Amerikai Magyar Szó, 1976. július-december (30. évfolyam, 27-51. szám)
1976-07-01 / 27. szám
®-----------------------------------------------------------------legyenek és minden politikai kötelék köztük és a brit állam között megszűnt és kell, hogy a szakadás teljes legyen.” Tíz éves agitació, organizálás és teorizálás meghozta gyümölcsét. Amerika kikiáltotta a forradalmat és Thomas Jefferson keze által papírra került a Függetlensegi Nyilatkozat: “Mi magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek született es a teremtő felruházta őket bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal; hogy ezek kozott van az élet, a szabadság es a boldogság keresése, hogy e jogok biztosítására az emberek között kormányok alakulnak, melyek igazságos hatalmukat a kormányzottak beleegyezésétől nyerik: hogy mikor bármely formája a kormánynak e célok megrontójává válik, a népnek joga van megmásítani, vagy megsemmisíteni azt s uj kormányt alakítani oly elvekre alapozván és hatalmát olyan formában szerezvén, mely nekik úgy tetszik, hogy legjobban megfelel biztonságuknak és boldogságuknak.” A kolóniái képviselők a Jefferson által irt Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadták, egy nagyon fontos kivétellel. Eredetileg Jefferson igy Ítélte el a királyt: “Kegyetlen háborút folytatott maga az emberi termeszét ellen, megsértvén a legszentebb jogait az eletnek és szabadságnak egy olyan messzelakó néppel szemben, amely sohasem ártott neki; meghódítván rabszolgaságba küldte őket egy más világrészbe.” — Ez kimaradt. A déli képviselők nem voltak hajlandók aláírni a nyilatkozatot, ha ez benn marad és az északi kereskedők hajói szállították a rabszolgákat Afrikából a déli ültetvényekre ..... így megszületett az uj nemzet, az Amerikai Egyesült Államok, mely idővel a leghatalmasabb kapitalista államma növi ki magát. Azonban, hogy létrejöhessen — bár levetette a hűbéri rend maradványait — a rabszolgasaggal kellett élnie, az ember ember általi kizsákmányolás ezen legembertelenebb formájával. A mindenben gazdag föld lehetóve tette a kapitalizmus rohamos fejlődését. Az uj nemzet rövid idő alatt kiterjesztette területét az Atlantitól a Csendes Óceánig. Általában biztosította a polgári jólétet. Azonban az osztályérdekek összecsapásai korán jelentkeztek. Hiába volt a nemzet atyjainak aggodalma es intésé: “Tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ember az egyedüli élőlény, amely saját faját falja fel, mert nem tudok enyhébb kifejezést adni annak, ahogyan a gazdagok kizsákmányolják a szegényeket.” Thomas Jefferson, 1787. “A privát birtok sok esetben onnan ered, hogy túlságosan alacsony volt annak a munkásnak a fizetése, aki azt kitermelte. A következmény az, hogy á munkás öreg korára elpusztul, mig a munkáltató dúskál a gazdagságban.” Tom Paine, 1795. “A bankok uralmat le kell törnünk, vagy azok törnek le bennünket.” Thomas Jefferson, 1815. Még a forradalom előtt mondta ezt John Adams 1765-ben: “Az, hogy a tudományos intézményeinket meg kell őriznünk a társadalom legalacsonyabb rétegei számára, nagyobb fontossággal bir, mint a gazdagoknak minden birtoka ebben az országban.” Az amerikai forradalom nagy befolyással volt a francia forradalomra. A forradalom idején Tom Paine, Benjamin Franklin és Thomas Jefferson-AMERIKAI MAGYAR SZÓ— I • ; - •. \ Párizsban voltak és a forradalom vezérei kikérték tanácsukat. Lafayette, aki az amerikai szabadságharcban mint tábornagy vett részt és a francia forradalomban, mint hadsereg parancsnok szolgait, jelen volt a Bastille ostrománál, s átadta a Bastille kulcsát Tom Paine-nak, hogy vigye azt el George Washingtonnak. A forradalom jelszava: “Szabadság, egyenlőség, testvériség” Benjamin Franklintól eredt, amit a forradalom magáévá tett. 1848-ban a forradalom lángja lobogott több európai nemzet fővárosában, . de sehol olyan fénnyel, mint Pesten. » i / 15.-ik MÁRCIUS 1848. Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott, Vedd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot ! Nagyapáink és apáink, Mig egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok Gondolatink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. Szálljatok szét a hazában, Melyet eddig láncotok Égető karikájában Kínosan sirattatok. Szabad sajtó !.. már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, Szivedben a ver megindul, S éled a felholt tetem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság, A hon a halálórában Benned lelte orvosát. (Petőfi) Nem emlékszem ki mondta, de jól mondta: “Forradalmat leverni lehet, de elveszteni soha.” 1861-ben Abraham Lincoln elnöki beiktatása után néhány nappal a déli rabszolgatartók megtámadtak Sumter erődöt és elfoglalták azt. Megkezdődött az amerikai polgárháború. Thursday, July 1. 1976. ' ' 1 1 1 A krónika szerint ebben a háborúban több, mint 5000 magyar honvéd harcolt a déli rabszolgatartók ellen. Köztük két altábornagy, öt generális és több, mint 100 alacsonyabb rangú tiszt. 1863-ban Lincoln életbe léptette a rabszolgák felszabadításának kiáltványát és 1865-ben Robert E. Lee generális, a déliek hadvezére, megadta magát, így Amerika megszabadult a rabszolgaságtól, bár nem egeszen, mert mind a mai napig megmaradt az átkos fajgyűlölet. 1914-ben kiütött az első világháború. Woodrow Wilson elnököt 1916-ban újraválasztották azon jelszóval, hogy “távoltartott bennünket a háborútól.’ Alighogy újraválasztották, benn voltak a háborúban nyakig. 1917. November 7.-e. Valamikor ettől a naptól fogják számítani az uj kor kezdetét, mert akkor jött meg áz uj Prométheusz, akit a világ minden istene sem tudott megláncolni. Bár megpróbálták, de hiába.... Winston Churchill igy kiáltott fel: “A csecsemőt bölcsőjébe kell fullasztani.” Ez azonban nem volt csecsemő, hanem a meglett Prométheusz, aki nem hagyta magát se megláncolni, se megfojtani. Kari Marx legnagyobb tanítványa, a Lenin vezette orosz munkások és parasztok megteremtették az első munkásállamot, a Szovjetuniót. Ezek a munkások es parasztok saját sorsuknak lettek mesterei. Es a világ kitagadottjai lelket kapván, követik példáját. Erőt és bátorságot merítvén ők is azt a magasabb társadalmi rendet óhajtják és teszik magúkévá, ahol az embernek ember általi kizsákmányolása tilos. És igy a munkanélküliség, az infláció és a fajgyűlölet e pokoli háromság rákfenéje nem létezik. 200 évvel azutan, hogy e nemzet megszületett, polgárainak leggazdagabb 5%-a birtokolja a nemzeti vagyon 80 %-át, viszont a 95 %-a 20 %-ot. Ha ez igy folytatódik, a koldusoknak válunk nemzeteve. Mindannyian a nagy monopóliumok pénzeszsákjainak leszünk a rabszolgái. New Yorkban az iskolákat egymás után zárják le, az egyetemtől az ovodaig es az ingyenes oktatást ki akarjak küszöbölni. A város kórjjázait szintén becsukják; azt adják-okul, hogy a városnak nincs pénze, de mikor a bankoknak kell 11-12 százalékos kamatot fizetni, akkor a városnak mindig van elég pénze. A nemzeti jövedelem nagyobb részét a Pentagon gyilkoló szerszámaira herdálják el. Arra igazan van pénz bőven. S azok nemcsak szomszédaink biztonságát fenyegetik, hanem azokat ellenünk is fordíthatják bármikor, ha tűrhetetlen helyzetűnk javítására intézkedést követelünk. így lett életűnkben az, amelyet a dicső nemzet- alapitok olyan szépen elgondoltak, az Amerikai Alom — rémálom. S ma, amikor a munkásoknak minden országában, mint szülőhazánkban is, az elet, a szabadság és a boldogság keresése (sőt talán megtalálása is) mindenkire kiterjed, Tom Paine, Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, John és Sam Adams tettei es írásai, de különösen Abraham Lincoln tettei es Írásai (aki már Kari Marxnak kortársa volt) azt tanúsítják, hogy tanulván Amerika- történelmen, nekünk is Lenin nyomdokain kell haladnunk, hogy ha azt akarjuk, hogy az amerikai alom megvalósuljon. Gellert Hugó Gellert Hugo rajza
