Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 5. szám
> Thursdays Jan. 29. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Óriás volt a zene és a népdal művészétében, a szinművészetben, a történelem- es nyelvtudományban. Óriás volt bátorságban, minden nemes, igaz ügyért való rajongásban. “A legkimagaslóbb fa az erdőben”, “A legmagasabb csúcs hegyekben” — mondták róla tisztelői itt es Europaban. A Szovjetunióban egy hegycsúcsot neveztek el róla. W.E.B. DuBois és Martin Luther King mellett az Egyesült Államok 20. századi történelmének legnemesebb alakja. Minden elnyomott népnek, elsősorban saját, rabszolgaként idehurcolt, évszázadokon át kizsákmányolt, sanyargatott, megkinzott népének, az amerikai fekete népnek lánglelkú szószólója, képviselője, küzdelmeikben batoritója, harcaikban rettenhetet- len harcostársa. Bariton hangja, mint valami csodálatos orgonaszó töltött be minden termet, teret, mezőt, ahol felzendúlt. Mint színművész örök időkre beírta nevet a legnagyobb Shakespeare-i szerepalakitók soraba (Othello). Az igazi nagy művészek a szeretet, a szépség, az emberiség egysege mély es nemes eszméjének hirdetői es megtestesítői. Ősidők óta vívja az emberiség a küzdelmet egy olyan társadalom létesítéséért, amelyben kiteljesedhet minden szív és lelek leg- bensöbb vagya a boldogságért, a harmóniáért közte és embertársai között, valamint közte és a termeszei között. A népek kultúrája e küzdelemből faliad, ezen alapszik, ebből nyeri ösztönzését és inspirációját. A nagy művészek ezt a küzdelmet fejezik ki és teszik közkinccse embertársaik számára. Minden korszakban, minden nemzetben resztvettek e küzdelmekben. Ez tette Robesont nagy művésszé, nagy emberré, világtörténelmi alakká. S amilyen mértékben olvadt eggye benne e ragyogó művészet a szépért, az igazságért a reakció elleni küzdelemmel, olyan mértékben vált o korunk küzdelmeinek nagy szimbólumává. Már mint egyetemi diák történelmet csinált. Az amerikai egyetemeken az ó megjelenése előtt fekete diákokat nem engedtek sportban a nyilvánosság előtt szerepelni. Robeson kiharcolta maganak ezt a jogot és közben a legnagyobb amerikai atléták sorába küzdötte fel magát. Kétszer volt a legkiválóbb futballisták listáján. Attól kezdve megnyílt az ajtó a kisebbségi fiatalok előtt más sportágakban is. Rutgers után a Columbia Egyetemre iratkozott be, megszerezve ott az ügyvédi diplomat, de karrierje hamarosan a koncertpódiumon és a színpadon teljesedett ki. Fellépett az Egyesült Államok, később Europa koncerttermeiben és színpadjain, mindenütt ragvogo siker jegyeben. De ő nem elégedett meg azzal, hogy csak művész legyen. Nemcsak a zene és a népdal érdekelte, hanem a szív, a lélek, a fajdalom, amelyből a népdalok fakadtak. S hogy jobban megérthesse és kielemezhesse eredetüket és jelentősegüket, zseniális nyelvkeszsége revén tökéletesen elsajátított 20 idegen nyelvet, hogy a népdalokat eredeti formájukban élvezhesse és adhassa vissza hallgatóinak. Büszkeséggel és a hala érzetevei gondolunk vissza arra, hogy a mi nyelvünket, a magyar nyelvet is megtanulta es amikor a 40-es évek végén, az 50-es évek elején rendszeresen es készséggel megtisztelt bennünket márciusi es április 4.