Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)

1976-09-16 / 36. szám

Thursday, Sep. 16. 1976. HELSINKI EURÓPAI BIZTONSÁGI' ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás , KULTURÁLIS EGYUTTMUKODES ES CSERE Kapcsolatok es együttműködés Megfelelő eszközökkel előmozdítják a kapcsola­tok es együttműködés fejlesztését a kultúra külön­böző területein, nevezetesen az alkotok es a kultú­ra művelői között, mégpedig arra törekedve, hogy: —elősegítsek a kultúra művelőinek utazásait es találkozóit, beleértve, ahol szükséges, olyan utazá­sokat és találkozókat, amelyekre egyezmények, szer­ződések vagy más speciális megállapodások alapjan kerül sor, és amelyek kulturális együttműködésük részéi: — ösztönözzek ily módon az alkotó- és előadómű­vészek, valamint műveszegyüttesek között az olyan kapcsolatokat, amelyeknek célja a közös munka, müveiknek a másik részt vevő államban való megis- mertetese, valamint a közös tevékenység kérdéséi­ről folytatódó eszmecsere; — előmozdítják a kulturális tevékenység szerve­zőinek, valamint az oktatok es a szakemberek kép­zésé térén szerzett tapasztalatok cseréjét olyan te­rületeken, mint amilyen a színház, az opera, a balett a zene és a képzőművészet. * * * Nemzeti kisebbségek vagy regionális kultúrák. A reszt vevő államok elismerve, hogy a nemzeti kisebb - ségek vagy a regionális kultúrák hozzájárulhatnak együttműködésükhöz a kultúra különböző területe­in, kifejezik azt a szándékukat, hogy elősegítsek ezt a hozzájárulást, amennyiben területükön ilyen kisebb­ségek vagy kultúrák léteznek, figyelembe véve ezek tagjainak jogos érdekeit. EGYÜTTMŰKÖDÉS ES CSEREK AZ OKTATÁS TERÜLETÉN A részt vevő államok annak tudatában, hogy a nemzetközi jellegű kap­csolatok fejlődése az oktatásügy est tudomány terü­letén hozzájárul a jobb kölcsönös megértéshez, va­lamennyi nép hasznát és a jövő nemzedek javat szol- ga.!ja. attól az óhajtól vezerelve, hogy erősítsek a kap­csolatokat az oktatási es tudományos intézmények között, továbbá ösztönözzek együttműködésüket a közős érdeklődésre szamot tartó területeken, külö­nösen azokon, amelyek eseteben az ismeretek és az erőforrások szintje megkívánja az erőfeszítések nem­zetközi összefogását, kifejezik e célok erdekeben szándékukat, nevezete­sen: a) kapcsolatok bővítésé Bovitik és javítják különböző szinteken az okta­tásügy és a tudomány területen az együttműködést es a kapcsolatokat, különösen azaltal, hogy: — előmozdítják, hogy megfelelő esetedben, egye­temek, valamint egyeb felsooktatasi es tudományos intézmények kormányközi egyezmények kereteben közvetlen megállapodásokat kössenek egymással.- AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------------------------------------------7 Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében EGYLETEK A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet Az Egyesítési mozgalom A M.B.ö.Sz. és minden egyéb amerikai magyar vagy másnyelvü betegsegélyző szervezet, vagy klub megérezte a bevándorlás lecsökkenését, ami a megszigorító törvények folytán beállott. Uj tagokat nehéz volt beszervezni, a meglevő tagság fokozatosan öregedett s ez a helyzet sok szervezetét válságba hozott. A helyzet rosszabbo­dásához hozzájárult a világkrizis, a munkanélküli­ség, aminek következtében éppen a fiatalabb ta­gokat vesztették el a szervezetek, mert az időseb­bek minden áldozat árán meg akarták tartani tag­ságukat, ami némi védelmet nyújtott. Ez a helyzet kényszeritette a szervezeteket, hogy egyesülési akciókat kezdjenek. _ Az M.B.Ö.SZ. több magyar egylettel tárgyalt az egyesítésről, de az nem vezetett sikerre. International Workers Order Az 1930-as évek elején indult egy mozgalom, amely a különféle nemzetiségű szervezetek egye­sülését tűzte ki céljául. Az M.B.ö.Sz. tárgyalásokat folytatott az Interna­tional Workers Order vezetőségével és az egyesí­tési kérdést a tagság elé terjesztette. Minden osztály tárgyalta a kérdést. Az M.B.ö.Sz. Intéző Bizottsága mérlegelte a többi hasonló ala­pon álló más nemzetiségű szervezetekkel való egyesülést, két éven keresztül tárgyalásokat foly­tatott és ezek eredményeként 1932 április 11-én az M.B.