések történnék, uj igazságok derülnek fel, változó körülményekkel változnak a vélemények es magatartások, úgy intézményeknek is valtozniok kell, lépesben az időkkel. Nem várhatjuk el egy felnőttől, hogy azt a kabátot hordja, amely egykor, mint gyermek jól állt rajta, egyként egy civilizált társadalom nem élhet barbár őseinek kormányzata alatt. Thomas Jefferson, 1816. Tarthatja egyik emberöltő kötelékében a másikat, es az utána következőket, mindörökké? Úgy vélem, nem. A Teremtő a Földet az élők részere hozta létre. Jogok és hatalmak csak személyek birtokát képezhetik, nem pedig tárgyakét, nem akarat nélküli anyagokét. A holtak még csak nem is tárgyak... Mihez vannak akkor kapcsolva a jogok és hatalmak, melyeket ember formájuk idejen gyakoroltak? Egy emberöltő lekötheti önmagát, amig többségében fennáll, ha az elmúlt, egy más többség lep helyébe, birtokában mindazon jogoknak és hatalmaknak, melyeket elődeik bírtak, amely elődeik törvényéit es intézményéit megvaltoztathatja ige- nyei szerint. Tehat, semmi sem megváltozhatatlan, csak az ember önmagában rejlő es elidegeníthetetlen joga.-OXH1 SOJJKUV »9J HÜüTloWW IJíiffiriOBi 14011 nrju *.■
