Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 3. szám
Thursday, Jan. 15. 1976. 12 Amerikai -szovjet jégkorong mérkőzések Bob Kelly, a Philadelphia csapat tagja megtámadja Boris Mikhailovot, a Szovjet Hadsereg jégkorong csapatának egyik tagját a szovjet kapu előtt. Nyolc mérkőzést játszott a Szovjet Hadsereg és a Szovjet Szárny-csapat hét különböző amerikai és egy kanadai jégkorong csapattal. A nyolc mérkőzésből a szovjet játékosok ótöt megnyertek, egy döntetlen volt és kettőt elvesztettek. így ők nyerték meg a mérkőzés-sorozatot. A Szárny csapat az utolsó mérkőzést a National Hockey League New York Islanders csapatával 2:1 aranyban nyerte meg. A Nassau Coliseum zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel, mely a jegkorong-merkőzések egyik legszebbjét szemlélte. Mindkét csapat tagjai nagy elismeréssel beszéltek az “ellenfél”-rol. A játék nagyszerűségét csak az bontotta meg, hogy ismeretlen huligánok két ízben festéket dobtak a pályára, ami megszakította a mérkőzést. A Szovjet Hadsereg játékosai Philadelphiaban mérkőztek a Philadelphia Flyers csapattal. Az első harmad döntetlenül végződött, de a szovjet edző kivonta a Hadsereg játékosait a pályáról és javasolta a mérkőzés felfuggesztesét, mert a philadelphiaiak olyan sportszerűtlen durvasággal támadtak a szovjet játékosokra, hogy veszélyeztettek testi épségükét. Az eredmeny 4:1 volt. Érdemes idézni Dave Anderson, a N.Y. Times sporttudositójának cikkéből: “A Broad Street Bullies — A Broad Street-i Verekedők — akik a Philadelphia Flyers álnévén ismeretesek, azzal járulták hozza a nemzet 200. évi ünneplesehez, hogy brutálisán játszottak a Szovjet Hadsereg jégkorong-játékosai ellen. Ezzel ismételten kiérdemeltek rossz hírnevűket. ” Majd igy folytatja Anderson: “A terror győzött a stilusjáték felett, épp úgy, mintha Al Capone gengszterei hátba támadtak volna a Bolshoi táncosokat.” Az Egyesült Államok sportkörei nagy szegyen- erzéssel tekintenek a Philadelphia Flyers csapat tagjainak durva magatartasara. AMERIKAI MAGYAR SZÓAz év bajnokai - különféle mércékkel AAuhammad Ali első és — huszonhetedik Évről évre mind kevesebben tudnak ellenállni annak a csábításnak, hogy összeállítsák a világ legjobb sportolóinak ranglistáját. A nagy hirügynöksé- gek, szerkesztőségek vagy saját maguk, vagy a közvélemény szavazataival igyekeznek “igazságot tenni”, megállapítani, ki az év legjobbja, ki érdemli meg az első helyet. Nyilvánvaló, hogy nem könnyű választani az egyenlők között, hiszen különböző, sokszor egészen más jellegű sportágak képviselőit kell összehasonlítani, teljesitmenyeiket mérlegre tenni. t Nagyjából azért ugyanazok a nevek kerülnek a listákra, de sokszor meglepő eltérésekkel. Hogy például csak egyet említsünk, az International Sport Korrespondenz hagyományos szavazásán Muhammad Ali került az első helyre, mig a nagy francia sportláp, a L’Equipe listáján a hires ökölvívónak csak — a 27. hely jutott. FÉRFIAK, NŐK EGYÜTT Érdekes képet mutat különben is a L’Equipe rangsora, amely — a legtöbb szavazással ellentétben — közösen rangsorolta a férfi és női sportolókat. John Walker, a 23 éves ujzélandi atléta — Peter Snell méltó utóda —, aki az idén 3:49,4 másodpercre javította az egy mérföldes (1609.32 m) futás világrekordját és két tizedre megközelítette a 3:32,2 másodperces, 1500 m-es világrekordot. “Ez a két időeredmény az ev kétségtelenül legkiemelkedőbb teljesítménye volt” —hangzik az indokolás, hozzáfűzve, hogy Walkernek minden esélye megvan az olimpiai bajnoki címre 1500 méteren — akár világrekorddal egybekötve. A listán a második helyreegy másik igazi olimpiai sportág, az úszás képviselője, Tim Shaw került. A fiatal amerikai versenyző ezt a 200, 400, 1500 méteres gyorsuszásban élért világbajnoki címével, egyszersmind 400, 800, 1500 meteres uj világrekordjával érdemelte ki. Ugyancsak e sportág kiválósága, Kornélia Ender foglalja el a kepzeletbeli pódium harmadik helyét. A nők közül elsőként jegyzett NDK-bajnoknő szintén pazar evet zárt: világbajnok 100 meteren, vilagrekorder 100 es 200 meteren. Erősen vitatható már a további sorrend, amely az első tiz közé még az autóversenyző osztrák Laudát, a gátfutó francia Drut-t,az egyórás es a 20 km-es futás világrekorderét, a holland Hermenst (Zátopek kései utódját), a kerékpáros belga Merckx-t és a francia Thevenet-t, a Tour de Francé idei győztesét, s vegid az úszó amerikai Montgomery t sorolja. A harminc legjobb köze Enderen kívül mar csak egyetlen nő került: az osztrák “sikiralynő”, Proll- Moser. Ha áttekintjük hanyfajta sportág képviselői kerültek a legjobbak közé, eleg széles a skála: atlétika, úszás, torna, kerékpár, tenisz, ökölvivás, autózás, cselgáncs, si, műkorcsolya is adott méltó versenyzőket. De hol van a labdarúgás? Igaz, hogy ez csapatsport, de nem zama ki a “beválasztást.” Nos, a listák közül csak egyén található Beckenbauer es Blohinszorosan egy más mögött... a 15-16. helyen. Sajnos magyar sportoló csak egyetlenegy,Hargitay András jutott szóhoz egy listán a 17-19. helyen. Messze már az az idő, amikor a No. 1. Iharos Sándor volt — 1955-ben... OLEG BLOHIN AZ IDEI ARANYLABDAS Külön “verseny ” folyik immár húsz éve a France Football által felajánlott aranylabdáért. Első Ízben, még 1956-ban Stanley Matthews nyerte el, s azután Di Stefano (kétszer), Kopa. Suarez, Sivori, Masopust, Jasin, Law, Eusebio, B. Charlton, Albert (1967-ben), Best, Rivera, Müller, Cruyff, Beckenbauer, Cruyff, Cruyff volt a sorrend, s mint a lista is jelzi: valamennyien a labdarúgás igazi csillagai. Most, 1975 legjobb labdarugójaként ismét egy nagy egyéniség csatlakozik az eddigiekhez: 26 ország sportujasgir'oinak szavazatai alapjan nagy fölénnyel, 122 ponttal Oleg Blohin, a Kijevi Dinamo 23 éves játékosa nyerte el a huszadik aranylabdát. Blohin mar harmadik eve a legjobb szovjet játékos, sorrendben negyedszer gólkirály, huszonhatszor volt válogatott, s idén nagy része volt abban, hogy a Dinamo elnyerte a KEK-t, a Szuper Kupát, s a válogatott bejutott az EB legjobb nyolc csapata közé. Blohin két korábbi aranylabdast előzött meg: a második helyre Beckenbauer (42 pont), a harmadikra Cruyff (27) került. Negyedik Vogts, a Mönchengladbach játékosa (25), Ötödik Maier, a Bayern München kapusa (20). Összesen 24 játékos kapott szavazatot. Magyar játékos — nem rúgott labdaba. • Az 1975-ös esztendő összes nagy rekordjairól esett szó az év végi összesítésekben, de meg van pótolni valónk. íme néhány egészen sajátos világcsúcs a múlt esztendőből. — A 26 eves amerikai Andy Huzel óránként ötperces szünetekkel 81 órán át asztaliteniszezett. Három nap, három éjszaka es még 9 óra hosszat. — Helmut Winkler Del-Afrikaban 500 mérföldet — kórűlbetül 800 km-t — vizisizett. Hátrafelé. Mégpedig 79.8 km-es atlagban. — Az Uruguay—Chile labdarugomérkozésen Se- gio Vasquez chilei biro nem kevesebbet, mint 19 játékost állított ki es a mérkőzést a játékidő letelte előtt tiz perccel lefújta. A bírót a del-amerikai szövetség eltanácsolta a pályáról, hiszen a szabálykönyv szerint már sokkal hamarabb véget kellett volna vetni a játéknak. — Egy Marian Hart nevű angol hölgy 1975-ben tizedszer repülte at egyszemélyes gépén az Atlanti óceánt. Ebben meg semmi különös nincs — de abban mar igen, hogy Marian Hart 83 esztendős. — Egyetlen ütéssel 31 téglát tört kette Erich Etzel az NSZK karate versenyzője. • A foci varazsa a Vadkanban is hódit. Az egyházi es világi alkalmazottak csapatot alakítottak es a közelmúltban az első “válogatott” mérkőzésükét is lejátszották, de 4:1 aranyu vereseget szenvedtek a Nyugat-Europaban elő papok együttesétől.
