Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-07-08 / 28. szám

Thursday, July 8. 1976. AMERIKAI MAÖYAR SZÓ REMITESBEN AZ ERŐ 1945-ben az USA szinte szétpattant a gazdagság­tól, szemben a kiéhezett, nagyrészt elpusztult Európával es Ázsiával, a Szovjetunió 20 millió em­bert vesztett, legdúsabb területén éhínség dúlt. De az USA nem segítette a háborús szövetségesét, hanem rémületet keltett a világban, falra festette a “szovjet hordák” támadását Nyugateuropa ellen. Ebben a légkörben az USA világszerte szövetségeket hozott létre a “világuralomra törő” USSR ellen, ez irányítja politikáját mind a mai napig, annak ellenére,hogy a'Szovjetünió nem fenyegetett senkit, mindig bekére, leszerelésre törekedett. Közben az USA (egyidóre) megszállta Libanont, a Dominikai Köztársaságot, tamadast szervezett Kuba ellen, vérfürdőt rendezett’ Panamaban, el­pusztította a két Koreát, veres puccsokat szervezett vagy támogatott két tucat országban, segítette szö­vetségesei kárbaveszett gyarmati háborúit — a fran­ciákét Madagaszkárban, Vietnamban, Algériában, az angolokét Malayában, a portugálokét Afrikában. S ami a fo: jogtalanul beavatkozva a DK-ázsiai belharcokba, 10 éven át gyilkolta a két Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeit. Mindez nem akadá­lyozta, szövetségeseivel együtt — a “kommunista veszély” falrafestéseben. PITIFUL GIANT Abban sem, hogy folytatólagosan, kivált a kato­nai költségvetés megszavazása elótt, rémületet kelt­sen a — valóban hatalmas — szovjet katonai erővel szemben. Az USA hadikiadása legalább kétszerese a szovjetének, sztratégiai helyzete összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb (két óceán között a földön nem támadható, légi utón is csak rakétákkal, támasz­pontjai körülveszik az USSR-t, minden más nagy­hatalom támogatja), de mégis — Nixon szavaival — szinte tetszeleg a “szánalmas óriás” szerepeben, amely elhanyagolja a sajat védelmét... persze csak akkor, amikor nem dicsekszik egyedülálló erejével es hatalmával. KETTŐS TAKTIKA Detente ide — detente oda, ez a kettősség egyik ideológiai pillére az USA külpolitikájának. “Kom­munista veszéllyel” ijesztgetni a szovetségeseket- csatlosokat es azt a hitet kelteni bennük, hogy ez ellen csak az amerikai túlerő védheti meg őket. Minthogy azonban nem lehet “mindenkit mindig” becsapni, Nyugateuropa népei már nem félnek a nemlétezö szovjet veszélytől, Ázsia népeinek pedig annyi egyéb gondjuk van, szinte hetenkent uj rem- hirekkel igyekeznek antikommunizmust szítani, a botcsinálta barátokat katonai kiadásaik növelésére késztetni. A “sárga sajtó” híven szolgaija a törek­vést. Nemrég a NATO-t fenyegető “kommunista Portugália” rémével riasztottak, bár nyilvánvaló volt, hogy ott kommunista uralom jelenleg lehetet­len. Kiderül persze, hogy ferdítették, hazudtak, de ezt nem ismerik be, egyszerűen elejtik a témát, más lemezt tesznek fel. Majd a győztes “nagyhatal­mi Vietnám” imperializmusával nem szégyelték ijesztgetni a könnyenhivőke,t, a koldus-szegeny Vietnámmal, amelyet teljesebben elpusztítottak, mint a nemetek a világháborús Európát. Felújítot­ták a “sárga veszedelmet” is, mindaddig, amig Kina el nem árulta szövetségeset es támogatóját, a Szov­jetuniót: előbb még a vietnami háborút, is Kina nyakába varrtak. Hogy Eszak-Korea halálos fenye­getés Del-Koreara, ez valóságos hittétel Szöulban és Washingtonban, holott minden hozzáértő tudja, hogy a délkoreai fasizmus készült állandóan az Észak elözönlésére, amig ez, utolsó percben, meg nem előzte a támadást. Amikor — Vietnam elvesz­tése után — az US támaszpontot létesített az Indiai óceánon, ott is a “szovjet flotta veszélyevei” fenye­getett, holott ennek útvonalát egyetlen szuezi akná­val el lehet zárni. Délafrika — mint a nácik — a “nyugati keresztény civilizációt” védi a fekete több­ség elnyomásával es az arábiai olaj-tankhajojc utjá­nak biztosításával. Az őrjöngő rhodésiai törpe feher kisebbség is az antikommunizmus bástyája. Mint Magyarországa Horthy-korszakban, minden­népi követeléstől a “kommunista veszéllyel” terelik el a figyelmet, minden jogos tömegmozgalmat “külföldi kommunista agitátoroknak” tulajdoníta­nak; a szomorú az, hogy a fiataloknak nincsenek politikai tapasztalataik, az öregek nagyresze pedig nem emlékszik, vagy nem akar rá emlékezni, hogy mindez ezerszer kijátszott kártya. Amig ma, 1976 nyaran, az “Amnesty International” szerint (egyéb­ként ebben is szerepel az amerikai pénz és befolyás) legalább 70 országban kínozzák és ölik a politikai ellenfeleket es gyanúsakat es a rabokat, a 25 éve halott Sztálin bűneire fordítják a figyelmet. Amikor a rabszolgákénál rosszabb sorú feketeket Delafri.ka- ban es Rhodesiában százával gyilkoljak, a nyugati sajtó es radio szerint egész Afrikát Kuba ottani kis csapata fenyegeti. Majdnem egész Latin-Amerika nyögi a katonai rémuralmakat, de az USA a “kommunista veszély” (értsd: saját népük) ellen fegyverzi ezeket. Ez ellen védi mindama országokat, amelyekben parlamenti választások vannak. AZ OLASZ VÁLASZTÁSOK Ez a hisztérikus választási propaganda — közben persze kiderült, amit úgyis tudtunk, hogy a portu­gál, görög pártokat, politikusokat es jelölteket az USA (és szövetségesei) pénzeltek, közvetlenül vagy a trösztökön keresztül — tetőfokot ért el az olasz választások előtt. Azt kürtölték, hogy nemcsak az Atlanti-szövetség (a NATO), hanem egesz Európa, sőt az egész világ sorsa attól függ, a kommunisták ne kerüljenek be a pénzügyi-gazdasági-politikai válságát a mai politikai konstellációban megoldani nem tudó — ország kormányába; Kissinger példát­lan fenyegetésekkel avatkozott be ennek érdekeben az olasz belpolitikába; kontrázott neki a Papa. “Lehetetlen kommunistákká! együtt kormányozni”, hirdették, holott pld. ilyen kormány van régóta Finnországban. És mindenki elismeri, hogy Itália legjobban vezetett városai es tartományai azok, amelyekben részleges kommunista vezetes van. Itt is a félelemre appellalltak. Az olasz kommu­nista párt a legerősebb, legjobban vezetett, de még viszonylagos többségre sem számított, meg kevésbé kívánt egymaga kormányozni. Mégis, ellenfelei fé­lelmetes szörnyetegnek festettek le, science fiction- ba illő rémképekkel rémitgettek a varhato kommu­nista falanszterről, hogy azután — ha ez nem követ­kezik be, kárörvendve jelentsek a kommunisták sikertelenséget. Nos, a kommunisták sikere jelentős, anélkül, hogy a relativ többségét megszerezték volna: több­re alig számítottak, igy azonban növekszik jogcí­mük a kormányzásban való részvételre. Ha ugyan csakugyan mindenütt erre törekednek. Például r Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy Ford elnök a texasi előválasztá­sok alkalmával egyetlen egy delegátust sem tudott megszerezni jelölése támogatásara. Érdemes felfi­gyelni azért, mert John B. Connallynak, az allam volt kormányzójának minden bizonnyal nagy befo­lyása van a texasi Republikánus Part vezető körei­ben. Érdemes azért is, mert John G. Towers repub­likánus szenátor aki névlegesen szintén Ford elnök táborához tartozik es aki szoros kapcsolatban all Connallyval, egyetlen egy delegátust sem volt képes Ford möge felsorakoztatni. Feltehetjük tehat a kérdést, vajon Connally es Towers nem úgy támogatta-e Ford elnököt, ahogy a kőtél támogatja a rajta függő embert? Connally és Towers nem tudatosan fáradoznak-e azon, hogy felsorakoztassák a texasi delegátusokat Reagan mellé, azzal a céllal, hogy a Republikánus Párt konvencióján se Ford, se Reagan ne rendelkez­zen a jelöléshez szükséges 1.130 szavazattal? Ezzel holtpontra jutna a konvenció és valaki mást, egy harmadik személyt kellene találni, aki elfogad­ható lesz a delegátusok többségé részére. Ilyen helyzetben lepne porondra Connally, aki — e sorok iroja szerint — igenis pályázik az ország elnöki tisztségere. Hogy Connally kulisszák mögötti tevékenysége meghozza-e reszere az óhajtott és tervezett jelölést^ az majd kitűnik a Kansas City-i konvención. g-e... LIMA, Ezrek tűntettek Francisco Morales Bemudez, Peru elnökének azon ukáza ellen, mely emeli az adót, a közszükségleti cikkek arát, a házbért és a közlekedési vitel dijat. A kirendelt katonaság sortüzet adott a tüntetők­re. Négyen meghaltak, sokan megsebesültek. A kor­mány szükségrendeletet foganatosított. • MOSZKVA, A Szovjetunió rendelést adott a Pechinery Ugine Kuhlmann francia vállalatnak aluminiumgyár felállítására a Fekete Tenger part­ján. E komplexum építése több, mint 250 millió dollárba kerül. Ez a gyár lesz a világ leghatalmasabb aluminiumgyára. ^ * f t i ♦ VARSÓ, Miután a lengyel munkások tiltakozásukat fejezték ki a kormány áremelési rendelete miatt, a rendelet érvényesítését elhalasztottak. • MEXICO CITY, Jose Lopez Portillot választottak meg az ország elnöki tisztségébe 17.5 millió szava­zattal. Összesen 18.5 millió szavazó vett részt a válasz­tásban. • NEW YORK, N.Y. Az étkezdéket ellenőrző ható­ságok szerint a varos 18.000 etterme közül csak 18 százalék tartja be a tisztasági szabályokat. ................. . i .....■■■■■■■■ ■ ■■■ — ........................ Nápolyban teljes diadalt arattak, de tudják, hogy e leromlott varos problémái majdnem megoldhatat- lanok. Ez is regi taktikája az antikommunistáknak: válságokban kormányba engedni őket, hogy azutan a bukást az ő nyakukba varrják. De a kommunisták tanultak, vállaljak a felelősséget, de nem a bűnbak szerepét. Es mindent megtesznek — néha túl sokat is — hogy a konzervatívabb rétegeknek velük szem­ben táplált félelmét, gyanúját eloszlassak. Peregrinus _3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom