Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-17 / 25. szám

Thursday, June 17. 1976. 6 Lufiztig Imre % r Észrevételek és tapasztalatok A Budapest—Szombathely-i gyorsvonat pontosan a jelzett időben, reggel 8.15-kor indult a szépen újjáépített, modern Déli Pályaudvarról. Percek alatt a Dunántúl jól megművelt földjei tárulták elénk, búzatáblák, repce, legelők, szőlők és virágzó gyü­mölcsösök. Minden talpalatnyi föld bevetve, meg­munkálva. Az időjárás eddig kedvezett, jó termést várnak csupán a késői hideghullam okozott nemi kárt a gyümölcsben és fozelekfelekben. A vasúti kocsi minden ülése foglalt, mellettem egy szép fiatal nő, akivel beszélgetésbe elegyedtem. Szakály Márta, tanitónö, Budapesten a vőlegé­nyét látogatta. Ősszel lesz az esküvő. Biológiát és kémiát tanit a Merzsenyi Szak-Középiskolaban. Érdeklődöm a fizetése, munkaviszonyai felöl, majd felteszem hozzá a kérdést: Vannak-e őrök az isko­lában, akik segitik a rendet fenntartani? Meglepetten néz rám, mintha azt akarná kérdezni: megörült talán, őrök az iskolában? Megmagyaráztam, miért kérdeztem ezt. Ugyanis az Egyesült Államok nagy városainak számos isko­lájában fegyveres öröknek kell vigyázni a rendre, sok esetben eredménytelenül. Majd arról is fel­világosítottam, hogy 12.000 tanitot bocsátották el egyedül New York városában es a tanítok, tanárok tízezrei munka nélkül vannak országszerte. Azok­nak az ezreknek, akik ez évben kikerülnek az egye­temről, nincs alkalmuk tanítói álláshoz jutni, s igy sokan taxisofőrök lesznek és fizikai munkával pró­bálnak megélhetést találni. Ezt is kétkedve hallgatta, ami érthető, mert a mai szocialista Magyarországon nagy a munkáshiany, különösen a közoktatás terén. A munkanélküliség fogalma a gyakorlatban ISMERETLEN. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a munkások, dolgozók biz­tonságban érzik magukat. Viszont itt az USA-ban még azok is bizonytalansagban élnek, akik jelenleg dolgoznak, mert nem tudják, mikor kerül rajuk a sor. Szakaly Martával való találkozásom óta újabb fejlemények vannak a közoktatás térén es ha most beszélgethetnek vele, elmondanám, hogy az ország második legnagyobb varosában, Chicagóban, 16 nap­pal az iskolaév befejezése előtt, bezárták az iskolá­kat, mert nincs pénz a tanítók fizetésére. A Közoktatási Tanács e lépése egyrészt meg­fosztja a tanulók százezreit a kellő oktatástol, másrészt a tanítók átlagban évi 1.400 dollárt ve­szítenek. És New York, Chicago közoktatási hely­zetéhez hasonló helyzet van sok nagy és kis város­ban. Szakály Márta elmondta, hogy mint kezdő tani­tónö havi 2.000 forintot keres, de túlórákkal emel­heti jövedelmét. Házasságuk után kettőjük fizetése meghaladja az 5.000 forintot, ami évről évre emel­kedik és ebből szépen megélnek. Mig én a tanítónővel beszélgettem, feleségem, Evelyn “díjmentes” angol leckét adott egy fiatal tanítónőnek és egy egyetemi hallgatónak. Szekes- fehervarnal egy másik kocsiba kellett mennünk, a vonat első szakaszába és ott Bácskay Zoltán 33 éves közgazdásszal ismerkedtem meg. Az ő havi fizetése 4.700 forint, ami jutalékkal, stb. 5.600 forintra megy fel. Felesége is dolgozik, mint terve­ző és 3.500 forintot keres. Bácskay Zoltán elmond­ta, hogy építettek egy összkomfortos hazatérni 250.000 forintba került. Az általános helyzetről Victor Vasarelyt Pécs díszpolgárává avatták Pécs megyei varos ünnepi tanácsülésen a város díszpolgárává avattak Victor Vasarely pécsi születé­sű, de 1930 óta Franciaországban élő képzőművészt. Vasárely szülőházát Pécsett a róla elnevezett múze­ummá építették át, amelyben — részben az ő város­nak ajándékozott, részben pedig a kortárs alkotok műveiből — állandó kiállítást rendeztek be. Az ünne­pi tanácsülés egyhangú határozattal adta át a mű­vésznek a díszpolgári oklevelet és a Sopianae arany emlékérmet. A művész junius 5.-ig tartózkodott Pécsett, reszt vett a muzeum megnyitásán, ismerke­dett a pécsi városfejlesztés uj eredményeivel, a mo­dem lakótelepekkel és a város képzőművészeti éle­tével. Vasarely 1908-ban született Pécsett, édesapja a hires Nádor Szálló alkalmazottja volt. Eredeti neve Vásárhelyi Győző, ez a név ismert volt a modem irányzatokat követő es kereső hazai képzőművésze­ti világban. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte 1927-ben a Podolini-Volkmann festőiskolá­ban, majd később 1928-ban Bortnyik Sándor mű­helyében dolgozott. Pécs érdeklődéssel várta a személyes találkozást Victor Vasarelyvel, miután müveinek korábbi ki­állításain művészetével már találkozott. Vajon meg­őrizte-e hazája nyelvét es szellemet a francia Becsü­letrend, valamint a francia képzőművészet es iroda­lom lovagja, számos nyugati nagyváros díszpolgára, aki az optikai művészet csűcsait hazájától távol, ide­genben érte el? Szépén és jól beszél magyarul. Úgy szólalt fel díszpolgárrá avatásán — talán még szebb magyar­sággal is, egyetlen idegen hangsúly vagy gondolat­formálás nélkül —, mintha mindig itt élt volna a varosban. Fiatalosan, megnyerőén, kissé tanáros sze­rénységgel állt a közönség ele, arra kért mindenkit, hogy a róla elnevezett muzeum legyen inkább nyi­tott műhely művészek és mue'rtó közönség szamára, ahonnan a modern, egyszersmind emberi műveszet optikai valfaja kisugározhat, és aktivan részt vehet a hazai képzőművészet fejlődésében. Eszmeileg megvan a belső kapcsolata a magyar művészettel és közönséggel, hiszen művészi célját ö maga úgy fogalmazta meg, hogy érett müvet a tömegek, a nép szolgálatában fejtette ki, és azt a tömegek közkincs'evé kívánja tenni. Ennek jegyében el es alkot ma is, es létesített a pécsin kívül Francia- országban két múzeumot állandó tárlattal és alkotó­műhely -jelleggel. ‘ MEGHALT BARAT ENDRE Barat Endre költő, iró, újságíró 1976 márciusban súlyos betegség következtében 69 eves korában Bu­dapesten elhunyt. 1907 április 24-én született Nagykátán, fiatal ko­ra óta Budapesten élt. Mint költő tunt fel a 30-as években, később a prózai műfajok felé fordult. Nép­szerű munkái: a Boszorkánytánc, Az utolso akkord, melyekben Paganini, illetve Puccini életét elevenítet­te fel. Sokrétű irói munkásságában egyaránt megtalál­ható a régi paraszti sorsról, az uradalmi cselédek éle­téről szóló mű (Látástól vakulásig), a történelmi korrajz (Mit akar kend Táncsics?) és a munkás té­májú gyártörténeti regény (Izzik a vas). Lobog a mécses c. drámáját annak idejen a Nemzeti Színház, a Fekete aranyat pedig a szegedi Nemzeti Színház játszotta sikerrel. Irt kalandregényeket is és Egy asz- szony vallomása c. regényében, 1944-es veszes idők­re emlékeztet. A második világháborúban munkaszolgalatos volt, megérte és túlélte a dorosicsi kiütéses tifusz-tábor felgyujtását. 1954-től több nagy utat tett Magyarországtól tá­voli országokba, ezekről az Ország-Világ c. lapban jelentek meg cikkei, mely lapnak 1959-től fömunka- tarsa volt. Néhány müve lengyel és német fordítás­ban is megjelent. Egy termékeny iroi eletmu zárult le Barat Endre halálával. Gyászolja felesege, a kiváló írónő Bihari Klara es családja, valamint New Yorkban élő nagynénje, la­punk olvasója és barátja, Stern Adéla. ÚJ KÓRHÁZ NAGYATÁDON Meg az idén átadják Nagyatádon a tízszintes korsze­rűen berendezett 500 ágyas uj kórházat. A kórház körzete egesz Del-Somogyra — a barcsi, a nagyatádi és a kaposvári járás egy részére kiteljed. is beszélgettünk. Többször cinikus megjegyzést tett, amint pld. “itt, nálunk olyan jo a helyzet, hogy meg munka nélkül is jól lehet élni” es beszelt a munkafegyelem hiányáról. Megjegyzéseiből először úgy gondoltam, hogy ö is azok közé tartozik, akik nagyobb munkafegyelmet tanúsíthatnának. De Szombathelyen, az Isis szállodában, amikor reggel hét órakor reggelizni mentünk, o és tarsai már be­fejezték a reggelit es DOLGOZNI MENTEK. Mielőtt e rövid beszámolót megírtam volna, rá­néztem Magyarorszag térképere és az első pillantás­ra zöldszinú térképet láttam. Ugyanis a zöld vona­lak jelzik az ország autóbuszjaratait. így azonnal láthatja az ember, hogy az ország minden kis köz­ségébe — nem is beszelve a városokról — el lehet jutni autóbusszal. A tőmegkőzlekedes sokkal magasabb fokon áll, mint az USA-ban, noha a jármüvek gyakran túl­zsúfoltak. Ezen a problémán igyekeznek javítani a jelenlegi óteves terv folyamán. | TAKACS LAJOS: | ARANYBETÜK | c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába I érkezett mágyarok életébe nyújt regény for- I májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. | Rendelje meg ezt a nagyon érdekes könyvet! ARA HÁROM DOLLAR J Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalaban 130 E 16 St.* New York, N.Y. 10003. óhaza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom