Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-28 / 42. szám

Thursday, Oct. 28. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO 7 Utólag a mohácsi évfordulóról Augusztus 29-én volt 450 éve, hogy Tömöri Pál és IT. Lajos vezette magyar seregek katasztrbfa'lis ve­reséget szenvedtek TI. Szulejmán szultán hadaitól. Ebből az alkalomból megnovekedett az érdeklő­dés a csata, az azt előidéző okok és következmények iránt.A történészek, régészek, írók,költők, az új­ságírók s a Magyar Televízió mind nagy munkát vé­geztek, az általuk feltárt uj adatok nyomán kezd ki­alakulni egy, a korábbinál sokkal teljesebb, számos tekintetben helyesebb kép a történtekről. A kutatások 1960-ra nyúlnak vissza. Ekkor tarta fel ugyanis Papp László a pécsi Janus Pannonius Mú­zeum azóta elhunyt régesze,az első mohácsi tömeg­sírt. 1966-ban jelent meg Nemeskúrty István sok vi­tat kiváltó, “Ez történt Mohács után” c. müve. 1976-ban Maráz Borbála ugyancsak a Janus Pan­nonius Múzeum fiatal régesze vezetésevei két újabb tömegsírt tártak fel. A csontok antropológiai vizs­gálatai során megallapitast nyert, hogy a halottak 20-40 év körüli jól megtermett magyar harcosok vol­tak. Közülük sokat menekülés közben, hátulról szúr­tak le a torok szpáhik és janicsárok. A vizsgálatok el­végzése után — kegyeletből — a csontokat eredeti helyére (úgy ahogy a csata után Kanizsay Dorottya jobbágyaival eltemettette s ahogy most a régészek megtalálták) temettek vissza. Az Országos Természetvédelmi Hivatal az egyko­ri csatamezón több, mint 7 hektárnyi területet jelolt ki, Ttt Történelmi Emlékhely létesül, amelyet sok - száz tiszafával, fenyővel, tölggyel, juharral, cserjevei, virággal ültetnek be. A feltárások során nem került még valamennyi sir napfényre. Az emlékhely létesítésekor egyébkent a munkások újabb három sírra bukkantak. A kortar - sak leírásai és a mostani kutatások alapján nem két­séges, hogy mintegy 12-15 ezer magyar katona veszí­tette a csata, majd a menekülés közbeni mészárlás során életét. A törökök veszteségei ennél jóval ki­sebbek voltak. Az emlékpari ba nagy bronzkapun jut be a láto­gató. Megoldása rendkívül erdel.es, s döbbenetes erejű tragédiára emlékeztet. Pöloskei József ötvös­művész huszonnyolcezer darab, egyenként 23 cm-es bronzidombol állította össze. Az emléképületen kívül, harcosokat, lovasokat áb­rázoló faszobrok, kopjafák egész erdeje idézi fel ben­nünk az eseményekek, színük: barna, vörös, fekete. Magyar és török fejek, szakállas arcok, török túrba - nők, a lován menekülő s a Csele patakba fulo ifjú ki­rály portréja... a látvány megrázó. A csata előkészítésénél, lefolytatásánál az azt ve­zető hadvezérek és a magyar uralkodó osztály több súlyos mulasztást követett el. Ennek ellenére néhány dologban ki kell igazítani a korábban kialakult képet. A mostani kutatások megállapították, hogy a felelősség nemcsak Tömö­ri Pál kalocsai érseket(a hirtelen kinevezett fővezért terheli. Tömöri sürgette a királyt, hogy minél előbb inditsál: meg a támadást, mivel ekkor még a török se­reg jelentős része nem érkezett meg, a felsorakozot- tak is fáradtabbak voltak a magyaroknál. Lajos s ta­nácsadói ebbe nem egyeztek bele, mivel arra hivat - koztak, hogy a magyar sereg katonái is faradtak es még nem érkezett meg mindenki , (folytatjuk) Németh Beáta Domán István: AZ AMERIKAI MAGYARNYELVŰ SAJTÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA A FASIZMUS IDEJEN Tiltakozás Youngstown-ból. Az ugyancsak Ohió államban levő Youngstown- ban adták ki az Amerikai Magyar Hirlapot. Ezt az újságot senki sem vádolhatta baloldali szimpátiával, mert minden alkalmat megragadott a Haladó mozgal­mak elleni tamadasra, amellett kimondottan rokon­szenvezett a Horthy rendszer uralkodó köreivel. A közvélemény hatásara mégis kénytelen volt rá­mutatni a törvényjavaslat reakciós jellegere: “A magyarországi közvéleményt továbbra is iz­galomban tartja a horogkeresztesek (nácik) felelőt­len izgatása, amit a kormány nem csapolt le a hír­hedtté vált “zsidótörvény-javaslatnak” a benyújtá­sával. A gazdasági követelmények súlyosan fogjak érinteni az emberek százezreit, de ennél is súlyosab­ban érinti okét az a megalaztatas, hogy ezentúl ketfele polgára lesz a nemzetnek... A müveit világ ezeket a rendelkezéseket meg­lehetősen ellenszenvvel fogadja, és pl. ebben az országban Magyarorszag ugyan nem segít egy jottá­nyit. A sajnálatos törvény benyújtásával a kormány az egyre féktelenebbe váló náci agitáciot remeli le­szerelni, amit köztudomás szerint Németországból pénzelnek. De legtöbben attól felnek, hogy ellen­kező hatása lesz a törvénynek es vérszemet kapnak azok az elemek, amelyek a magyar alkotmány meg- semmisiteset kívánjak es titokban szétdobalt kiált­ványaikban diktatúrát ígérnek a nemzetnek.” (Amerikai Magyar Hírlap. 1938. április 28. sz.) Ugyanez a lap Írja egy későbbi számában: “Magyarorszag közvetlen szomszédja a 76 milli­ós egységes német nép, amely Hitler vezérlete alatt a‘fajelmélet’tárthatatlan elvétől teljesen megkotya- gosodott... De azt már nem érthetjük meg, hogy most, ámikor a magyarságot veszélyezteti a meg­dagadt német ar, hogy miért kelljen a világ szeme­ben annyira elitéit nemet módszereket majmolni abban az országban, amelynek nyugatról mindig a német volt az ellensége... Láttuk elszomorodott szívvel, hogy mi történt a német Ausztriában. A zsidók után következtek mindazok, akikre joggal, vagy legtöbbször jog nélkül ráfogták, hogy nem náci erzelmüek; munkások, arisztokratak, gazdag emberek es szegények ezrevel kerültek őrizetbe. Nekünk itt Amerikában nincs, vagy csak nagyon kevés szavunk van szülőhazánk belügyeiben... De igenis felhívhatjuk meg a magyar kormány figyel­met arra is, hogy ebben a hatalmas, demokratikus köztársaságban nagyon rossz vért szül a benszülött amerikaiak előtt, hogy Magyarország nem gerince­sebb, hogy nem áll ellene kellően a náci befolyás­nak...” (Amerikai Magyar Hírlap. 1938. május 26. sz.) Az Amerikai Magyar Hírlap a zsidótörvény elleni tiltakozásával egyidőben megalkuvó politikát hir­detett es kirohanást intézett az amerikai magyar zsi­dók ellen is: “Magyarorszag zsidósága látszólag a megváltoz- tathatatlanba megnyugszik, mert belátja, hogy a Hitler által elhintett tébolyt jelenleg megállítani nem tudjak. Nagyon szükséges lenne, hogy ezt a külföldi — es elsősorban — az amerikai — magyar zsidók belátnák es nem nehezítenek meg azoknak helyze­tét, akik Magyarországból a beavatkozást a mutat­kozó formában (tiltakozások, tüntetések szervezé­se) nem kértek. Nagyon könnyű itt egyes uraknak a sajat nép­szerűségük érdekében tőkésíteni a magyarországi zsidó-törvényt, amit — jól tudjak — innen megvál­toztatni soha nem tudnak, de jó lenne nekik arra gondolni, hogy itteni féktelen lármájukkal újabb fegyvereket adnak a szélső-jobb nyilasok kezebe.” (Amerikai Magyar Hírlap. 1938. junius 2. sz.) Verhovayak Lapja. A Michigan állambeli Detroitban megjelenő Verhovayak Lapjában Daragő Tozsef szerkesztő Húsz százalék cimú cikkében bélyegzi meg a tör­vényt: “...Faj, elszomorít, hogy maholnap annyi a vál­tozás azon a földön, amelyen bölcsőnk ringott, hogy alig ismerhetünk rá. Ilyen az a törvény is, ami bizonyara a magyar elet uj felfogásának a kifejezője, ami szándékos külónbse'get tesz magyar hazank szülöttei között. Mi még úgy emlékezünk, hogy a magyar föld­nek szülöttei egyforma jussokkal elhettek s vallási tekintetben a kisebbséget inkább dédelgették, segí­tették, ahelyett, hogy nyomtak volna, vagy pedig, hogy polgári jogaikat százalékra nyírták volna le. Az volt a hitünk, hogy az utolsó húsz ev leforgá­sa alatt kiépitodik minden a nemzeti alapra támasz­kodva, — s nagy a csalódásunk es a mi hitünk meg­ingott, mikor vallási szekták sugallatára formáljak at azt, ami NEMZETI! (folytatjuk) —........- t/uu -------------rm, ‘RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW. YORK, N. Y. <A 8I-tk Street sarkán) — Telefon: LE 5-MM. Mignonok,.születésnapi torták, lakodalmi, Bar. .Milzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7JÓ-íg nyitva-■■ ■ >•—t—' ' ■ - ...i- ■ i ■■■— Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom