Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-16 / 49. szám

Thursday, Dec. 16. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kisváros dijat nyert az újjáépítésben Amikor a nagy árvíz 1972. junius 23.-án elöntöt­te Painted Post, N.Y.-i kisváros főutcáit, hihetet­len pusztulást hagyott maga után. Az ár, 15 láb ma­gas fal formájában zúdult a főtérre, a kereskedelmi központra és a mellékutcákra. Elöntötte a városka legnevezetesebb, régi nagy boltjait, betörte azok kirakatat, elárasztotta az Ingersoll-Rand gyárat és utcáról utcara hömpölyögve templomokat, kaszár­nyákat, tüzolto-állomasokat és minden mást elön­tött. Harman meghaltak az árvíz következteben, az anyagi kárt 26 millió dollárrá becsülték. A rom­boláson kívül a várost elborító sár, iszap és szenny­víz lattára a lakosoknak es kereskedőknek nem sok kedvük volt mindent újra kezdeni. Két evvel később azonban az üzletek már az uj kereskedelmi központba költöztek be,Ilyen rövid idő alatt aligha fordult elő bárhol is az árvízkár el­takarítása, uj tervek kidolgozása és elfogadása, s a teljes újjáépítés. Mindez úgy a hatóságok, mint a közönség részéről a teljes együttműködésnek kö­szönhető. Az állami Urban Development Corporation hala­dék nélkül megadta a támogatást az újjáépítéshez, melynek tervezői ezzel a munkával elnyerték az idei 25 építészeti dij egyikét. Az együttműködés szelle­me meg azt a váratlan eredményt is meghozta, hogy a két volt konkurrens drugstore egyesülve nyitotta meg elegáns, megnagyitott üzletét, sőt a metodista es a presbiteriánus templomok is egy es ugyanazon uj ep'ületben tartják istentiszteletüket. Az árvíz áltál eldöntött és a volt főtéren álló bronz indián szobor most az uj bevásárló központ előtt áll és kegyelettel őrzik a régi üzletekből meg­mentett ereklyéket. De az öregkoruak lakóházait, az állam pénzügyi gondjai miatt meg nem tudták eddig, felépíteni. SEGÍTSÉG bajba JUTOTT ÖREGEKNEK New York Manhattan es Bronx kerületeiben tiz ezer 65 evesnél idősebb férfi és no veszi igenybé a posta különleges, figyelmeztető szolgálatait, ame­lyekben postások észreveszik, ha baj van és segít­hetnek a bajba jutott öregeken. Ezt az ingyenes szolgálatot úgy lehet megkapni, hogy a jelentkező kitölt egy levelezőlapot, amely­ben baj esetere két rokonának vagy barátjának címet es telefonját adja meg, beküldi az Early Alert Program irodájába, 250 Broadway címre. Ezek értesítik a helyi postahivatalt, amely a jelent­kező postaszekrenyenek ajtajan belül egy vörös pontot ragaszt. A levelhordók észreveszik, ha a vörös pontos levélszekrény tartalma nem volt ki­ürítve két vagy három napig, ezt feljebbvalóiknak jelentik, akik erről az Öregkornak Hivatalát értesí­tik. Ez a hivatal lep kapcsolatba az illető rokonával vagy barátjával, vagy ha ilyen nincs, valamelyik kapcsolatos szervezetével, amelyik az öreg lakó számara orvosi segítséget, élelmet, vagy más segít­séget ad. A város többi kerületeiben most kezdik meg a program bevezetését. Az Early Alert Program-nak meg nagy szükségé van több csoport, intézmény vagy üzleti vallalat segitsegere, hogy az öregeknek segíteni tudjon és szívesen látja szolgálatait igénybe vevők jelentkezé­sét. A program irodáját 688—4133 szám alatt lehet felhívni. RIVA DEL GARDA, Olaszország északi térségében, közel az ausztriai határhoz, erős földrengés pusztí­tott. Több ház, iskola és templom romba dőlt. Sokan hontalanná váltak. John Denn könyvet /> A Watergate-botrány kimagasló személyisége, Ni­xon valamikor legbizalmasabb embere, az üggyel kapcsolatos vizsgálatokban közreműködő, de maga is elitéit, később bűnbánó John Dean könyvet irt Watergate-ról es ezzel kapcsolatos lelki megrázkód­tatásáról. Mint belső megfigyelő írja le a viharos washingtoni drámát, volt fehérházbeli kollégainak: Ehrlichmann, Haldemann, Mitchell, Hunt, Liddys a többiek bűneit és hanyatlását, Nixon teljes ku­darccal végződő ónmentegetesi próbálkozásait. •Angol mondás szerint a bűn nem fizetödik ki. Úgy tűnik azonban, hogy Dean esetében ez nem áll fenn, mert könyvét a kritikusok az egekig dicsérik, a vásárlók elkapkodják, a könyvklubok is terjesz­tik. Milliókat keres majd a Watergate-botrányban szerzett szernelyes tapasztalataiból, miután felesé­ge mar előbb irt könyvet az üggyel kapcsolatos él­ményéiről, ami szintén népszerű volt. Várhatóan ezután következik a könyv külföl­di fordítása, a filmjog, folyóirati cikkek eladasa, ami szinten busás hasznot hoz. Ki meri mondani, hogy Amerika már nem a lehetőségek hazája. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y.10003 j Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y,_____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50 félévre $ 7.00 Minden más Tcülföldí országba egy évre $ 15 félévre $ 8.00 £ ........- -----­Békét akarunk BEKE! Ez az a varázslatos állapot, mely után az emberiség vágyódik, amely az egyetlen állapot, melyben az emberiség és minden egyes tagja ki­fejtheti és előre viheti képessegeit, nemzete és az egész világ javára. Béke az egyetlen állapot, amely­ben minden ember felelem es aggodalom nélkül nezhet a jövő ele, amelyben felnevelhetjük gyer­mekeinket es leélhetjük öreg napjainkat, békében és biztonságban. Ma, az atomeró korában, nincs más választásunk: beke vagy háború, nincs közép­út. Ma mar mindenki tisztában van azzal, hogy manapsag, ha háború tor ki, bárhol a világon, az csak atomháború lehet, sok millió ember életét veve áldozatul, es sok ország teljes elpusztításával. Es mégis nap, mint nap hallunk beszédeket és újság­híreket, amelyek mind csak a háború irányába mu­tatnak, es semmi jelét nem látjuk annak, hogy vezető köreink a beke megőrzése irányába törek­szenek. A nemregen lefolyt választási kampány során mindkét jelölt egymással azon vetélkedett, hogy melyik tud harciasabb beszédet mondani, melynek központjában a Szovjetunió elleni háborús maga­tartás volt. Erezvén az erkölcsi felelősséget, a nép előtt úgy állítják be ezt a fegyverkezési előkészüle­tet, hogy a Szovjetunió az, amely ókét erre a fegy­verkezésre kényszeríti. Ezt úgy állítják a nép tö­megei ele, hogy mindenfele hazug és elferdített híreket teijesztenek a Szovjetunió USA-t meghala­dó felkészültségéről. Érdekes megfigyelni, hogy valahányszor fegyverkezési javaslat kerül a Kong­resszus elé, a politikai élet felfedezi, hogy ebben, vagy abban a Szovjetunió fölénybe kerül az USA- val szemben, és miután a Kongresszus megszavazta az előirányzást, kiderül, hogy téves adatokról szólt a hiradás. A hírverő közegek azt a hitet igyekeznek az emberekben elhinteni, hogy' a Szovjetunió állan­dóan tamadó habomra készülődik. Ez ugyanaz a “nagy hazugság”, amivel a hitleristák vezették felre a német népet. A valóság eppen az, hogy nincs meg egy ország, amely annyira kivanja a békét, mint a Szovjetunió. A győztes forradalom után, 1918-ban, Lenin legelső lépese a világ nagy­hatalmaihoz intézett felhívás volt egy konferencia összehívására, a beke helyre állítása és a teljes le­szerelés erdekeben. A Szovjetunió 58 ev óta ismé­telten es állandóan követelte egy ilyen konferencia megtartását. De a nyugati nagyhatalmak, es első­sorban az USA, minden alkalommal kitért ezek elől, valamilyen űrügy alapján. Nincsen olyan kérdés, vagy viszály, amelyet nem lehet megoldani békés utón, a kerekasztal körül. Világos kell, hogy legyen mindenki előtt, hogy egy szocialista állam csak bekeállapotban tudja saját országát gazdaságilag és iparilag felépíteni. Egyetlen ország nem szenve­dett annyit habomban, mint a Szovjetunió. Ha a nyugati államok “nem bíznak” a Szovjetunió őszin­teségeben, miért nem teszik probara azzal, hogy el­fogadjak a felhívást es akkor eldől, hogy ki akar őszintén bekét! Ketsegtelen, hogy a nagy hadiipar nem tud nagy hasznot húzni békeállapotban. V. 0. NEW YORK,NY. Kampányt indítottak, hogy az élelmiszeijegyekre jogosultakat felszólítsak a jegyek vásárlására. Eddig a jogosultak 48 %-a vásárolt csak élelmiszerjegyeket, 1.184.000 nem el jogával. 2__

Next

/
Oldalképek
Tartalom