Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-11-11 / 44. szám
Thursday, Nov. 11. 1976. 2- AMERIKAI MAGYAR SZÓ AUTÓZSUFOLTSÁG LOS ANGELESBEN A forgalmi torlódás és a levegő-szennyezodés enyhítésére California hatóságai nemrégen a legforgalmasabb útvonalak egyik sávját mindkét irányban buszok es több utast szállító autók használatára adták át. Ez azonban a lehető legnépszerutlenebbnek bizonyult. A torlódás.a megmaradt utakon még nagyobb lett es a felháborodott autósok követeltek azoknak a politikusoknak az eltávolítását, akik a tervet ajánlottak. Az ellenállási kampány nemcsak panaszos levelek formájában, hanem újságcikkekbe^ kérvényekben stb. is megnyilvánult. Az autósok csak úgy használhatták a legnagyobb auto-sztradákat, ha legkevesebb hármán utaztak a kocsiban. Sokan fizettek masoknak, hogy velük u- tazzanak es akadtak olyan leleményesek is, akik felöltöztetett kirakatbábukat, vagy felfújható emberi figurákat ültettek a hátsó ülésekre. Öt hónapi kísérlet után a hatóságok kénytelenek voltak az intézkedést visszavonni. A los-angelesiek szívósan ragaszkodnak autójukhoz, nagyon sok családnak 2-3 autója is van. A tény az, hogy kozjármü- vek hianya miatt Los Angeles lakosai autójuk nélkül nem tudnának megélni. Több, mint három évvel ezelőtt az uj polgármester Thomas Bradley azzal az ígérettel foglalta el uj hivatalát, hogy másfél even belül gyors közlekedési vasútvonal építését kezdik meg, amiből azonban semmi sem lett és kilátás sincs arra, hogy a közeljövőben erre sor kerülhessen. Csupán buszok közlekednek korlátozott területeken és ezeket többnyire a szegények, öregek és iskolásgyermekek veszik igénybe. Egyik akadálya a közjármű építkezésnek, hogy a lakóhelyek, munkahelyek, bevásárlási központok és Forgalmas autóutak Los Angelesben. iskolák nem egymással Összefüggő útvonalakon, hanem rendszertelenül, szétszóródva helyezkednek el, ami a magánautók használata miatt fejlődött igy ki. A városi hatóságok meg mindig próbálkoznak valamilyen megoldást találni a tömegközlekedésre, de Los Angeles lakosainak még beláthatatlan időkig a magánautó lesz a legjobb közlekedési eszköz. '-T".--------------------- -VAZSONYI BÁLINT Egy magyar zongora- művész vállalta magára azt a majdnem lehetetlennek. látszó feladatot, hogy Beethoven 32 zongoraszonátáját a közönség ele vigye két 11 és fél órás hangverseny keretében. Ez a fiatal művész Vazsonyi Bálint, aki Budapesten született 39 évvel ezelőtt es a Liszt Zeneakadémia tanítványa volt. 1956-ban elhagyta hazáját, először Londonba ment, majd az Egyesült Államokba. Itt Dohnányi Ernő tanítványa volt. Közben’ amerikai polgár lett, amerikai nőt vett el feleségül, most Londonban el. A new yofki 92. utcai YM—YMHA meghívására tartotta meg első hangversenyét okt. 31.-en és a másodikra nov. 14.-én kerül sor. A “Y” nyolc hangversenyre hívta meg, de felkészülés közben Vazsonyi úgy erezte, hogy a szonátákat a legjobban úgy lehet a közönség ele vinni, ha időrendi sorrendben jatsza el azokat es annyit egy-egy hangversenyen, s annyit egy-egy alkalommal, amennyit csak lehetséges. Természetesen nem tudta, hogy terve kivihető-e? Komolyan kezdett gyakorolni,- abbahagyta a dohányzást és próbát tartott barátai előtt, sőt az angliai Battle Festivalon is fellépett. Sikere volt mindkét alkalommal; akik eljöttek meghallgatni, ottmaradtak végig, vagy közben érkeztek meg. A new yörki hangversenyeken kivül Németországban, Svédországban, Angliában, Franciaországban és Olaszországban is előadja a szonátákat két hangverseny kereteben. Biztosak vagyunk abban, hogy nem sok zongoraművész fogja Vazsonyi példáját követni. NEW YORK, N.Y. A “Seattle” teherszállító hajón tűz ütött ki. A hajó mélyén lévő hatalmas tartályokban lévő gaz és oxigén langba borította a hajót, mely 1.400 mérföldre volt keleti irányban New Yorktól. Egy szovjet es egy görög hajó sietett a legénység megmentésére. ' AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd ■ & 4th Week in July by Hungarian Word, Inc. ! 30 East 16th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of ____________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S (2.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00. BESZÉLJÜNK A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL • A hadiköltsegek óriási összegeinek fedezésére az állam megindítja a bankőprést. Az utolsó idők során nyilvánosságra került értesülésekből kiderült, hogy a hadiipar erősen felsrófolt árakon adja el termékeit az államnak, ami csak erősebb működésre készteti a bankóprést. Ugyanakkor sok nagyvállalat, a csőd veszélyének ijesztgetésével, hatalmas segély-összegeket csikar ki a kormánytól; emlékezzünk csak a Lockheed 600 milliós es a Penn-Cent- ral ismételt 250 milliós szubvenciójára; ez még jobban terheli a bankóprest. Mindez az igazi eredete az inflációnak, nem pedig a munkabérek emelese, vagy munkaalkalmaknak az allam altali teremtese, mint azt a Ford-kormany állítja. Az infláció még egy másik módja a profit megnövelésének, mert míg az árak 'epést tartanak az inflációval, vagy azt gyakran meg is haladják, addig a munkabérek emelése messze mögötte marad az inflációnak, es az is csak keserves küzdelem árán érhető el. A bankópres működése megnöveli a papírpénz forgalmát, ez pedig felhígítja a pénz értekét, es ezzel a dolgozó munkásság vásárlóképessege egyre csökken. Ez megint csak megindít egy veg- tplen körfolyamatot, amit a fennálló rendszer korlátain belül nem lehet megállítani; ezt csak a kormány erélyes közbelépése kepes megtenni. De erre nem kerülhet sor, hiszen a kormányhatalom épp azoknak a kezeben van, akik ebből a helyzetből nagy hasznot húznak. Csal: néhány példát említve: General Motors Corp. 1976 második negyedeben 173 %-os profitemelkedést jelentett, ugyanakkora General Foods Corp. 60 %, a Ford Motor Co. 313 %, a Texas Instrument Co. 100 %, a Zenith Corp. 226 %-t jelentett, és igy tovább. Nem szabad megfeledkezni a Social Security-ból élő idősek sorsáról sem, akik csak ritkán nyernek járulekemelest, és akkor is csak keveset, valamint azokról sem, akik munkáséletük során megspóroltak szerény összegeket a takarékbankokban, es ezeknek az érteke egyre csökken. Ismét felmerül a kérdés: mit lehet itt tenni? Mint már mondtuk az előbb, csak a kormány erélyes közbelépése segíthet, még pedig úgy, hogy a hadiköltségek jelentős részét, akár 80 %-át is, békés célokra fordítja és gondoskodik arról, hogy minden dolgozni akarónak munkája legyen, tisztességes bér mellett. Ha máskép nem, meg kell tenni azt, amit F.D. Roosevelt tett a 30-as években: állami munka- alkalmakat teremteni; van eleg tennivaló bőven: a városok rendbehozatala, a környezet megjavítása, stb. De; persze, ebből a magánvállalkozásnak nincs haszna, tehát azok ellenzik ezt a beavatkozást. A varosok nem tudják ezt megtenni, mert el vannak adósodva a bankoknak, amelyek a regi es uj kölcsönök kamatszolgalata címén elveszik a városok bevételeinek javarészét; ezert aztan a városok egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Elsőrendű feladat tehát a városi, állami és szövetségi kormányzat részére, a munkanélküliséget megszüntetni, munkaalkalmak teremtésével. V.O. SZÖUL, Del-Koreaban elő amerikaiak es koreai üzletfeleik azon véleményükét nyilvánították, hogy Park Chung Hee, az ország elnöke kell, hogy tudjon az Egyesült Államok politikusainak adott megvesztegetési összegekről.
