Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-01 / 27. szám

0-Amerikai magyar szó ­Thursday, July 1. 1976. birtoki es hagyatéki ügyekben. Nagyon kevesen, a lakosságnak nem több mint 25 %-a rendelkezett szavazati joggal, mert ez a jog bizonyos minimális magántulajdonhoz volt kötve. A politikai élet a gazdag földbirtokosok, a gazdag kereskedők, a hivatásbeliek es ertelmisegbeliek ke­zében volt. Az angol királyhoz hu embereket “tory”-knak neveztek, ami alatt szélső reakciósokat értettek. Egyes gyarmatokban, New York es New Jersey-ben sokan voltak ezek a toryk, akik kémkedéssel es szabotálással gyakran segítettek az ellenseget. Mikor a háborúnak, a szabadságharcnak vége volt, közel 150.000 gyarmatos visszatért Angliába, vagy Kana­dába vándorolt ki. Viszont a katonák nagyresze a szegényebb osztályokból, tanoncokból, szegény farmerokból es munkanélküliekből került ki. Azok, akik megengedhették maguknak, bizonyos összeg lefizetésével mentesíthették magukat a katonai szolgálat alól. A tisztek, természetesen, a jómódú és gazdag osztályokból szármázták. George Washing­ton az ország egyik leggazdagabb embere volt, több mint 300 rabszolgája volt birtokán. A forradalmat ellenzők a jómódú kereskedők voltak, akik áru­cikkeket importáltak Angliából es akiknek jolete az anyaországgal való kereskedésen alapult; es ügy­védek, akik lényegileg az angol jogot gyakorolták. Az angol hadsereg is nagyjából szegény emberek­ből és csalárdsággal, vagy erőszakkal szolgálatba kényszeritett emberekből került ki. A hadsereg mintegy fele a hesszeniekből állt, akiket a porosz király eladott az angol királynak; ezeket ma béren­ceknek nevezzük. Ezek a zsoldosok magukkal hoz­tak felesegüket es gyermekeiket is, s velük jöttek a markotányosok is, akik őket élelemmel elláttak, Az angol hadsereg tisztjeit a felsőbb osztályok és az arisztokrácia nyújtották. így láthatjuk, hogy a forradalom idején éles osztály elkülönülés volt, a gazdagok az angol biro­dalomban maradást pártolták, mig a szegényebbek, az értelmiségiek és a kereskedők, akiknek előnyük­re volt elválni Angliától, a függetlenség hivei voltak. fordította V. O. ABIGAIL ADAMS Egy korát megelőző feminista véleménye Túlságosan sok magasztos szólamot hallunk, és túlságosan kevés cselekedetet látunk, amely a- zoknak megfelel. (1774) Akik lelkifurdalás nélkül hoznak szegénységet, nyomorúságot, rabszolgaságot es halált ezrek fejere, azok nem fognak megtorpanni a legördögibb bűnök előtt sem. (1774.) Amikor az amerikai forradalom kitört 1775-ben, Amerikában már kialakultak határozott osztályok, melyeknek különböző felfogásuk volt az “angol anyaországtól” való függetlenséggel szemben, kü­lönleges gazdasági, társadalmi es politikai helyze­tüktől függően. A gyarmatok több, mint három millió lakosságá­nak 20 %-a, mintegy 600.000, fekete rabszolga volt. Ezeket úgy tekintették, mint tulajdont, álla­tokat vagy bútordarabokat, amelyeket vásárolni es eladni lehet, vagy pedig azokat adósságok megfize- tesere használták. Gyermekeik szintén a földesúr tulajdonát kepeztek, akik a szülőket, mint a gyer­mekeket berbe is adhatták, a bér, természetesen, a földesurnak járt. Fehérek és feketék közti házas­ság tilos volt, de az országban látható sok : mulatt eleven bizonysága annak, hogy a földesurak meg- becstelenitették rabszolganőiket. A kötött szolgálók alkották a másik, mintegy 400.000 főnyi, súlyosan kihasznált csoportot. Ezek egytől négy évig terjedő időn at dolgoztak, bér nélkül, hogy megfizessek a gyarmatokra szállításuk költségeit, innen kerültek ki a legalacsonyabb berü munkások. A szabadsagot nélkülözők között voltak az Angliából Amerikába szállitott fegyencek, akik hét éven át végeztek rabszolgamunkát; hasonló­képpen voltak az adosok, akik adósságaikat nem tudtak megfizetni; ezeket vagy börtönbe zárták “bűneikért”, vagy pedig fizetés nélkül dolgoztak, amig adósságukat le nem törlesztették. A városokban, amelyek akkor nem voltak na­gyok, élesen elkülönülő osztályok voltak. A szak­manélküliek, fuvarosok, hajósok, rakodók