Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-19 / 8. szám

Thursday, Feb. 19. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO n HOBORU ELSŐ OIDOZRTII Ezt mondta Hiram Johnson szenátor, amikor az USA belépett az első világháborúba és ez a mottója Philip Kingsley könyvének (The First Casualty), amely megírja, hogyan akadályoztak mega kormá­nyok s az újságok, hogy a haditudósitók közöljék az igazságot az olvasókkal, elhallgatván vagy meg­hamisítván riportjaikat. Akik még azt hinnék, hogy a “szabad” demokráciákban, parlamenti rendsze­rekben az igazságot nem lehet elhallgatni, olvassak el ezt a könyvet. Előbbi cikkeimben Írtam, milyen az ő “sajtószabadsaguk” e's itt hozzá kell tenni, hogy háborúban azt is eltörlik, ami ebből megvaló­sult. Ha az indokinai háború végén erről az US saj­tója sok igazat is közölt, ennek egyik oka az volt, hogy háborús sajtóellenes rendeleteket nem lehetett hozni, mert hadüzenet nem volt. Kingsley bemutatja a haditudósitók igaz hireinek meghamisítását es elhallgatását a krimi háborútól kezdve az indokinai háborúig. Errol számolok itt be, kivéve az ujjabbakat, amelyek külön cikket igenyel­nek. Az Oroszország ellen a nyugati hatalmak által 1854—56-ig folytatott krimi háborúról H. Russell, a londoni konzervatív Morning Post tudósítója je­lentette, hogy a brit katonák számára nem gondos­kodtak kötözőhelyekrol, orvosokról, gyógyszerek­ről és hogy Balaklavanal öngyilkos rohamra vezé­nyeltek a könnyű lovasságot (Charge of the light brigade) az orosz ütegek ellen. De a brit közönség csak dicsőségről, diadalokról olvashatott, hosszú évek múltán tudhatott meg valamit az igazságról. Még nehezebb sorsa volt az amerikai polgárhábo­rú rengeteg haditudósítójának. A tábornokok gyű­lölték Őket és ők riportjaikban jelentéktelen külső­ségekre és frázisokra szorítkoztak. Oly tajékozatlan volt legtöbbjük, hogy Lincoln hires beszédéről: “Four score and seven years ago...” egyes lapok csak ezt közöltek: “az Elnök is beszelt.” S az US történetének legnagyobb lázadásáról, a new yorki sorozás- és négerellenes zavargásról a sajtó nem kö­zölt semmit. Hasonló volt a helyzet egészen az első világ­háborúig. A francia közvélemény, a kormány, a hadvezetöség és a sajtó által megtévesztetten 1870- ben meg volt győződve, hogy elseprik a porosz hadsereget (bar akkor is, később is voltak ujságiro- hősók, akik áttörtek a hazugság falat és tiltakoztak a népirtás ellen, aminö például'a törökök örmény- mészárlása volt). De a “nagysajto” egyrészt a nagy- vállalatok üzleti érdekeit, másreszt a saját példány­számúk emelését szolgálva, hamis híreivel és uszító cikkeivel inkább a háborúk megindítására e's foko­zására uszított, aminek legriasztóbb példája Hearst, a New York Journal tulajdonosa, aki 1898-ban ezt táviratozta szélcsendet jelentó kubai fényképészé­nek: “te szállítsd a kepeket, én szállítom a hábo­rút.” Amikor 1899-tól 1902-ig az USA leverte a Fulóp-szigetek szabadságharcát, egész országrészek lakosságát kiirtva, Hearst lapja ezt irta: “A gyengé­ket falhoz kell állítani, mi fogunk Ázsiában ural­kodni es megvalósítani ott az amerikai szabadságot.” (E szellemben működik ma is a Hearst sajtótröszt.) Még gyalázatosabb volt a világsajtó nagyrésze, ami­kor a feher nagyhatalmak és Japán levertek a kínai boxer-forradalmat 1900-ban. A Boxerek-nek csúfolt kétségbeesett kinai forradalmárok is kegyetlenked- tek, de ebben magasan felülmúlták őket az imperia­listák, ami ellen csak néhány kiváló újságíró tudott nyíltan tiltakozni, miként az olasz Barzini. Hasonló volt a sajtóhelyzet Angliában az 1899-1902-es búr­nz icnzsnc háború idején. A boer-ok ugyan kegyetlenül elnyom­ták országuk színes többségét, de az angolok még kegyet'' nebbek voltak, amikor az ő szabadságharcu­kat leverték. A brit sajtó csak az ellenfél szörny- tetteiről tudósított,de az övékéért felelős Kitchenert legendás nemzeti hősként ünnepelte. Persze az angol­ellenes európai sajtó ellenkező előjellel irt, azt is közölvén, milyen háborús bűnöket követett el a legnépszerűbb angol iró, Rudyard Kipling. ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Persze, ez elócsatározások, potom pár százezer­nyi halottaikkal eltörpülnek az első világháború harctéri, sajtó- és most mar rádió-bűnei mellett, amely háborúról a minden emberi haladásért küzdő nagy H.G. Wells ezt irta: “Ez a legnagyobb, egyben a legutolsó háború!”, szemben Hemingway-vei: “Minden iro, aki tagadja, hogy ez volt a Földön a legnagyobb, leggyalázatosabb mészárlás, az hazu­dik.” Igaz, hogy ezt mar a háború után irta. E háború — inkább: háborúk — borzalmairól, propagandájáról, egymással ellentétes sovinizmusai­ról és hazugságairól nyilván eleget tudnak — kivált az idősebb — olvasók, itt elsősorban azt említem, hogy Kingsley bemutatja, mikent verték a naciona­lizmus és a militarizmus nagydobját a brit — ugyan­úgy a német, orosz, magyar stb. — Írók, tudósok, papok és mennyire felülmúlta a nyugati entente propagandája és hazugság-aradata a Központi hatal­makét. Mivel az előbbiek győztek, erről a világ közvéleménye keveset hallott es tud. De bár a ne­metek és osztrákok is megtettek itt a magukét — ez az igazság. így például igaz, hogy a nemetek meg­ölték Miss Cavellt, a brüsszeli angol ápolónőt, de az eset, amely izzóra fokozta a nemetgyülóletet, nem úgy történt, ahogyan beszámolták róla, mert ő a hadijog értelmében nem volt ártatlan, különben is több hasonló bűn terhelte a másik oldal lelkiismere­tét is. Ezen egyéni tragédiák eltörpülnek a milliós tó- megmészárlások mellett, amik mindkét oldal tehe­tetlen és elvakult, mondhatni felelőtlen kormányai és tábornokait terhelik. Nemcsak az ellenfel, első­sorban a maguk katonai ellen, akiket a nyugati (es az alpesi) fronton 4 — illetve — 3 even át minden sztrategiai koncepció nélkül kergettek a drótsövények és a pergőtűz ellen.És legalább ekkora felelősség terheli a sajtót, amely utolsó percig, saját jobb tudása ellen, uszított a vérengzésre; a'birakat, akik a pacifistákat elitéltek, az egyházakat, akik a fegyvereket megáldották s az ellenséget atkoztak. (És utólag a “béke” kőtöket, akik az uj világháború magvat elvetettek, egy gonosz világrend vélt védel­mében.) BULLETS AGAINST BOLSHEVISM Lehet-e énnél nagyobb gyűlölet-orkánt elképzel­ni? Lehet, még nem végződött be e világháború, a halálos ellenfelek már kezdtek összeállni, hogy megöljek azt, aki nemcsak politikai, hanem első­sorban osztályellenseg volt: a kommunista Orosz­országot, a későbbi Szovjetuniót. Az US, brit, fran­cia, japán stb. uralkodó osztályok hamar összecso- kolództak azokkal, akiket nemrégen ördögöknek mondottak, de a “bolsevisták” es általában minden kommunista vagy olyan rezsim ellen, amelynél fél­nek, hogy pro-kommunista, illetve “Moszkva-párti” az uszítás es hazudozás nem szűnik, majdnem 60 év óta. Akik azt hittek, hogy a világháborús propagan­da mar nem fokozható és rondítható,!.917-1919-ben 91-szer olvashattak a New York Times-ben, hogy-a bolsevizmus összeomlik, vagy hogy már meg is bu­kott. Most mar nemcsak az Entente, hanem a volt Központi hatalmak és természetesen az orosz emig­ráció és feher terroristák sajtója és rádiója karöltve gyalázta és fitymálta a szovjet-hatalmat, kigunyolta Moszkva békejavaslatait és 14 ország hadseregét zú­dította minden oldalról elpusztítására. A “liberális” Manchester Guardian közölte Miklós nagyherceg nyilatkozatát, hogy mint a Romanovok feje, átveszi a hatalmat. Kevesen voltak a sajtóban olyanok, mint a korán elhunyt John Reed, a “Tiz nap, amely meg­rázta a világot” szerzője, annal többen, akik uszító korrupt sajtótrösztöknek — mint a Horthy-Magyar- országon imádott Rothermerének — szolgálatában nemcsak állandóan közölték, hogy Lenin és Trocki elmenekültek (London Times) és hogy puskával lehet a bolsevizmus betegségét meggyógyítani, ha­nem dicsőítették a népgyilkos, pogromista orosz­ukrán fehér terroristákat, elhallgatván azoknak százezerszámra elkövetett gyilkosságait. Izgató es megdöbbentő Kingsley könyveben olvasni a nagy világlapok és sztar-zsurnalisztaik gonosz es sokszor még inkább ostoba hazugságait meg, ha a szerző nem is hangsúlyozza eléggé e propaganda-hadjarat osztály-jellegét. Ez a jelleg talán még inkább kivilág­lott a későbbi hadjáratokban, melyről uj cikkem fog szólni. Peregrinus BRÜSSZEL, A Közös Piac Szervezete egy milliard dollár kölcsönt folyósít Olaszországnak. E lépéssel óhajtják megoldani az ország gazdasági válságát. • PARIS, A L’Humanite, a Francia Kommunista Part hivatalos lapja cikket közölt, melyben vádolja a CIA-t, hogy ügynökei kémkednek a Párt vezetői ellen'. • WASHINGTON, D.C. A haditengerészet átiratot intézett a hadügyminisztériumhoz, melyben 55 milliárd (ötvenötezermillio) dollar előirányzását kéri 600 uj hadihajó építésére. ämiiiiiimiiiiimmmnmiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 E 11/1/ Bk r^iiAlflIXI/f^A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = 1 IKK A rOUGYNOKSEu - telefon, <»» sss«» - = | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS-LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK S = IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába = 3IIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH 4___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom