Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-18 / 45. szám
8 AMERIKAI MAtíYAR SZÓ Thursday, Nov. 18.1976. Szerelem érzelem öregkorban Nem ritkaság, hogy a házaspár egyik vagy másik tagja idő előtt hagyja ott társát. Az elvált vagy megözvegyült félj, feleség egyedül marad. Ki kívánhatná meg tőle, hogy most már egyedül élje le hátra lévő éveit, évtizedeit. Csak az nem tudja, milyen rossz a magány, aki még soha nem volt vigasztalanul egyedül. Mégis, ha az ötvenen vagy akár hatvanon túljáró asszony es a vele egykorú vagy még idősebb férfi szemet vet egymásra, megállnák egy-egy beszélgetésre, netán meg a moziba is együtt mennek el — rosszalló fejcsőválas kiséri őket. Előfordul — városban éppúgy, mint falun —, hogy a két “öreg” eppen a társadalom ilyenfajta beavatkozása miatt hagyja el egymást. S azt an mindkettő megmarad magányosnak, keserűnek. Nem lehet ugyan kiszámítani, statisztikákkal bizonyítani, mégis bizonyos: a magány megrövidíti életüket, amelyből pedig lett volna még hátra néhány — vagy nem is olyan kevés — szép esztendő. Több országban foglalkoznak a tudományos kutatók ezzel a kérdéssel. Megállapítottak például, hogy az az idős férfi — legyen akár hetven éven felüli is —, aki úgy látja, hogy egy hozzáillő korú n'ó érdeklődik iránta, mindjárt máskent viselkedik. Ha addig “öregesen” hanyagolta magát, zsirfoltos öltönyben, poros cipőben mutatkozott, egyszerre adni kezd magára, tiszta holmit vesz fel, gondosan köti meg nyakkendőjét, ha addig gömyedten járt, egyszeriben kihúzza magat, szinte visszafiatalodik. Ugyanúgy az uj párját meglelő idős asszony: felhagy a szürke és fekete ruhák viselésével, rendbehozza a haját, ismét nőnek érzi magat. Miért lennének önzők vagy éppen nevetségesek akkor, amikor önmaguk számára is akarnak még egy kis boldogságot. Mert az sem igaz — ugyancsak hosszú évtizedek kutatásaival állapítottak meg több ország tudósai —, hogy az öregkori szerelem már csak lelki kapcsolatot jelent. Aki nem fogadja el az öregséget abban az értelemben, hogy nem hajlandó kora miatt lemondani a testi örömökről — ha egyébként egészséges, szinte az emberi kor legvégső határáig részesülhet azokban. Úgy egész ember az ember, ha érzelmi életet is él. Sokan ketsegbevonjak ezt. Egy nemrég lezajlott hírlapi vitában is hangzottak el olyan vélemények, hogy — például — az asszonyok szempontjából nem is fontos a szexualitás, szamukra az anyaság jelenti az élet értelmét vagy éppen az egyetlen, nőhöz méltó örömöt. Mások vitatkoznak ezzel az állásponttal. Azok a tüdősök, akik az idősebb vagy éppen öregkori szerelem kérdéseivel foglalkoztak, sok száz és ezer érdekelt véleményét hallgatják meg, természetesen csakis azokét, akik hajlandók beszélni érzelmi életükről. Ök pedig úgy látják, sőt érzik, hogy annak is joga van a szerelemhez, az élet örömeihez, aki “már megette a kenyere javat.” Bizonyára igen sokan vannak, akik hasonlóan gondolkodnak, de a századokon, nemzedékeken át megcsontosodott álszemérem nem engedte, hogy kimondják azt, amit éreznek. Ellenérv az is: az idős embernek meg kell találnia az Örömöt gyerekeiben, unokáiban, érezze magát boldognak attól, hogy utódai rendesen megállják helyüket az életben és a családban. Sok igazság van MADAR JANOS: Apám Az életnek vége. Bontják arcod falát. Homok fölött keringnek végtelen éjszakák. ebben, hiszen milyen apa vagy anya az, aki nem örül gyermeke sikereinek? Am az is éppúgy igaz, hogy mindenki csali a maga életét élheti, s ahogyan nem tudjuk átvenni a fajdalmát a szenvedő gyerektől, ugyanúgy csak külső, együttérző szemlélői lehetünk örömeinek is. Ritkábban mondják ki, de gyakran fordul elő, hogy nem az érzelmi