vagy pe­dig durva munkát végző közönséges napszámosok voltak. A társadalmi létra következő fokán voltak a mesteremberek, cipészek, szövők, ácsok, stb. A mesterek uralták a tanoncok es segédek életét, csakúgy, mint az a középkorban volt egészen az ipari forradalom idejéig. Akik a mesterségeket ta­nultak, hosszú órákat dolgoztak, 16 órát egy nap, 6 Vi napot egy heten, alacsony bérért, vagy anélkül, es fizetniok kellett az oktatásért. Azt ették, amit a mester nekik adott, a ház zugaiban, vagy az istálló­ban háltak. Volt sok csavargó is, akik bűnözésből éltek és az ország számos vad területen találtak búvóhelyet. A bennszülött amerikaiakat, akiket indiánoknak neveztek^ vadembereknek tekintettek és a folytonos háborúskodás során nagy számban kipusztitották. Amikor, meg regebben, az indiánok nem voltak hajlandók rabszolgaként dolgozni, be­hozták a fekete rabszolgákat. A fekete rabszolgák behozatala 1609-ben kezdődött, amig azt törvényi­leg megtiltották 1820-ban, de azért még azutan is nagy számban csempésztek be Üzletszerűen rabszol­gákat keresztény hajoskapitanyok. A lakosság háromnegyede kisgazda volt, de volt egy jónéhány nagybritokos, akik a gazdas'agi, poli­tikai és társadalmi életet uralták. Hatalmas, sok­szobás, fényűzőén és importált bútorokkal beren­dezett kastélyokban éltek, nagyszámú szolgálóik durván összetákolt fakunyhókban laktak. A hivatásbeliek, ügyvédek, papok és orvosok az uralkodó osztály tagjai voltak; a tanítókat és ápoló­kat, akik többnyire nők voltak, alacsonyrendünek tekintették. Az ügyvédek, akik az angol jogban nyerték képesítésüket, nem Örvendtek nagy tiszte­Bosszú vagy törtetés, gőg, vagy haszonlesés hajt­ja ezeket az embereket aljas és becstelen cselekedet­re; mint nem remélhetjük, hogy egy éhes tigrist meg­kötözhetünk pókhálóval, éppúgy nem lehet az ilyen lealacsonyodott hazafiakat a tisztesség eszményi láncaiban tartani, vagy őket az igazságos értelem szel­lemi szépségével elbájolni. (1775.) Ha különös kedvesség és figyelem nem nyujtatik a nők iránt, mi készek vagyunk forradalmat szítani és nem fogjuk magunkat kötelesnek érezni, hogy engedelmeskedjünk olyan törvényeknek, melyek ho­zatalában nem volt se szavunk,se képviseletünk. (John Adamshoz, féijéhez irt levelében, 1776) Nem mondhatom, hogy önök nagylelküek a nók iránt; amikor az embereknek békét és jóindulatot hirdetnek, nemzeteket felszabadítanak, ugyanakkor ragaszkodnak korlátlan hatalmukhoz feleségűk fe­lett. De ne felejtsék el, a korlátlan hatalom, mint minden, ami nagyon kemény, nagyon törékeny is; es minden bölcs törvényeik és tantételeik ellenere, hatalmunkban van nemcsak magunkat felszabadíta­ni, hanem urainkat legyűrni és lábunk < elé teríteni úgy természeti, mint törvénybeli fennhatóságaikat. (1776, május 7.) Az a nemzet, amellyel valaha egyek voltunk, a- hogyan letért az igazság útjáról,elkerülte és aláásta a bölcs törvényeket, amelyek azelőtt kormányozták, es eltűrte, hogy súlyos bűnök büntetlenek maradja­nak; elvesztette erényességet, bölcsességét és embe­riességét, így nevetségességbe és becstelenségbe süly- 1>redt* ^ (1778.) ! nujmmttH toka ! f FESTŐK ÉS ÉPÜLETSZAKMÁHOZ TARTOZÓK TÚRÁJA I VEZETI: WEINSTOCK LAJOS Részvevők (és házastársuk) hasonló szakmabeliekkel találkoznak a szocialista országokban. A Vitagyulések, kérdések, feleletek. Weinstrock Lajos turavezetövel igazán felejthetetlen I élményben lesz részük. | A INDULÁS New Yorkból SzCptBIIlbCr 15 VISSZATÉRÉS New Yorkba Oktober 6 A T Részvételi dij $ 925 New Yorkból $ 1195 Los Angelesből É MOSZKVA - BAKU - JEREVÁN - TBILISZI ( 2 hét) A " BUDAPEST (egy hét) f- Városnézés. Naponta háromszori étkezés. Hotelszoba két személy részére. I KÜLDJE BE $ 150.- ELŐLEGET MEG MA ! I ANNIVERSARY TOURS f A 250 West 57 St. New York, N,Y. 10019 1741 Ivar Avenue Hollywood, Cal. 90028 A • f (212) 245-7501 <213) 465-6141 J iií»g«t9í óié} Í9d3ÍemÍ9b9S89/ fól9S9V ÓM nnid e Leon Baya: f AMERIKAI TAKSADALOM 200 ÉTTEL EZELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom