Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-15 / 29. szám

Thursday, July 15. 1976. Kilátástalan az elbocsátott tanítók helyzete Tavaly nyáron New York megkezdte a közokta­tási költségvetés megnyirbálását. Azóta a város ót ' “rületében több, mint 11.000 tanítót és tanárt ^/OCS irtottak el. Az egyetemi tanulmányok után eddig biztos állás várt az elemi és középiskolai tanítókra, de ma ez megváltozott. Uj tanerőt nem vesznek fel és a régiek közül is egyre többet bocsá­tanak el. Már a 8 éve alkalmazott tanárokra is sor kerül és a többiek is nagy bizonytalanságban élnek. Sok tanítót, tanart áthelyeznek, és igy az osztályok megnövekedtek, hosszabb órákkal, kevesebb elő­készítő idővel mindenegy es tanítóra több teher há­rul. Ezt az oktatás minősége merhetetlenül megszen­vedi. Nincsenek többe különleges szolgalatok a gyermekek szamára, hiány van könyvekben, iskola­szerekben, ritkábban viszik az osztályokat könyv­tárba, múzeumba vagy kirándulásra. Az oktató személyzet hiánya a szegény vidékek eddig is el­hanyagolt iskolainak meg súlyosabb problémát je­lent. A városi tanulok 36.6 százaléka fekete, 27.7 százaléka spanyolnyelvíí, ezzel szemben a múlt tan­évben a városi tanerőnek csalt 9.6 %-a volt fekete es 3.1 %-a spanyolnyelvű. Ezeknek a zöme fiatal, csak. nemrég került az iskolákba, nincs rangidősségük^ ezért az elbocsátásoknál az elsők között vannak. A hosszú és költséges egyetemi tanulmányolt után " iskolákból kirekesztett, vagy elbocsátott tanítók es tanárok, sokan családosok, más foglalko­zás után néznek, de a rossz gazdasági helyzet miatt ez nagyon kevésnek sikerül. Sok tanító első ízben csalódottan latja, hogy az Albert Shanker által veze­tett szakszervezet semmit sem tett, hogy megaka­dályozza az elbocsátásokat. A tanítók, tanárok, mint más közalkalmazottak, csak egységes, harcias szervezettel lesznek kepesek a fennálló irányzatot megváltoztatni. TRENTON, N.J. Érvénybe lepett a New Jersey kereseti adótörvénye, mely szerint a 20.000 dollár évi jövedelem után 2, azon felül 2 és fél százalék adót kell fizetni. Ezen adóbevételből fedezik az állam közoktatási kiadásait. £ Győzelemmel végződön o lakók sztrájkja NEW YORK, N.Y. Co-Op City 15.000 lakosánál«, sztrájkmozgalma nagy győzelemmel végződött. A lakók a 25 százalékos házbéremelés ellen tilta­koztak, megtagadták annak fizetését és sztrájkba leptek. A harc 13 hónapon at folyt. Kilakoltatással fenyegették őket, meg akartak félemliteni a vezető­ket, hogy bőrtőn vár rájuk, de a lakók 80 százaléka kitartott. Az egyezmény értelmében az állami hatóság, mely a Mitchell Lama-hazak ügyeit kezeli, beleegyezett, hogy a lakók továbbra is a régi házbért fizessék a következő hat hónapban. Ezen idő alatt a ház­tömbök ügyeit a lakók bizottsága intézi és ha ez­alatt bebizonyítják, hogy a régi házbérrel fedezni tudják a kiadásokat, akkor nem lesz házbéremelés. Ház-sorsolás New Yorkban New York város kormány-program alapján sors­húzást tart 34 leromlott, csődben lefoglalt családi házra, amit a “szerencsés” nyerő 10 dollárért kap­hat meg. Nem egészen olyan szerencsés az, akinek a nevét kihúzzák, mert a házak mindegyikét 5.000- től 20.000 dollárig teijedö költség erejéig kell tata­rozni és az uj tulajdonosoknak havi 250 vagy 300 dollárt kell magukra vallalniok. A város külső kerületeiben lévő 34 házért 250 csalad jelentkezett, de ezeket kimustrálva a pályá­zók között 87 csalad maradt meg. Feltétel volt, a sorshúzásban való részvételre, hogy a kisebb csa­ládoknak évi 14.000, a nagyobb családoknak 15.500 dollar jövedelmük legyen. Csali azzal a kikötéssel kaphatják meg a házakat, ha abban legalább három évig maguk lakna!;. A sorshúzás után volt, akinek nem tetszett a kisorsolt ház, lemondott róla és azt a következő “szerencsés” kapta meg. Végül a nyer­tesek hitelképességének is utánanéznek, mielőtt a házakat átadják. Uj energiaforrás Uj energiaforrások után kutatva, több New England-i Vállalat fával fütött áramfejlesztők építé­sét tervezi. A Maine-i Bangor-ban a Wood Fuel Corporation rajztermében, az ev vegére készülnek el egy Ashland-ban felállítandó, faval fűtött erőmű tervei, amiket a Levesque Lumber Company része­re fognak felállítani. A cég szószólója szerint öt éven belül fával fűtött, villany erő- közművek lesz­nek Maine-ben, amelyhez faforgácsot lehet majd felhasználni. A Vermont-i Green Mountain Power Company egy 50 megawattos, fával fűtött villanytelep építé­sét tervezi, amivel egy 26.000 lakosú város áram- szukségletét lehet ellátni. Massachusettsben is ta­nulmányozzak a fatüzelessel előállított villanyáram lehetőségét. Eltérő vélemények vannak arról, hogy olcsóbban lehet-e fával, mint olajjal villanyáramot fejleszteni. A vermonti Green Mountain vallalat elnöke szerint a kezdeti költségek nagyobbak, mint az olajfűtésű fejlesztőnél, de a fatúzeló maga olcsóbb es az erdős vidékeken sokkal nagyobb mennyiség áll belőle rendelkezésre, mint olajból. Mások azt mondják, a lakóhazak villanyáramához olyan sokba kerülne a fa begyűjtése, hogy a vizi es nukleáris erőművek annál sokkal kifizetődőbbek. Lehet, hogy meg az erdős New England-i vállala­tok is meggondolják, mielőtt nagyméretű, fával tü­zelt áramfejlesztők epitésebe kezdenek, tekintve, hogy egyre nagyobb kereslet van fanyersanyagban es az ara is, ennek megfelelóleg, emelkedik. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ ‘ Published weekly, exiept 3rd & 4th week in July • by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under : the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York városiján, az Egyesült Államokban es Kanadaban é£y évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba egy evre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. MELBOURNE, Az ausztráliai Orsz. Szakszervezeti Tanacs es a Munkás Párt felhívására két millió ipari, közlekedési munkás és hivatali dolgozó sztráj­kol. A 24 órás munkaszünettel tiltakoznak a kon­zervatív kormány azon javaslata ellen, mely, ha törvényre emelkedne, megfosztaná az ország dolgo­zóit a díjmentes egészségi szolgálattól. “Ami jó a dolgozóknak, az jó az országnak” Gus Hall, az amerikai Kommunista Párt elnök­jelöltje, a nemzet 200 éves fennállásának ünneplé­sekor a Columbia Broadcasting Systemen leadott beszédeben elitelte a hivatalos Bicentennial Bizott­ság es az ország nagyvállalatainak “unneplesi mód­ját”, mely jobban hasonlít kiárusítási kampányhoz, mint a Függetlenségi Nyilatkozat, forradalmi do­kumentum, felértékelésehez. Rádióbeszédében felhívta a hallgatóság figyel­mét, hogy a fennálló problémák megoldása: a munkanélküliek munkába állitása, az infláció meg- gátlasa, az idős nyugdíjasok életszínvonalának eme- lese, a fekete munkások elleni megkülönböztetési politika felszajpolasa. lenne méltó ünneplés a bicen- tenniál alkalmából. Beszédét azzal végezte, hogy intézkedéseket kell foganatosítani, melyek a dolgozók előnyét szolgál­jak, mert “ami jó a dolgozóknak, az jó az ország­nak.” Nemcsak a zsidók Bernard Bergman bibliává! a kezeben állt a bíró­ság előtt, mondva, hogy vezekelni akar bűneiért; hajlandó betegeket t<?lni, segíteni a szegényeken, elesetteken. Azt nem mondta, hogy hajlandó vissza­fizetni az ellopott több, mint egy millió dollárt. Négy hónapi “börtönbüntetése” nagy felhábo­rodást keltett minden igazságszeretö emberben. \z egész “Bergman-ügy” kétségtelenül antiszemi­tizmust szított a tudatlanok körében. Azért mond­juk, hogy a tudatlanok körében, mert nem a zsidó vallasuak monopóliuma a csalás, lopás, visszaélés, a szegények ellen elkövetett bűnök sorozata. Ha e kijelentest bizonyítani is kellene, hát ime itt van egy bizonyíték a sok közül. Egy Baltimore, Md.-ben működő romai katolikus szervezet, a Pallotine Fathers, 20 millió dollárt gyűjtött azon a cimen, hogy a világ különböző részein élő szegényeket felsegítse. E szervezet a baltimorei katolikus érsekség-kere- ’ teben működött es minden adakozó ugv velte, ho^y adomanyaval segiti segítségre szoruló embertársat. Kitűnt azonban, hogy a 20.000.000 dollárból keve­sebb, mint 500.000 dollárt utaltak át a külföldi szegények támogatására. Más szóval, minden dollár­ból 3 cent ment az eredeti célra és a többit Maryland allam korrupt politikusainak adtak “köl­csön” vagy befektettek floridai ingatlanba. E tényék feltárása kellemetlen helyzetbe hozta az ersekseget, mely most lepeseket tett, hogy ilyen botrány ne ismétlődhessen meg a szervezeten belül. Szóval vannak zsidó, katolikus, református es mas vallasu egyenek, akik nem riadnak vissza a csalástól, lopástól és egyéb társadalomelleneS csele­ff 1 kedettol. Nem a vallástól függ tehát, hogy valaki becsule- tes-e, vagy sem. 2- AMERIKAI MAGYAR SZÓ—------

Next

/
Oldalképek
Tartalom