Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-01 / 27. szám
niursday, July 1. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZOHAZALÁTOGATÁSRÓL — HAZALÁTOGATÓKNAK Indol ms Idegenforgalmi idény. A vendég járással, a rokonlátogatással kapcsolatos tapasztalatokról, az idei beutazások várható alakulásáról kértünk véleményt és tanácsokat dr. Bozsik János rendőrezredestől, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal vezetőjétől. Meggyőződésünk, hogy az interjút érdeklődéssel olvassa majd a Magyar Hírek minden olvasója. Az elmúlt tíz-egynéhány évben a rokonlátogatók, magyar származású turisták állandóan emelkedő létszámban utaztak hazánkba. Mely országokból és milyen társadalmi rétegekből került ki az utazók többsége, és müven vendégforgalom várható az idén? Hasonlítsuk össze az idegenforgalom elmúlt évtizedének néhány számadatát: 1966-ban 2,1 mililió látogatónk volt — a nem szocialista országokból 416 000 ember utazott be — 1975-ben pedig 9,5 millió vendég járt nálunk és ezen belül a nem szocialista országokból 1 111 000 ember. Elzák az adatok önmagukért beszélnek, különösebb kommentár nem is szükséges. Tíz év alatt a rokonlátogatók aránya háromszorosára emelkedett. A legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, az USA-ból jöttek és jönnek: minden társadalmi réteg és korosztály képviselve van. A rokonlátogatók közt nagy és emelkedő azok aránya, akik az 1056-ban lezajlott ellenforradalom és az 1963-as általános amnesztiarendelet időpontja közt hagyták él az országot. Közülük az elmúlt őrt év alatt kétszázezren utaztak Magyarországra. Az átutazók száma tavaly — különböző okokból — valamelyest csökkent; azon turisták, rokonlátogatók, hivatalos megbízással érkezők száma, akiknek útácélja Ma- gyorország volt, jelentősen növekedett. Lényeges változás az utazási előírásokban nincs, a Magyar Népköztársaság szívesein ilát minden jó szándékú vendéget, jogosan várható tehát a forgalom idei növekedése. Az 1976-os év első négy hónapjának adatai igazolják, hogy az emelkedéssel kapcsolatos várakozás nem „kötelező optimizmus”, nem reklám, hanem szolid tényricre támaszkodik. Milyen gazdasági, politikai és társadalmi tényezők készítették elő az elmúlt évek során a növekvő vendégforgalmat? A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban már jóval a helsinki megállapodás előtt a békés egymás mellett élés volt a vezető elv. Talán nem árt emlékeztetni arra, hogy a magyar kormány 1964-ben rendelte el vízum- kiadási gyakorlatunk korszerűsítését. Ennek eredményeképpen külképviseleteink 24 óra alatt adják ki a vízumot, a közúti határátkelő helyeken és a repülőtéren pedig azonnal megkaphatja a beutazó. Több mint egy évtizede tart már a jelenlegi gyakorlat: nálunk nem kell hetekig várni a beutazási engedélyre, iránt azoknak az itthoni magyar állampolgároknak, akik nyugati országokba szándékoznak utazni. Mi nyugodt lélekkel mondhatjuk el, hogy évekkel előbb megvalósítottuk a helsinki dokumentumban körvonalazott utazási könnyítéseket, és ezzel jó néhány nyugati ország mai vízumkiadási gyakorlatát jelentősen túlszárnyaljuk. Mi hozza haza ezeket a százezres tömegeket? Az idegenforgalom világszerte tapasztalható rohamos bővülése mindenütt együttjár a rokonlátogatás sűrűsödésével, és ez nálunk is így van. Ám ez nem mond ellent annak a tapasztalatnak, hogy a szülőföld teljesítményei, népünk élete iránt megnőtt az érdeklődés, és a kiszélesedő kapcsolatok megerősítették a rokoni szálakat is. Az idegenforgalmi intézményeink — az Országos Idegenforgalmi Tanács vezetésével — növelték a vendégfogadós kereteit; szállodák, motelek épültek, bővültek a kemping-férőhelyek. Az utóbbi években különböző nemzetközi szervezetek nagy számban tartják hazánkban kongresszusaikat, rendeznek kbnfie- renciákat, szimpóziumokat A nyugaton élő magyarság jelentős számban látogat haza, és ezek az utazások — anyagi lehetőségeikhez mérten — ismétlődnek, rendszeressé válnak. Ügy gondolom, hogy gazdasági és politikai eredményeink, a hagyományos magyar vendégszeretet, a belső rend, a nyugodt közbiztonság mind szerepet játszik abban, hogy külföldön élő honfitársaink szívesen és növekvő arányiban látogatnak hozzánk. Megfelel-e a mai vendégfogadási gyakorlatunk a kialakult és Helsinki után megszilárdult, egyszerűbbé váló nemzetközi normáknak? Előfordul-e, hogy megtagadjuk a beutazási engedély kiadását? Vannak-e olyan esetek, amikor a beutazók megsértik a hazai törvényeket, visz- szaélnek a „vendégjoggal” és meg kell szakítaniuk az itt- tartózkódást? Aktív idegenforgalmunk, mint említettem tavaly kilenc és fél millió volt És három millió volt a kiutazó magyarok száma. Nem szeretném halmozni a számokat, nehéz megjegyezni a túl sok adatot, de talán mégsem felesleges végiggondolni, hogy az elmúlt öt év alatt 37 millió külföldi járt nálunk és ebből több mint 5 millió volt a nem szocialista országokból beutazott vendég. Ezek a számok mutatják országunk népszerűségét, de emellett a nyitott ajtó és a nyitott szív gyakorlatát is. Ugyanakkor nem hallgatjuk el, hogy a nemzetközi jognak megfelelően alap- elvünk és gyakorlatunk — egyébként a legtöbb országgal egyezően —, hogy államunk nem köteles mindenkit beengedni, aki az ország területére kíván léprii, és a vízum kiadását indokolás nélkül megtagadhatjuk a nemkívánatos személyektől. A vonatkozó kormányrendelet tómonrF ja; „nem adható vízum annak a külföldinek, akinek az ország területén való tartózkodása az állam érdekeit, a közrendet, a közbiztonságot sérti, vagy veszélyezteti”. Az elmondottak alapján tehát nem engedjük be azokat, akik ellenségei a Magyar Népiköztársaságnak és beutazásukat jogtalan cselekedetekre, törvényeink megsértésére használnák fel. (Pl. csempészésre, kémtevékenységre). A nemkívánatos „vendégek” közé sorolom azokat az embereket is, akik szülőhazájuk ellen uszítanak, aktívan tevékenykednek ellenséges emigráns szervezetekben, rágalmazzák hazájukat, támadják rendszerünket, és a befogadó országok kormányköreit beadványokkal ostromolják, hogy az illető államok a Magyar Népköztársasággal való kapcsolataikat megszüntessék vagy csökkentsék. Ha pedig a beutazók visszaélnek ai vendégjoggal, és az országban való tartózkodásuk alatt bűncselekményeket követnek el, akkor bírósági eljárás indul ellenük és az ügy vége természetesen a kiutasítás. Néhány példa világosabbá teheti az elvet; két holland állampolgár betörést szervezett a pannonhalmi apátság múzeumába, hogy jelentős egyházi értékeket lopjanak el és csempésszenek ki az országból. Bírói eljárás indult két belga állampolgár ellen, mert hamis dollárokat csempészték be és hoztak forgalomba 'Magyarországon. Az állam feladata, hogy biztosítsa a közrendet és a nyugalmat: az említett esetekben a bírói eljárás és a kiutasítás: jogos önvédetem. Előfordul nagy ritkán, hogy az átutazók kábítószert akarnak átszállítani az országon. (Magyarországon ennek nincs „piaca”, gyakorlatilag nincsenek fogyasztói.) A nemzetközi kábítószer-egyezmény alapján a tranzitforgalomban leleplezett kábítószer csempészek ellen is szigorúan eljárunk. Az ilyen személyek sorsa is a kiutasítás. Találkozunk azzal — csökkenő mértékben —, hogy néhány beutazó a nyugati zugbankokban felvásárolt „fekete forintokat” próbálja becsempészni. A megfelelő eljárás lefolytatása után az ilyen személyektől megvonjuk a tartózkodási engedélyt Tudjuk, hogy a hazalátogatók túlnyomó többsége helyesli a forint értékének védelmét. Az ellenséges propagandaanyag, fasiszta jellegű irományok becsempészése is megengedhetetlen. Előfordult olyan eset, hogy eljárást kellett indítanunk ittas vezetés miatt Volt, alá megszegte a közlekedési szabályokat, balesetet okozott, vagy gázolt Mindezek azonban kirívó és szerencsére szórványos esetek. A túlnyomó többség, milliók élvezik szép tájainkat vendégszeretetünket. Milyen tapasztalatokat szűrtek le a hazalátogató százezrek itthoni élményeiről, a tartózkodásuk alatt kialakult szokásaikról? A nagyarányú idegenforgalom meglehetősen idényjellegű, a nyári hónapokra összpontosuL A vendégsereg pihen, szórakozik; sokan élvezik a szabadtéri műsorokat, Pesten, Szentendrén, Szegeden, Gyulán és más helyeken. Már ez a felsorolás ds mutatja, hogy a legkedveltebb tájak, a főváros és a Balaton mellett, az Alföld, a Dunakanyar, a Mátra-vidék, s más, eddig kevésbé látogatott vidékek is bekapcsolódnak az idegenforgalomba. Magyar- országon nincsenek tiltott helyek, a külföldi vendég az ország bármely területéé felkeresheti. Az ipartelepítés, a fejlődő mezőgazdaság munkaerő igénye azzal járt, hogy a rokonok sokfelé, széttelepülve élnek, ilgy aztán a rokon- látogatók, akik felkeresik családtagjaikat, egyúttal bejárják az országot is. A tartózkodási idő változó: Ausztriából többször járnak át rövidebb látogatásra, a tengerentúlról hosszabb időre jönnek, mert csak így „kifizetődő" a költség. Sokan jönnek autóval, mások itt bérelnek kocsit. A lényeges az, hogy nemcsak a rokonlátogatók keresnek fel minket rendszeresen, de a nem magyar külföldiek közül is egyre többen vannak az ismételten visszatérők, mert jó nálunk nyaralni. Vannak-e olyan hangok, amelyek igyekeznek visszatartani honfitársaikat az utazástól? Es végül milyen tanácsokat adhat a beutazóknak? , A hazánkkal szemben ellenséges elemek néha még most is megpróbálkoznak rágalmakkal, zavarkeltéssel; igyekeznek elrettenteni honfitársainkat a hazalátogatástól. Az idegenforgalom számainak tanúsága szerint azonban mindez 'hatástalan. Rendszerint olyanok mondanak vagy írnak rólunk valótlanságokat, akik maguk összeütközésbe kerültek törvényeinkkel, visszaéltek a vendégjoggal. Az ilyen emberek hitele azonban meglehetősen gyenge. Örülök, hogy elmondhatok néhány jó tanácsot: a beutazók időben és lehetőleg a befogadó országok külképviseletein kérjék a vízumot, mert a határon nyáridőben előfordul torlódás is. és az ilyesmit szívesen elkerüli az utazó. Ha megérkeznek, a szállás igénybevételeikor a szálloda, vagy fizetővendég szolgálat 24 órán belül elintézi a bejelentést; ha pedig rokonoknál szállnak meg, személyesen jelentsék be étkezésüket. Ha a tartózkodási engedélyben kért időtartamon túl is maradni szerelnének, a helyi rendőri szerveknél kell kérni a meghosszabbítást. Mit mondhatnék még? Szívesen látjuk honfitársainkat, érezzék jól magukat A vendéglátók arra törekednek, hogy látogatóink, vendégeink pihenten, élményeidben gazdagon térjenek vissza otthonaikba. Sz. M. VIETNAM EGYESITESE A 492 tagból álló nemzetgyules — 249 Eszak- es 242 Del-Vietnambol — egyhangúan elhatározta a két Vietnam egyesülését. Harminc évi nemzetvédelmi harc után a törvényhozók nagy lelkesedéssel kiáltották ki az egységes Vietnamot, Hanoi-t jelölték ki az ország fővárosává. Szaigon-nak pedig Ho Chi Min-város nevet adtak. Mind az északi, mind a déli vietnamiak nagy lelkesedéssel fogadtak a törvényhozók határozatai. • SZÖUL, Del-Koreában letartóztattak 12 katolikus papot. Egyetlen “bűnük”, hogy résztvesznek Park Chung Hee diktátor terroruralma elleni harcban. BEIRUT, Annak ellenere, hogy a sziriai, lybiai és szudáni államférfiak minden lehetőt elkövettek egy tartós fegyverszünet létrehozásara, az utolsó hét folyamán kiéleződött a harc a reakciós keresztények es a palesztinai gerillák között, melynek következteben több, mint hatszazan delüket vesztettek. WASHINGTON, D.C. A közszükségleti cikkek ara május havaban gyorsabban emelkedett mint ez év bármely más hónapjában. A hivatalos jelentés 0.7 százalékos emelkedésről számol be. 1976 májusában 169.2 dollárba került az élelmiszer, amit 1967-ben 100 dollárért lehetett megvásárolni. NEW YORK, N.Y. Sztrájkba leptek a hidakon dolgozó vámszedok. Követelik, hogy jogukban legyen fegyvert hordani, testi védelmükre. A N.Y. Port Authority szabálya tiltja a fegyverviselést. WASHINGTON, D.C. Ford elnök javaslatot teijesz tett a törvényhozók ele, mely a szövetségi birok hatáskörét óhajtja megnyirbálni az ország iskoláinak integrálása kérdésében. Ha e javaslat törvényre emelkedne, megfosztana a feketéket a Legfelsőbb Bíróság azon döntésétől, mely elrendelte az iskolák integrálását, Ford elnök e javaslata nem egyeb, mint kortes- kedes, vagyis szavazatokat óhajt nyerni, nem törődve azzal, hogy e lépesevei támogatást ad a fajgyűlölőknek, WASHINGTON, D.C. A Ford kormány elrendelte a Quemoy es Matsu szigeteken állomásozó katonai tanácsadók kivonását. E lépéssel óhajtja javítani viszonyát a pekingi kormánnyal. • KELET—BERLIN, Megkezdődött az Európai Kommunista Pártok értekezlete. Ez az első ilyen összejövetel az utolsó húsz esztendőben, melyen, az alban pártot kivéve, résztvesz minden európai Ország KP képviselője. Tekintettel arra, hogy az összejövetelt megelőzően egy bizottság egyhangú szavazattal előkészítette a delegátusok elé teijesz- tendö alap-dokumentumot, a jelek arra mutatnak, hogy teljes harmóniában zajlik majd le a kétnapos konferencia.