életet irigylik az öregedő vagy éppen hajlott korú szülőtől, hanem attól tart némelyik önző ember, hogy az öregkori szerelem veszélyezteti a várható örökséget. De erre is áll az előbbi: mindenki a maga életét éli, s az idős szülőknek ahhoz is joga van, hogy élete anyagi eredményeit azzal ossza meg, akit élete alkonyán szeretett meg. Másképpen áll természetesen a helyzet, ha az idős embert behálózzák, ha akkor jelenik meg az uj “társ” a láthatáron, amikor mar fogytán a testi és szellemi erő, s nyilvánvaló, hogy a háttérben lelketlen számítás, örökségvadászat húzódik meg. Ilyen esetben kötelessége a gyermeknek, unokáinak az, ami egészséges idős szülök esetében jogtalan: ilyenkor be kell avatkozni a szülő magánügyeibe, éppen a tehetetlen, megrokkant, szellemileg elöregedett apa vagy anya érdekében. S hogy mikor van ilyenről szó és mikor az érzelmi élet nagyon is normális, késői fellobbanásáról — azt a családtagoknak nemcsak tudniuk, érezniük is kell. KOMOR Egy tizenhat éves leány bemegy az illatszertárba l es parfümöt kér. — Tessék, ez valódi francia, a neve “Ellenállhatat- lan” f — Es ez? — “Az éjszaka rejtelmei’.’ — És ami ebben a szép üvegben van? — “Vad szenvedély” a neve. , — Bocsánat, nincs valami a kezdők részére? A törzsvendég Mészáros András rajza — Csókolom, Annuska, de régen tetszett már itt járni! — Veszek egy zongorát s mindig a kedvenc dalaidat fogom játszani rajta. — Kitűnő drágám. En pedig veszek egy autót, hogy mig te zongorázol, kedvemre kocsikázhassak. • — Ismered a Sevillai borbélyt? — Nem, En mindig magam borotválkozom. Az orvos beteg öregembert vizsgál. — Bácsikám vegyen mély lélegzetet, s mondja meg; ha fáj. — Faj, doktor ür.- Most köhögjön! Szinten faj? — Ahh, szörnyen fáj — feleli az öreg. — Rendben» S mit érez, amikor tüsszent? — Kimondhatatlan fájdalmat! — De hiszen még nem is tüsszentett! — Meg nem, doktor ur, de el tudom képzelni! • — Apa, miért ábrázolja a művészét a győzelmet mindig női alakban? — Majd megtudod fiam, ha megnősülsz. • — Drágám a születésnapomra valami szép ajándékot ígértél nekem.....Azóta mindig nercbundáröl álmodom, — Rendben van drágám,veszek neked egy szép álmoskönyvet, hogy megnezhesd benne, mit jelent az almod! A látogató görcsösen keresi a társalgási témát, e- zert a háziasszonytól erőltetve kérdezi: — Tessék már mondani, mi van abban a csodálatosan szép urna formájú vázában? — mutat egy porcelánra. — A féljem hamuja. — Ezer bocsánat asszonyom! — szégyenkezik a vendeg. — Nincs, miért uram, A ferjem nem halott, csak lusta, és amikor dohányzik, mindig ebbe veri a hamuját. .. . «* MEGJELENT $ Lutheran István : verseskötete | 260 verset tartalmazó, 162 oldalas könyv *! szép kötésben kapható X Ára: $ 40: ^ • Lutherén István versei megjelentek évtizedeken át • a Nők Világa magazinban és az Előre, Uj Előre J és Magyar Szó hasábjain. Versei visszatükrözik * gyermekkorát, ifjúságát, munkás életét, küzdelme- * it, harmonikus családi életet és sok érdekes témát • érintenek. • Lutheran István verseskótete ne hiányozzon egyet • len magyar család könyvtárából sem! • Az első 50 db. könyv teljes összegét, a további J példányok eladási árának felét a szerző a Ma- J gyár Szó fenntartására ajánlotta fel. Megrendelő szelvény: J a-»***«"»********»-*»****-*#*-*-****-»*»***-’*» * Amerikai Magyar Szó J 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003 J. * ^ Megrendelem Lutherén István versesk'ötetét . NÉV:........................................................... CÍM:...................................................... t r W Varos:..........................Állam::................... • Zipcode:..................... • •
