Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-12-02 / 47. szám

8 ------------------------------------------— AMERIKAI MAGYAR SZÓ -_____________ Th„,»dav, n«. 2.1976 ZENT AI FERENC: KIS KITÉRŐ Tüske, ez a mokany, szélesvallu, fekete-gomb- szemü legenyke, tulajdonkeppen — Gabor. Nem tudni pontosan, kik akasztottak rá a becenevet. Barátok? Szülök? Vagy valamelyik pedagógus? Talán már ö sem tudná megmondani, ki is volt való­jában a keresztapja, ki nevezte őt el — lehet, hogy fésűt csak ritkán látott haja után — Tüskének. Világeletében furcsa fiú volt ez a Tüske, aki most tölti tényleges katonai szolgálati idejét. Honvéd. Öreg katona. Mar másodéves. Megszokta a katonai szolgálattal együttjaró fe­gyelmet, beletörődött a laktanyaélet egyhangúságá­ba. Tálán el is felejtette mar az elsb hónapok zsör- fólődeseit a parancsra való ébresztés es takarodó miatt. Szeretettel beszél, gondosan behatárolva az elmondhatóságot, a lokátorok okosságáról, azok tudásáról. , De nem is ezt akarom elmondani, inkább Tüske furcsaságairól irok. Önmagában véve mar az is furcsa volt, hogy Tüs­ke, akinek szülei mindketten dolgoztak, s bizony, nem sok idejük maradt csemetéjük általános iskolai tanulmányainak rendszeres ellenőrzésére, — napkö­zis leven is remekül vette az általalnos iskola felelte- tés-akadályait, minden év végén kitűnő bizonyit- vánnyal örvendeztette meg szüleit. Ha valaki ezek után azt hiszi, hogy ez a Gabor gyerek amolyan nyamnyila es csak a tankönyvek lapjait forgató legenyke volt, az — alaposan tévéd. A napköziből szabadulva késő estig ott focizott társaival a bérház melletti grundon. A foci volt mindene. Am ha a játéktér mellett felbógőtt egy autó motorja s valamelyik felnőtt bütykölni kezdte jármüvét, Tüske a focit is feledve segédkezett a sze­relésben, szülei legnagyobb bánatára, mert ilyenkor nyakig olajosán tért haza. Mondom, furcsa fiú volt. Amikor a nyolcadik osztályba lépett, s elkövet­kezett a pályaválasztás ideje, erthet’ó, hogy osztály­főnöke, aki igencsak megszerette az eleseszu fiút, mindenáron azon fáradozott: Tüskét rábírja, az ál­talános iskolai kitűnő bizonyítványok után a gim­náziumban tanuljon tovább. Ám Tüske, furcsa fiú lévén, kereken, kijelentette, hogy ö bizony nem megy gimnáziumba, hanem szakmát akar tanulni. — És mi lenne az a szakma? — kerdezte tőle az osztályfőnök. — Autószerelő szeretnek lenni. — És a tanulás? Az érettségi? — Majd késöBb. Ha kedvem lesz hozza. A szülök is az osztályfőnök pártjára álltak, ami­kor meglátogatta őket s azzal érvelt, hogy egy ilyen jóeszü gyereknek feltétlenül tovább kell tanulnia. Elő is vették csemetéjüket, közösen beszeltek feje­vei, ám Tüske hajthatatlan maradt. Végül is a szü­lők belátták, hogy gyermekük holnapjait csupán egyengethetik, de meg nem határozhatják. Nehez­telés nélkül vették tudomásul, hogy fiuk autószere­lő lesz. Fel ev múltán felkeresték munkahelyét es csupa jót hallottak szakmai fejlődéséről. Azt, hogy Tüske ügyes kezű, hogy Tüske szorgalmas, hogy Tüske jo szemű, nagy erzeke van a szakmához, es igy tovább. Az ipari tanulók szakmai vetelkedőjen ö lett a megye legjobbja, a pesti országos döntőn pedig a második. A májszövetek károsodásáról A vegyipar fejlődése — amellett, hogy je­lentős mértékben elősegítette a gyógyítás tökéletesedését — jó néhány problémát is föl­vetett a korszerű kezeléssel kapcsolatban. Így például a különféle, igen erős hatású gyógysze­rek sok esetben károsan hatnak a májszövetek­re, mivel a-betegek olyankor is szedik őket, amikor nem kellene. Köztudomású, hogy a máj jelentős szere­pet játszik az anyagcserében. Egyebek között kiválasztja azokat az orvosságokat• is, amelyek az emésztőszervek, a tüdő és a bőr nyálkahár­tyáján át szívódnak jöl és jutnak bele. A máj- szövet, még ha valamilyen régebbi betegség kö­vetkeztében meg is károsodott, nihcs nagyobb mértékben kitéve e szerek hatásának, kivéve akkor, ha olyan mérgekről van szó, amelyek közvetlenül hatnak rá (szén-tetraklorid, trinit- ro-toluol stb.). Az orvosságok idegen testet jelentenek a szervezet számára. Az egyszerűbb vegyi anya­gok közé tartoznak, s vagy közvetlenül, vagy közvetve hatnak. Többnyire kétféleképpen o- kozhatnak kárt a májszövetben: vagy mérgező hatásúak, vagy pedig tülérzékennyé teszik a szervezetet a szedett gyógyszerre. Egy orvosság akkor mérgező a májra nézve, ha hosszabb időn át és nagyobb mennyiségben szedjük és a májszövetek nem egészségesek. A májszövetek károsodásának foka és a szervezet­be került gyógyszer mennyisége között bizonyos kapcsolat áll fönn. Egyébként állatokon végzett kísérletekkel is okozható kár a májban. Nem minden esetben lehet bebizonyítani, hogy a túlérzékenységet valamilyen orvosság okozta, s ezt a reakciót nem lehet ismételten kiváltani ugyanannak a gyógyszernek a szedé­sével. Bizonyos tünetek azonban arra utalnak, hogy túlérzékenységi reakcióról van szó. Erre akkor következtethetünk, ha a májkárosodáson kívül a túlérzékenység más tünetei is tapasztal­hatók (kiütés, változások a vér összetételében, láz stb.), a májszövetben gyulladásos folyamat megy végbe, s más laboratóriumi leletek is ilyen károsodásra engednek következtetni. A gyógyszerek káros hatása sárgaságban nyilvánul meg. E betegségnek három oka lehet: 1. eldugult az epecsatorna, 2. károsodás érte a májsejteket, 3. fölbomlottak a vörös vérsejtek. 1. Az első esetet először 1940-ben írták le egy arzénpreparátumokkal gyógyítottt beteg kezelése közben. Megállapították, hogy manap­ság már ötvenféle olyan orvosság van, amely ilyen sárgaságot okozhat. Ezek közé tartoznak például a Chloropromazine, Thiouracil, az a- rany- és a szulfonamid preparátumok, Chlorpro­pamide, Librium, penicillin, az orvosi ellenőr­zés .nélkül szedett fogamzásgátló szerek. És csak úgy mellékesen, alig egy evvel a szak­munkásvizsga után, sikeres érettségi vizsgát tett az esti tagozaton. Csendesen, kerülve minden feltűnést. Mint fiatal szakmunkás azonban nem sokat dol­gozhatott műhelyben. Egy langymeleg őszi napon kezhez vette katonai behívóját. Azt bizony, senki sem mondhatta róla, hogy szetvetette őt az öröm. Igaz, azt sem, hogy túlságosan elkeseredett volna. Bevonult katonának. Lokátoros lett, Még egy esztendő', es Tüske ismét ott lesz szak­társai között az olaj- és benzinszagu műhelyben. Megferfiasodva, bajuszt növesztve. Föltételezik, hogy a szövetkárosodásnak ez a formája túlérzékenység következménye, vagy­is hogy a szervezet allergiás a gyógyszerre. A beteg rendszerint azt mondja,-.hogy rövidebb- hosszabb ideig szedett valamilyen gyógyszert. Eleinte rosszul érezte magát, nem volt étvágya, fájt a feje, lába, keze, kisebb mértékben emel­kedett a testhőmérséklete, néha hideglelést ka­pott. Csakhamar megjelenik a sárgaság és a viszketés. A máj éppen hogy csak megduzzad a jobb bordaív diait és érintésre érzékeny. A laboratóriumi vizsgálatok nem utalnak arra, hogy lényegesebben megyáltozott volna a máj működése, csupán arra, hogy beállt a sárgaság. Kezelés: ne szedjük tovább az addig fogyasz­tott orvosságokat, pihenjünk, feküdjünk, tart­sunk zsirtalan diétát, esetleg meghatározott gyógyszerterápiát (kortikoszteroidek.) 2. A májsejtek károsodása következtében beálló sárgaság rendszerint Iproniaziddal való kezelés során jelentkezik. Ügy vélik, hogy még körülbelül hatvan gyógyszer okozhat ilyen ká­rosodást, mint például a Mesantoin, Aminopy- rin, a bizmut- és jódpreparátumok. A sárgaság ebben az esétben is valószínűleg túlérzékenység következménye. A betegség sok­ban hasonlít a vírusos heveny májgyulladáshoz (hepatitis acuta infectiosa). Kezdetben influen­zára és az emésztőrendszerben beállt zavarokra utaló tünetek tapasztalhatók. Láz nincs, de a sárgaság nagyfokú, a máj duzzadt és érzékeny. A laboratóriumi vizsgálat a máj működésében beállt zavart mutat ki. .J.—­Kezelés: a beteget minél, előbb kórká~oa kell vinni. Nem szabad szedni uz addig fogyasztott gyógyszereket. B- és K-vitamint kell adni, a- zonkívül széles spektrumú antibiotikumokat, esetleg kortikoszteroideket. 3. A vörös vérsejtek fölbomlása következ­tében jelentkező sárgaságot első ízben 1924-ben írták le, amikor alkalmazni kezdték a Pamakin malária elleni gyógyszert. Megállapították, hogy a betegségnek ez a formája Afrikában, Török­országban, Görögországban és Szardínia szige­tén fordul elő azoknál, akiknek a vörös vérsejt­jeiben hibásodás van. Az említett gyógyszer mellett ezt a bajt szulfonamid preparátumok, Phenacetin, Amphetamin és más orvosságok is kiválthatják. ­A klinikai és laboratóriumi vizsgálat a vö­rös vérsejtek heveny fölbomlását mutatja ki. A sárgaság nagyfokú, de a bőr csak kivételes esetekben viszket. A máj és a lép többnyire csak kisebb mértékben duzzad meg. Kezelés: nem szabad szedni a „gyanús” or­vosságot. Olykor kortikoszteroideket ír elő az orvos. A betegség jól kezelhető. Habár a sárgaságnak ez a formája ritkán fordul elő mifelénk, nem árt gondolni rá, mert megtörténhet, hogy valakinél a májszöveteknek éppen erről a károsodásáról van szó. Dr, Emil LIBMAN. Es egy uj elhatározással. Eltökélt szándéka ugyanis, hogy leszerelése után felvételizik a helybeli Műszaki Főiskola esti tagoza­tára. Osztályfőnöke bizonyara büszke lenne egykori tanítványára, hiszen ö is ezt akarta annak idején. Csakhogy Tüske egy kis kitérőt tett. Hat nem furcsa fiú? TERJESSZE LAPUNKAT !

Next

/
Oldalképek
Tartalom