-i ünnepségeinken, jubileumi évfordulóinkon való felléptével, a fekete nép megpróbáltatásait visszatükröző Spirituálék, valamint munkásdalok mellett mindig elenekelt számunkra néhány magyar dalt is. A népdalok feltárták előtte minden nép küzdelmet, a szabadságért, emberi jogokért, emberi méltóságért. És e folyamat közepette kinyilatkoztatásként tárult fel előtte annak a megértése, hogy az amerikai fekete nép küzdelme a faji előítéleten alapuló kizsákmányoló rendszer ellen egy es majdnem azonos Európa, Ázsia, Latin-Amerika nepeinek hasonló jellegű küzdelmével. PAUL ROBESON 1898-1976 Paul Robeson “Othello” címszerepében (1945) Az ilyen meglátásokat természetesen veszélyes gondolatoknak minősítették az 50-es evekben Amerikában, különösen, amikor egy világhírű művész hangoztatta és hirdette. Ezért az amerikai kormány, melyben annak idején a nixoni elemek voltak hangadók (Nixon volt az alelnók) mindent elkövetett, hogy elnémítsa Robesont. Ezért elzárt előtte csaknem minden lehetőséget, hogy fellépjen koncerteken, színpadokon. Csak a baloldali munkásmozgalom fórumai maradtak nyitva számára. A kormány megfosztotta útlevelétől: nem hagyhatta el az országot, nem juthatott jövedelemhez külföldi fellépésekkel. De ezek a népellenes elemek még ezzel sem elégedtek meg. Most, amikor a CIA és FBI vizsgalatok keretében nyilvánosságra jutott kormánykörök kapcsolata az alvilággal, gengszterekkel, orgyilkosokkal, tisztábban láthatjuk, milyen egyszerű volt számukra olyan lincskisérletet szervezni, aminövel 1949-ben Peekskill-i koncertjén meg akarták ot gyilkoltatni. A haladás híveinek ébersége meghiusitotta ebbeli kísérletüket. Ryen körülmények között kényszerült Robeson elhagyni szeretett szülőhazáját. 1958-61 között Angliában élt, a 60-as évek elején régóta húzódó betegsége hazajövetelre kényszeritette. Azóta visz- szavonultságban élt Philadelphia’ban, mig a halál végleg el nem némitotta a szabadság és a haladas e nagy szószólója ajkát. 1934 óta az antifasiszta mozgalomnak is élharcosa lett. Németországi utján közvetlenül megismerkedett a nácizmus borzalmaival. Amidőn onnan a Szovjetunióba érkezett, fenntartás nélkül kijelentette, hogy mint fekete ember életében első Ízben érezte magát egyenjogú, teljes embernek. Attól kezdve tántoríthatatlan hive lett a Szovjetuniónak. 1937-ben felkereste Spanyolországban a fronton harcoló amerikai antifasisztákat, hogy dalaival.lelkesítő beszédeivel fejezze ki szolidaritását. Paul Robeson felmérhetetlen értékű örökséget hagyott a haladószellemu emberek és mozgalmak számára minden országban. Ahogyan Dick Gregory egy alkalommal kifejezte: amióta Paul Robeson köztünk volt, a reakció, az imperializmus már kevésbe látszik legyözhetetlennek. Az ö szelleme él ma mindenütt, ahol a népek az igazságért, emberi jogokért, a nemzetek függetlenségükért küzdenek. A faji előítéletek, melyek ellen Robeson egész életén át harcolt, az Egyesült Államokban ma is fennállnak. Legutóbb tíz feketét Ítéltek el koholt vádak alapján North Carolinában (Wilmington 10), folyik az uszítás továbbra is a fekete gyermekek egyenlő tanulási lehetőségei ellen is (bussing). Az ö szelleme kell, hogy áthassa azokat, akik ez es minden más igazságtalanság ellen folytatják a harcot. Robeson emléke olthatatlan lángként fog lobogni a mai és az utánunk következő nemzedékek előtt, utat és példát mutatva a haladásért, az emberi jogokért, a békéért vívott és vívandó küzdelmekben. Deák Zoltán Paul Robeson a Magyar Jovo 1951-es ünnepélyén énekel. ALBÖK JÁNOS FEL VÉTELE 2 _
