Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-12 / 7. szám

8 Thursday, Feb. 12. 1976.-AMERIKAI MAGYAR SZO­1976: szökőév - február 24-e: szökőnap 1976 szökőév, 366 napig tart az esztendő. Álta­lában négy evenkent azért jelölnek a naptárak szö­kőévet, mert a csillagaszati évszakok változásán ala - pulo napév — vagyis az az idő, amig a Föld megke­rüli a Napot — nem pontosan 365, hanem megkö­zelítően 365 es egynegyed nap. Az igy megmaradó, a naptárban el nem “könyvelhető” órak összeadva negyévenkent — kis eltéréssel — 24 orara kereked­nek és ebből lesz a szökőév eggyel több napja. így viszont nemi késése lesz a naptárnak, e - zert 400 évenként három szökőnapot kiiktatnak. A századfordulók évei közül csak azok a 366 naposak, amelyek 400-al is oszthatok. A szazadfordulon legu­tóbb 1600-ban volt, s legközelebb ; kétezerben lesz szokoev. Kevésbé ismeretes, hogy a szökőnap — a logikát felborítva — nem február 29., hanem február 24. Ennek oka régebbi időkben keresendő. A rómaiak, felve az istenek haragjától, “elrejtettek” a többlet- napot, s február 23. után 23. másnapját szamolták,a hónap igy látszólag megmaradt 28 naposnak. Ez a “manőver” a mai naptár készítésénél is nyomot ha­gyott. A szökőévekben - igy 1976-ban is — február 24-e szökőnap, ezért ettől a naptól a hónap végéig, megváltoznak a névnapok egyébkent kötött dátu­mai. Amig más években a Mátyások február 24-én ünnepelnek, addig szökőévben 24-e szökőnap, s 25-e Mátyásé. Ugyanígy egy-egy nappal később ünnepük névnapjukat a Gézák, Sándorok, Ákosok es Eleme­rek is. A szökőévek naptarai egyébként 28 évenként tér-' nek vissza, igy az idei naptárunk az 1948-sal azonos, s legközelebb 2004-ben használhatnánk 1976-os naptárunkat. Ezt azonban mar csak azért sem érde­mes eltenni akkorra - mert - mint Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója elmondot­ta — az ENSZ külön e célra alakult bizottsága mar evek óta foglalkozik a naptárreformmal. Eddig 260 reformtervezetet vizsgált meg. Legtöbb támogatója annak a világnaptár-tervezetnek van, amely szerint az év 365 napból állna, hogy a napok számát héttel is osztani lehessen, igy az év azonos naptári napjai és akgt'óbb ünnepnap a hetnek ugyanarra a napjá­ra esne. A 365. napot a vilagnaptár egyszerűen ki­hagyná, s nevezetlen napként, a vilagbéke napjaként ünnepelhetnénk. Szökőévben két ilyen világnap is lenne, az egyik junius, a másik december végén. A Föld éghajlata évek óta rendkívül szeszélyes. Okát világszerte kutatják a szakemberek. A TASZSZ jelentése szerint ehhez adott uj támpontot a Grúz Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetének egyik kutatóé so portja-Egy százezer éve érintetlen kolhidai barlang — korszakonként megkülönböztethető — üledékrétegeinek vizsgálata alapján azt a következ­tetést vonták le, hogy a Föld “hideg és meleg évez­redei” szinte szabályos időközönként következnek be. Megállapították ,hogy 35 ezer év alatt hat olyan időszak volt, amikor az egész világ hőmérséklete — néhány évtizedre — hirtelen lehűlt, s hét olyan peri­ódusa észlelhető, melyben az északi és a középső ő’- vezetek vidékein huzamosan enyhe, vagy huzamo­san hűvös maradt az időjárás. A kiima e ciklikus vál­takozásai, a grúz tudósok szerint, valószínűleg a naptevékenység hevesebb és nyugodtabb időszakai­val és a Fold forgási sebességének változásaival ma­gyarázhatók. §0 Amikor a solepárlas es bányászát meg ismeret­len volt, a sót mennyei eredetű ajándéknak tartot­ták, hiszen emberi beavatkozás nélkül, azonnal fo­gyasztható volt. Nem ismerték eredetét, összetételét, ám egy-egy sóban gazdag terület felfedezese orszá­gok gyarapodasat,kereskedelmük fejlődését alapoz - ta meg. A törtenetiras sokszor említi az okor solelohe- lyeit; Hérodotosz i.e. 400-ból szármázó útleírásában egy “Thebátol 10 napi utazasra fekvő” valószínűleg a Holt tenger partján levő, sóban gazdag vidékre, hívja fel a figyelmet. Eleinte a meleg éghajlatú, sós vizek kornyékén indult meg a solepárlás. A Kaszpi- tenger, az Aral-tó partján a meleg időjárás gyorsítot­ta a viz párolgását és itt nagyobb mennyiségű só csapódott ló. Egyes országokban, például Indiában, Brazíliában, Mexicoban és Libanonban ma is igy állítják elő a konyhasót. A tengertől távolabb elő népek az idők folyamán kosóbányakra bukkantak. Ezek Isitermelése, kiaknázása fáradságos munka volt^ mégis egy-egy bánya megnyitásakor a környékén azonnal települések alakultak, s a lakosság sőbanya- szattal és kereskedelemmel foglalkozott,Nagyüzem­mé fejlődött a tengeri solepárlas is. Európában első­ként a kelták építettek, a 3.5 százalékos sótartalmú tengervíz lepárlásara alkalmas kemencéket. Valójában mi is a só? A szó ásványok egy cso­portját jelöli, amelyekhez a köznapi beszédben egy­szerűen sóként emlegetett konyhasó, azaz nátrium- klorid is tartozik. Az értelmező szótár szerint: fű­szer, elvezeti cikk. Az emberi szervezetnek átlago­san napi 5 gramm sóra folyamatosan szükségé van. A normális sófogyasztás pótolja az izzadas es köny- nyezés utján elvesztett sómennyiséget. A túlzott só­fogyasztás viszont veszélyes lehet; szomjusagerzetet kelt, s a sok folyadék túlterhelheti a vesét, szivet es a vérkeringési rendszert. A sóért valaha országok vívtak háborúkat egy­mással. Velence legendás gazdagságát a sömonopo- liumokkal alapozta meg. A középkorban csak so- szállitásra több ezer kilometer ut épült; az egyik Rómából kivezető utat ma is úgy hívják: Via Salaria, a só útja. Az ókorban «áldozati szer, isteneknek aján­lott ajándék is volt, s középkorban királyi kincs­kamrák biztos jövedelemforrása es több ezer söba- nyász szerény kenyere. ^ j A szivbántalmak es a rák után az Egyesült Álla­mokban a cukorbaj a harmadik a halait okozo be­tegségek sorában. A Federal Health Organization je­lentése szerint evente 38 ezer beteg hal meg cukor­bajban, 300 ezer pedig a cukorbaj szövődményéi következteben. Az USA-ban jelenleg mintegy tíz­millió cukorbajost tartanak nyilván. _ A faradt gépkocsivezetők sporttal frissíthetik fel magukat a lengyelországi Wielchowo környéki par­kolóhelyeken. Eddig harminc pihenőhelyen szerel­tek fel bordásfalat, korlátot és más tornaszereket. A költségeket a Testnevelési Társaság és az Állami Biztositó fedezi. — Kaptal egyet a szadra az asszonytol, igaz-e?-igaz, — Es te mit csináltál aztán? — Ahogy az dukál — Vizes borogatást tettem rá. — Kitűnő dolog ez a gáztűzhely ! — dicsekszik az ismerősöknek a vidékről nagyvarosba költözött asz- szonyság. — Képzeljek, tegnapelőtt gyújtottam be, és meg mindig ég ! • ELKÖLTÖZÖTT A KAKUKK — A Kovácsék kisbabája megszólalásig hasonlít a volt szomszédjukra, aki vidékre költözött. — Nemrég olvastam az ón egyik regényét. — Az utolsót? — Remelem. • Két színész beszélget a televízió büféjében: — Miért vagy úgy elkeseredve? — Nem en játszom Rómeót ! A rendező a poca­kos Zelenaknak adta a szerepet. ... • — De hiszen neked is van pocakod ! — Igen de én még be tudom huzni ! Azt mondja Bogyoszlöi a kocsmában a barátjának: — Határozottan rühellek két dolgot otthon... — Mit? — A rendetlenseget es a takarítást ! • — Lát a kalapom tollatol? — kérdi egy nó a mo­ziban a mögötte ülő férfitól. — Mar igen — feleli a kérdezett — Lenyirtam. • Két naplopo beszélget: — Miért fűrészeled ezt a fát ülve? — Próbáltam fekve is, de nem sikerült. | PÜSKI- CORVIN i , HUNGARIAN BOOKS. RECORDS, ARTS & IKKA 8“ 1590 2nd Ave. {82. és 83. St. között) New York, N. Y. 10028, USA. R (212)879-8893 U Magyar hírlapok, folyóiratok elófizethetők vagy példányonként kaphatók. ij KÉRJE DÍJMENTES ÁRJEGYZÉKÜNKET1 g TÖBBEZER KÖNYVBŐL VÁLOGATHAT 3 8 Track Stereo tape-k kaphatók magyar zenevei es énekesekkel: S 7.- Látogassa meg boltunkat- vásárlási kötelezettseg nélkül! jSÍ Postán is szállítunk. $3 Szombaton is egesz nap nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom