Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-30 / 38. szám

Thursday, Sep. 30. 1976.-------AMERIKAI MAGYAR SZÓ ­200 Éve tervezett csatorna épül A new yorki városi tervhivatal javaslatára, uj építészeti rendszabályok­kal akarják megvédeni és helyreállítani a város olasz lakóvidékét. A Little Italy néven ismert terü­let, a kínai városrész közelében 15.000, nagy­jából olasz származású lakos otthona, s a lakos­ság evente kis számú olasz bevándorlóval nö­vekszik. Az utóbbi evek­ben leromlott környék lett és régi olasz lakosai is kezdtek szétszéledni. A tervhivatal es egy olasz szervezet már két év óta próbálja megmenteni azt, amit még lehet, az olasz környék sajátosságaiból, amit az uj rendszabályok elősegítenének. Módot adnának arra, hogy ezen a 31 utcatömböt befogadó területen uj kis vendéglők es kis boltok nyíljanak meg. A lakosok számára paritokat létesí­tenének és az uj épületek nem lehetnének bet emeletnél magasabbak. A Bowery es Canal Street mellett meghagynál; az ipari vidékeket, mert anél­kül gazdaságilag a “Kis Olaszország” nem lenne életképes. Északi részen magasabb épületekkel, uj lakóvidékeket is építenének. A belterületre vo­natkozó rendszabályok a kornyék lakhatóbba téte­lére es csinosítására szolgálnának. NEW YORKI RENDŐRÖK TÜNTETNEK NEW YORK, N.Y. A varos rendőrei egyik tüntetést a másik után rendezik. Követelik, hogy a járandó hat százalékos béremelést megkapják. Tiltakoznak az uj munkabeosztás miatt, ami — véleményük szerint — felbontja családi eletüket. cia liraly ajánlotta, mely szerinte elősegítette volna Észak Ameri'-ában az európaiak letelepedését. Az évszázadok folyamán több tanulmányt készítettek, de egyik sem talalta a csatornatervet praktikusnak és kifizetődőnek. Most uj eljárásokkal es másfel milliard dollar szövetségi költséggel mégis megépitik a csatomat. Gyors munkával az egyik zsilipet mar felállítottak, a másodikat félig felépítették és a csatorna keresz- tulvágásat is megkezdték. A jelenlegi munkatempó mellett az 1980-as evek elejen mar teherhajókon fogjak szállítani a vegyszereket, olajat és ércet a Mexikói-öbölből olyan messzi varosoldja, mint Knoxville, Tennessee és Paducah, Kentucky es onnan szenet, fűrészárut, vasat es gabonát visznek majd vissza. Jelenleg a hajók Knoxvillebol az öbölbe csak úgy juthatnak el, ha New Orleansbol a kanyargós Mississippin, azutan az Ohio, majd Tennessee fo­lyókon keresztül folytatják útjukat. A csatorna Knoxville-t 800 mérfölddel és öt napi utazással hozza közelebb a tengerhez. Annak ellenére, hogy az epitkezesi költségek állandóan emelkednek, a hatóságok remélik, hogy a meginduló nagy forgalom réven a csatorna kifizető­dő lesz. EMELKEDETT A NYUGDÍJASOK MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGE A Labor Department jelentette, hogy egy nyug­díjas házaspár megélhetési költségé tavaly 7 száza­lékkal drágult. A legalacsonyabb szintű megélhetési költség 1975-ben, személyes jövedelmi adokon kí­vül, kb. 4500 dollár volt. A közép színvonalú meg­élhetés évi 6500, az ennél jobb színvonalú évi 9600 dollárt kívánt meg. A számítások szerint a nyugdíjas házaspárok költségvetésüknek egyharmadát lakbérré, 25-31 szá­zalékát eleiemre es 6-12 százalékai — évi kb. 560 dollárt — orvosi kiadásokra költik. A legmagasabb színvonalúak három és félszerannyit költenek úti­költségre, mint a legalacsonyabb színvonalon élők. A Labor Department szamitasa szerint az élelmi­szer 7-8 százalékkal, a lakás 7.3 százalékkal es a közlekedés több, mint 9 százalékkal emelkedett, ezenkívül az egeszsegügyi ellátás is 3,4 százalékkal drágult. JOHANNESBURG, A fajgyűlölő Vorster-kormány elleni tömegtüntetések tovább folynak. A rendőr­ség brutális támadással próbálja a tüntetőket a feher negyeden kívül tartani. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd & 4th week in July ' by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 TT----------------------------------------------— Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under ' the Act of March 21, 1879, at the P.0, of . New York, N.Y. Előfizetési arak: New York városiján, az Egyesült Államokban es Kanadaban e%y évre 12.50 dollár, félévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba- egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. beszeljünk A DEMOKRÁCIÁRÓL 1. Érdekes, hogy manapság, ahogy a gazdasági helyzet, és azzal együtt a mi mindennapi életünk egyre rosszabbodik, egyre gyakrabban beszelnek az emberek demokráciáról. De ha az utcán meg­szólítom egy intelligens kinézésű felebarátomat: Kedves uram, ugyebár ön feltétlen hive a demokrá­ciának? Természetesen, szól a válasz. No, akkor meg tudná nekem magyarázni, hogy mi is az a demokrácia? Ha erre nem hagy fakepnel, egy go­rombaság kíséretében, nyilván azt fogja mondani: hát az, ami nálunk, az USA-ban van. Ezzel aztán nem lettem okosabb. Forduljunk tehát egy hitele­sebb forráshoz válaszért kérdésünkre: mi is az a demokrácia? Az “Advertising Council” cimü szer­vezet, a bicentenniále alkalmából, kiadott egy füzetecsket, melynek cime: Az Amerikai Gazdasági Rendszer, és mi a polgár szerepe abban. Azt olvas­suk ebben, hogy a mi demokráciánk “a demokrati­kus kormányzatnak egy sajátos formája, amely a szabadságot kereső emberek lelkesítője volt, világ­szerte”. (Az idezetek az Advertising Council füzet- kéjéból vannak kivéve.) Elismeri, hogy vannak nem­demokratikus foltok, mint a nemi és faji megkü- lonboztetes, de ezek “gyakran a megkülönböztetés es iskolázási alkalmak hiányának következmenyei.” “Most, amikor függetlenségünk 200. évfordulóját ünnepeljük, látnunk kell a gazdasági előrejutásunk es a demokratikus kormányzatunk eletereje közti nagyon fontos kapcsolatot.” Ez az eleterösség meg­nyilvánult a koreai háborúban, a dominikai behato­lásban és Vietnam-ban, amely életerősseg több mil­lió halottat, köztük 55.000 USA katonát is vett áldozatul. A füzetke “felemlít néhány gazdasági elvet, amelyekre Amerika jóléte épült.” Társadalmi rend­szerek nem elveken alapulnak, hanem társadalmi es osztály-viszonylatokon. Az Amerikai Forrada­lom előtti társadalom magába foglalta a rabszolga­ságot is, amelyet átvitt magával a felszabadult uj nemzet. Az osztalyviszonylatok “amelyen Amerika jólété felépült”, ma is, mint minden más kapitalista országban, a bérmunkás és a toké, a nincstelen munkás és a tőkés, a kizsákmányolt es a kizsák­mányoló viszonya. EZ és nem az “elvek” képezik gazdaságunk alapját. Nem áll, mint az Advertising Council mondja, hogy “a demokrácia az egyen szabadságán alapuló politikai rendszer”. Először is a “demokrácia” nem “politikai rendszer”. A “demokrácia” többféle, különböző és ellentmondá­sos rendszer lehet. A demokrácia nem egyeni vagy masfajta szabadságokon alapszik, hanem a gazda­sági rendszeren. Minden gazdasági rendszernek az annak megfelelő demokráciája van. A rabszolgasági rendszernek egy fajta, a kapitalista rendszernek egy más fajta, és a szocializmusnak megint csak egy más fajta demokráciája van. Mindezek kozott meg­különböztethetjük a demokráciának két fo fajtáját: egy kisebbséget, mint pl. a rabszolgasag rendszere­ben, és a többséget, mint a szocializmusban. V.O. (Folytatjuk) PÁRIZS, Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Partja első titkára a közeljövőben Francia- ország fővárosába látogat, ahol tárgyalásokat foly­tat Giscard d’Estaing elnökkel, a két országot köl­csönösen érintő problémákról. 2 Vállalkozol; és mérnökül már több, mint 200 éve arról álmodozna!;, hogy csatornával kellene összekötni a Mississippi folyó egyik fordulatát az onnan delre lévő Tombigbee folyóval. Ennek a csatornánál; a megépítését elószor XV. Lajos fran­HELYREÁLLÍTJÁK NEW TORI OLASZ LAKOVIDÉKÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom