Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 4. szám
Thursday, Jan. 22. 1976. EGY ÉS FÉL ÓRA ELLENERE... A közelmúltban e sorok írója előadást tartott a világ es az Egyesült Államok helyzetéről. Az eloadas egy es fel orat vett igénybe, s ennek ellenere sokkal több maradt elmondatlanul, mint a- mit el lehetett mondani. Az el nem mondottak sokaságából ezúttal csupán egyre szeretnek utalni. Az Egyesült Államok közgazdászainak Allied Social Sciences Association szervezete konvenciót tartott a közelmúltban Dallas, Texasban. A konvención 5000 közgazdász vett részt. Robert Aaron Gordon, az American Economic Association elnöke,nagy szenzációt keltett ott elmondott besze- devel, melyből az alábbiakat idezem: “A matematikai merevség annyira elragadta a gazdasági szakembereket, hogy a közgazdászok nem mernek valóban lényeges kérdést feltenni a társadalomról.” “Mi a kapitalizmus piacgazdaság jövője, annak a gazdaságnak, amelyet mi ismerünk, amihez hozzászoktunk és amely gyorsan változik szemünk előtt?” “A rendelkezésünkre álló matematikai eszközökkel képtelenek vagyunk erre es ehhez hasonló kérdésekre válaszolni.” Ezután a következő, sokatmondó szavakkal fejezte be beszédének e szakaszát: ‘Nem csoda, hogy olyan sok fiatal közgazdász a marxista közgazdaságban keresi a választ.” “Ezeket a fiatal közgazdászokat jobban érdekli a jövedelemelosztás, a munkanélküliség kér - desg mint a cifra matematikai formuláciok, az az elvont elméletek — egy nem létező gazdasági rendszerről.” Érdemes volna Aaron közgazdász beszédét teljes e- gészében közölni, de a fent idézett kivonatok is ele - gendök arra, hogy tisztán lassúk: a jelenlegi gazdasági problémákat csupán marxi gazdaságtani tudással vagyunk képesek felmérni, megérteni e's a problémákra megoldást találni. L I most már öt évre Az ország legnagyobb autovállalata, a General Motors, uj rendszert vezetett be; ez abból áll, hogy hajlandó autókat eladni — öt évi hitelre. Természetesen nem azért tette ezt a vállalat, mert a három, vagy négy évi részletfizetésre vásárolt kocsik után fizetendő havi törlesztés túl magas, amit a vásárlók nagy része képtelen megfizetni/ A négyéves hitelre vásárolt Maverick kocsiért, melynek ára 3.200 dollár, a vásárló valójában 4.224 dollárt fizetett, havi 88 dolláros törlesztéssel, valamint régi kocsijával, amelyet szintén fel kellett adnia. Egy 4.000 dolláros ót evre, 60 hónapra szóló hitel 11 százalékos kamattal havi 87 dolláros törlesztést jelent. Ugyanez az összeg 36 hónapra 131 dolláros havi törlesztéssel jár. Más szóval, a negyezer dolláros autó a vásárló részére valójában 5.280 dollárba kerül. Mire kifizeti a 60 hónapra vásárolt kocsit, máris gondoskodhat uj kocsiról, újabb 60 havi törlesztésre. KOPPENHÁGA. Dánia fővárosában tanácskoznak Európa Szociáldemokrata Partjainak vezetői. A tárgyalások egyik pontja, hogy milyen álláspontot foglaljanak el az egyre erősödő Kommunista Partok iránt, főleg Olaszországban és Franciaországban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nagy szenzációt keltett a Village Voice legutolsó szamaban megjelent cikk, mely országvilág tudomására hozta, hogy Marion Javits, Jacob Javits, New York republikánus szenátorának felesege, tavaly augusztus óta, mint “külföldi ügynök” szerepel. Csekély évi 67.500 dollar évi fizetésért Mrs. ' Marion B. Javits Javits előmozditja majd az Iráni Légi Vallalat üzletet es minden tőle telhetőt elkövet az iráni erdekek elomozditasara itt, az Egyesült Államokban. 67.500 dolláron felül fedezik a “titkári kiadásokat”, meg nem nevezett összeggel. Ezt a tranzakciót a Ruder & Finn hirdető vállalat intézte, amely az iráni kormánytól egy éves szerződést kapott, amiért a cég 507.500 dollárt kollektál. Amikor a hir napfényre került, hogy a Republikánus Part egyik vezető szenátorának felesege “külföldi ügynök”, Javits szenátor ezt mondta: “Feleségemnek és nekem külön karrierünk van. Én nem befolyásolom ót es ő nem befolyásol en- gem.” Mrs. Javits elmondta, hogy mi a teendője az évi 67.500 dollár fizetésért: “Gyűléseket tartok majd lakásomon Írókkal, vezető üzletemberekkel, s e gyűléseket olyan nagy befolyású szervezetek segítségével hívnánk egybe, mint a Brooking Institute és az Aspen Institute.” Nyilvánvaló, hogy a Brooking Institute másképpen reagál egy konferencia egybehivasara, ha az a Szenátus Külügyi Bizottsága egyik vezető tagjanak feleségétől — ez esetben Mrs. Javitstol — ered, mintha egy teljesen ismeretlen egyén hívna azt egybe. Vagy képzeljünk el egy párbeszedet Mr. & Mrs. Javits között! Mrs. Javits: Jacob, szeretnék egy konferenciát egybehívni a lakásunkra és egy kis propagandát csinálni az iráni kormánynak. Mit gondolsz, kit lehetne erre meghívni? Mr. Javits: Marion, tudod jól, hogy én a US Szenátus Külügyi Bizottságának vagyok a tagja, és mint ilyen, nem tehetek egyetlen olyan lépést sem, amely az iráni kormány előnyére szolgálhat. Sajnálom, nem tudok segítségedre lenni. Mrs. Javits: Jacob, ne tedd magad nevetségessel Kettőnk között marad minden. Te, mint a Külügyi Bizottság egyik vezető tagja, minden bizonnyal sok segítséget nyújtottál már számos vállalatnak. Most itt az alkalom, hogy e vállalatok viszonozzák azt. Elvégre is valami eredményt fel kell mutatnom az évi 67.500 dollárért, nem gondolod? Mr. Javits: Remelem, hogy az FBI nem helyezett el a lakásunkon lehallgató készüléket, de a biztonság kedvéért — s ezt már csak suttogva mondta — itt leirom néhány vezető üzletember nevét... (és átad a feleségének egy papírdarabot, nevekkel). MOSZKVA. Henry Kissinger, USA külügyminisztere a Szovjetunió fővárosában tárgyal Leonid Brezs- nyewel, a Kommunista Párt első titkárával, a két ország közti fegyverkezési verseny korlátozásáról. 3 “Ml TUDJUK HONNAN KELL PÉNZT SZEREZNI” Rosszul áll a szakadárok szenaja Angolában. Az északi es a deli szakadárokat nem támogatja a nép. Ez a magyarázata annak, hogy a Luanda-kormany csapatai egyik győzelmet a másik után aratjak. Győznek a népkormány csapatai, annak ellenére, hogy mind az ország északi, mind az ország déli térségében a szakadárok támogatást kapnak az Egyesült Államoktól, a dél-afrikai kormánytól. A szakadarok helyzete oly súlyos, oly reménytelen, hogy Holden Roberto, az ország északi térségében működő szakadárok vezetője,ezt mondta: “Mi követjük a palesztinaiak példáját. Ha nem tudjuk a szovjet és kubai behatolókat legyőzni, a palesztinaiak taktikáját alkalmazzuk mindaddig, amig a világ igazságos megoldást talál.” “Kongo-Brazzaville-nek és Guineának van nagy- követsége külföldön, vannak repülővállalataik is. Az oroszoknak vannak nagykövetségeik, repülőgépeik. MI TUDJUK, HONNAN KELL PÉNZT SZEREZNI. HOGY TÁMADÓKAT BÉRELHESSÜNK.” A szakadár Holden Roberto e nyilatkozatával beismerte mozgalmának teljes kudarcát, ugyanakkor dicsekedett azzal, hogy korlátlan pénz all rendelkezésére, melyet most TERRORAKCIÓKRA AKAR FELHASZNÁLNI. Nyílt titok, hogy honnan ered ez a pénz. Felszínre került, hogy Holden Roberto havi százezer dollárt kapott a CIA-tól. Ennyit beismernek. De hogy mennyivel többet kapott, mint havi 100.000 dollárt, azt az olvasó elképzelésére bizzuk. Semmi kétség aziránt, hogy Dolden Roberto szakadár vezér a CIA tudtával, beleegyezésevei, több, mint valószínű, a CIA kezdeményezésével jutott azon elhatározásra, hogy terror-akciókkal próbálja lehetetlenné tenni az angolai népkormany rendszerének megszilárdítását. Terror-eszközzel pro’- bálja megsemmisíteni az angolai nép akaratát. Terrorakciókkal óhajtja szolgálni mestereit, az Egyesült * I Államok monopolistáit. Amit Holden Roberto nem tudott elemi a harc mezejen, azt keptelen lesz elérni terror-akciokkal. E módszer alkalmazásával csak még tisztább kép tárul minden tárgyilagos ember elé és újabb bizonyíték arra, hogy mint egy imperialista kormány (USA) ügynöke, nem az angolai nép, hanem a Wall Street bankárok erdekeben működik. Az amerikai nép feladata, hogy megakadályozza a szakadárok tervének keresztülvitelét, hogy megvonja a terror-akciok kivitelezésének pénzügyi tamogatasat. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, exéept 3rd & 4th week in July ' by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosöan, az Egyesült Államokban es Kanadaban égy évre 12.50 dollár, felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15,.00 dollár, felévre 8.00 dollár. “Én befolyásolom ot r rr ff es o...