ö.Sz. része lett az International Workers Order-nek. Spitzer Adolf volt az M.B.ö.Sz. elnöke az egye­sülés napjaiban. Három év múlva, 1935-ben a kö­vetkezőképpen írja le élményeit: “A döntő nap 1932 április 11-én érkezett el. Ekkor kellett aláírni hivatalosan az IWO-val az egyesítést. Amikor megjelentünk az aláírásra, szin­te magam is zavarba jöttem egy pillanatra, mert alá kellett Írnom egy szervezetnek a megszűnését, hogy azután átadjuk magunkat a további gyors fejlődésnek es részeseivé váljunk a munkásosz­tály nagy betegsegélyzojenek építésében. Azután alá kellett Írni az egyesülési dokumentu­mot, ellátni a két szervezet pecsétjével és kész volt az egyesítés első és nagy, döntő lépése. Az. egyesítésben nem csalatkoztunk, mert ma már mindenki előtt világos, hogy mi történt rö­vid pár esztendő alatt. A szekciónk megduplázta taglétszámát és az egyetemes 1WO megnégysze­rezte. Ugyanakkor határtalan fejlődési lehetőség áll előttünk minden téren. Attól függ, miképpen dolgozunk a jövőben.” Az egyesülés után, mint része az IWO-nak, a magyar TESTVÉRISÉG nagy fellendülést mutat. 1935-ben már 8,500 tagja van, akik 170 osztály­ban működnek; az egyesült IWO-nak 83.000 tag­ja. 1,200 osztállyal. A társadalmi munka Amerika 1,200 kisebb-nagyobb városában in­dult meg a társadalmi munka egy jobb és szebb Amerikáért. Az első fontos szerepe a szervezetnek az volt, hogy a LUNDEEN BILL-t, a H.R. 2827 sz. törvény- javaslatot, amely “Social Security” néven ismere­tes, segítse törvényerőre emelni. Úgyszintén, hogy a MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁST is országosan, rendezzék. Továbbá, hogy a Social Security-n levő egyének orvosi és kórházi ellátását ingyenesen biztosítsák. Ezt napjainkban “Medicare” néven is­merik* Ezért azonban fizetni kell. A Testvériség 170 osztálya teljes odaadással, dolgozott a szociális törvények létrehozásán. New Yorkban megalakult az Egyletközi Nagybi­zottság, amelyben a Testvériség brooklyni, green- pointi, down-towni, yorkvillei, bronxi és long- islandi osztályai mellett a Verhovay, Rákóczi és mintegy 16 más szervezet volt képviselve néhai Völgyi Gyula elnöklete alatt. A Testvériség története A Testvériség támogatta az Egyletközi Nagvbi- zot'.ság programját, amely program igyekezett az amerikai nép életszínvonalát emelni. , A bevándorolták védelme, a munkanélküliek rendes jövedelme, a társadalmi biztosítás volt az .Egyletközi Bizottság programja, amelyet a Testvé­riség száz százalékban támogatott. A második világháború alatt az I.W.O.-nak mint­egy 10.000 tagja teljesített katonai szolgálatot es ezekből 800 hősi halált halt. A nők szvettereket, harisnyákat, sálakat kötöttek a katonáknak és a nem katona tagok vért és pénzt adtak. Ajándék­csomagokat küldtek a harcterekre és hadikőtve'- nyeket árusították. A Testvériség megalakulásától kezdve Feher József, Komlos Imre, Rákosi Sándor és Dattler Lajos titkársága alatt állandóan növeke­dett. Amidőn az I.W. O., vagyis a Testvériség ellen a felosztási eljárás megindult, a Testvériségnek tize - zer tagja volt. > i / FELOSZLATÁST ELJÁRÁS 1949-ben az I.W.O.-nak 186.000 tagja volt. Az ossztagsag sz’azket millió dollárrá volt bebiztosítva es az Egylet vagyona hat es fel millió dollar volt. A New York State Insurance Department feloszla- tasi eljárást indított az I.W.O. ellen azzal a meg- okolassal, hogy a szervezet a felforgatok listáján van. Annak ellenere, hogy a szervezet pénzügyi helyzete kielégítő volt, az Insurance Department bíróság elé vitte az ügyet és kerte a szervezet fel­oszlatását. A bíróság az I.W.O. feloszlatása mellett döntött. Az I.W.O. megfellebbezte e döntést a New York State Supreme Courtnál, amely az alsóbb birosag döntését helybenhagyta. Végül az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, de az nem volt hajlandó az ügyet tárgyalni és igy az I.W.O. es annak a magyar szervezete, a Testvéri­ség megszűnt. Schafer Emil (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom