Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-10-14 / 40. szám

Thursday, Oct. 14. 1976. “Jöjjünk össze-folytassunk eszmecserét” (ÉSAIÁS 118) Igen, a Ford elnök es Carter kormányzó között múlt hét szerdáján lezajlott “vita” megköveteli, hogy megfogadjuk a biblia fenti idezetet: össze kell jönnünk es eszmecserét kell folytatnunk es az eszmecsere eredményeként el kell dönteni, van-e különbség Ford elnök es Carter kormányzó kozott a fegyverkezési verseny, a békés egymás mellett éles és a béke biztosítása térén. “Országunk mar nem erős” — mondotta Carter. Tény az, hogy Carter egy árva szóval sem emlí­tette, hogy megválasztása esetén egy centtel is csök­kenti a hadikiadásokat. Kijelentését es hallgatásai, csak úgy értelmezhetjük, hogy elnökke választása esetén Carter MEG TÖBBET ÓHAJT KÖLTENI HADIKIADÁSOKRA, MINT FORD ELNÖK. CARTER ÉS A VASFÜGGÖNY Volt idő, a hidegháború korszakában, több, mint húsz evvel ezelőtt, amikor a szocialista országok ellenzői, ellenségei azt akarták elhitetni az ország népével, hogy a szocialista országok vasfüggönyt állítottak fel, amelyen keresztül egyik irányban sem lehet áthatolni. Most azonban, amikor pld. all millió lakossal rendelkező szocialista Magyarorszagba a múlt év­ben nyolc millió külföldi látogatott el es több, mint négy millió magyar kereste fel a külföldi álla­mokat, csak az elvakult, a tudatlan, egyen beszelhet “vasfüggönyről”. Ezt tette Carter kormányzó, aki a vita folyamán e kijelentésével es azzal, hogy a kelet-európai or­szágok a Szovjetunió uralma alatt élnék, szeretne elnyerni az itt élő lengyelek, magyarok, románok és jugoszlávok szavazatát. Ford elnök tagadta Carter e kijelentését, amire Robert Strauss, a Demokrata Part országos elnöke nagy lelkesedéssel és örömujjongással kijelentette: “Ford, e nézetének kinyilvánításával, elvesztette a lengyelek szavazatát.” Strauss örömujjongása viszont azt jelenti, hogy a Demokrata Párt jelöltje hajlandó egy nem létező “vasfüggönyről” ég. a Szovjetunió “uralmáról” be­szélni — nem azért, mert ez visszatükrözi a tényle­ges helyzetet, — hanem azért, hogy e kijelentésével szavazatokat nyerjen. az arab Államok És usa Carter kormányzó ezt mondta a vita folyamán: “Ha az arab államok újabb olajbojkottot rendel­nek el ellenünk, ezt én gazdasági hadüzenetnek minősítenem és egy átfogó gazdasági bojkottal vá­laszolnék.” Carter e kijelentése arra enged következtetni, hogy nem a konferenciák, hanem a konfrontacio hive. Amikor a vita folyamán szóba került a Panama­csatorna kérdése, Carter ezt mondta: “Ford elnöknek a Panama-csatornával kapcsola­tos magatartása szinten jellemző. Ö — az elnök — utasította diplomáciai megbízottját, hogy egyezzen bele abba, hogy idővel a csatorna fölötti felségjog Panamaé legyen. En soha sem adom fel a Panama­csatorna feletti tényleges hatalmat.” Ennél félre nem érthetőbben nem tudta volna senki kifejezni, hogy hajlandó háborúba is menni, fegyverrel is kezben tartani a Panama-csatornát és megfosztani a panamai népét attól a jogos és méltá­nyos követelésétől, hogy a hazáját átszelő' csatorna sajat fennhatósága alá kerüljön. Carter, aki KÖDÖS ÉS HOMÁLYOS VÁLASZOKAT AD arra, hogy mikent akarja munkába állítani a munkanélkülie­ket, hogyan akarja csökkenteni az inflációt, milyen módón akarja felépíteni a fombadőlt nagyvárosok nyomortanyáit, NAGYON HATÁROZOTT ES KONKRÉT VÁLASZT AD A PANAMA-CSATOR­NA KÉRDÉSÉBEN. Az egy es fel órás “vitát” végighallgatva, csak megerősödött azon véleményem, hogy Ford elnök és Carter kormányzó között nincs különbség az alapvető, mérvadó, az amerikai népét alapjában érintő kérdésekben. Mind Ford, mind Carter, az ország nagy vállalatait, monopolistáit képviseli,a különbség csupán az, hogy melyik, milyen módszerrel próbálja megszerezni a polgárok szavazatai. NEM VÉLETLEN Nem veletlen az, hogy az Egyesült Államokban a 140 millió szavazatra jogos polgár ötven százaléka nem hajlandó a szavazó urnákhoz fáradni, mert úgy látja, nem számit, hogy a két nagy part jelöltje kö­zül melyik kerül a Fehér Házba. Tragikus helyzet az, hogy a nem-szavazok, akik kiábrándulták a Republikánus es a Demokrata Párt politikusaiból, nem latjak, hogy van az Egyesült Államokban egy párt — a Kommunista Part — melynek programja választ ad a nép minden bujara, bajara és konkrét megoldást javasol, melynek élet- beléptetése megoldaná a munkanélküliség, az inflá­ció, a béke, a biztonság, a bűnözés, a nagyvarosok újjáépítése, a faji megkülönböztetés problémáját egyaránt. Ezért azok, akik szavazati jogukkal valóban élni akarnak, szavazzanak november 2.-an Hall-Tyner, elnök, illetve alelnök-jelöltekre. A kommunista jelöltekre adott szavazat minél több, annál hathatósabb intés a Feher Ház lakójára, hogy az amerikai nép megelégelte a régi politikusok nepellenes magatartását és követeli az amerikai nép égető problémáinak haladéktalan rendezését. jLJj 3 Véres katonai puccs Thai-földön BANGKOK, Sa-ngad admirális vezetésével katonai puccsal megdöntötték Thai-föld kormányát. A ka­tonaságot kirendelték a Thammasat Egyetem elfog­lalására, ahol a diákok ezrei követelték Thannon Kittikachorn marsall (alti nemrég visszatért szám­űzetéséből) kizárását. A katonaság az egyetemi épülethez érve, sortú- zet adott a diakokra, könnygazbombákat dobott az épületbe. Az egyetemi hallgatok, látván a katonaság fölényét, fehér zászlóval kivonultak az épületből. A békés diákokra a katonák védelme alatt álló reakciós diákok rátámadtak. Vasbotokkal verték a haladó szellemű diákokat. A hivatalos jelentés negyvenegy diák haláláról, több száz sebesültről es háromezer letartóztatottról számol be. Az egyetemi tanárok, diákok, ügyvédek, orvo­sok, szakszervezeti vezetők százai elmenekültek a fovarosbol. Többen elhagyták az országot, hogy eletüket megmentsék. Az uj diktátor: Sa-ngad Chaloryu HANOI, A vietnámi kormány a washingtoni kor­mányt és a CkA-t vádolja a katonai puccsért. A vietnami nép minden támogatást megad Thai­föld népének, hogy a katonai fasiszta diktátorok elleni harcát támogassa. MADRID, A Suarez-kormány törvényjavaslatot nyújtott be, mely hivatva van törvényesíteni a szocialisták es kommunisták által vezetett szak- szervezeteket. Ezzel egyidöben törvényt iktattak be, mely korlátozza a munkásoknak adandó ber- emelest, amit a szakszervezetek tagjai nem hajlan­dók elfogadni. Minden jel arra mutat, hogy Spanyolországban eles összeütközések varhatók az ipari dolgozók és a vállalatok között. PÁRIZS, Hat millió ipari munkás és irodai alkalma­zott vett részt a 24 órás sztrájkban a francia kor­mány inségintézkedései ellen. A sztrájkolok e lépe­sükkel fejezték ki elegedetlensegüket az árak állan­dó és rohamos emelkedese miatt. Hangsúlyozom: nem kell kommunistának lenni ahhoz, hogy valaki kommunista jelöltre adja szava­zatát, mint ahogy nem kell magyarnak lenni ahhoz, hogy valaki élvezettel fogyassza el a gulyást, a pala­csintát, vagy a tokaji bort. / ***§ a"^- AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom