Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 3. szám

Thursday, Jan. 15. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Magyarok , az Egyesült Államok 200 éves történelmében (Folytatás) XANTUS JANOS EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­let, amely Helsinkiben, 1973 julius 3-an kezdődött, majd Genfben, 1973. szeptember 18-tol 1975. juli­us 21-ig folytatódott,Helsinkiben, 1975. augusztus 1-en befejeződött az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dania, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol­landia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Len­gyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Magyarország,- Malta, Monaco, Nagy-Britannia, a Nemet Demok­ratikus Köztársaság, a Nemet Szövetségi Köztársa­ság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökor­szág és a Vatikán Magas Képviselőinek részvételevei. A részt vevő államok Magas Képviselői ünnepé­lyesen elfogadtak az alábbiakat: Megerősítve azt a célkitűzésükét, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakítását es biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között né­peik valódi és tartós békében élhetnek, és biztonsá­gukat nem veszélyezteti. semmilyen fenyegetés vagy merénylet; abban a meggyőződésben, hogy erőfeszítéseket kell tenniük az enyhülés egyszersmind állandó és egyre életerösebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá tetele érdekében, továbbá, hogy az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet ered- me'nyeinek megvalósítása az egyik legnagyobb hoz­zájárulás lesz e folyamathoz; úgy vélve, hogy a népek közötti szolidaritás, va­lamint a részt vevő államoknak az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezleten kitűzött célok elérésére irányuló közös törekvése egymás között minden területen jobb és szorosabb kapcsolatok fej­lesztéséhez és ily módon a múltbeli kapcsolataik jellegéből fakadó szembenállás leküzdéséhez es jobb kölcsönös megértéshez kell hogy vezessen; emlekezve közös történelmükre és elismerve, hogy a hagyományaikban es értekeikben meglevő közős elemek segíthetik okét kapcsolataik fejlesztéseben, és attól az óhajtól áthatva, hogy teljes mértékben figyelembe véve álláspontjaik es nézeteik sajátossá­gát és különbözőségét, felkutassák a bizalmatlanság leküzdése es a bizalom növelése, az őket megosztó problémák megoldása és az emberiség javát szolgáló együttműködés érdekeben teendő erőfeszítéseik egy_ behangolásának lehetőségeit; elismerve, hogy az európai biztonság oszthatatlan, valamint, hogy közös érdekük az egyuttmukodes fejlesztése egész Európában és egymás között, továb­bá kifejezve azt a szándékukat, hogy ennek megfe­lelően eröfeszitéseket tegyenek; elismerve, hogy az európai béke és biztonság szo­rosan összefügg az egész világ békéjével és biztonsá­gával, es annak tudatában, hogy mindegyiküknek hozzá kell járulnia a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához és valamennyi nép alapvető joga­inak gazdasági és társadalmi haladásának és boldogu­lásának előmozdításához; elfogadták a következőket: (Folytatjuk) NEW ORLEANS Ismét megélhetésről kellett gondoskodnia, de munkát kapni a semmiség közepében nem lehe­tett. Lovon, szekéren, gyalog járta a középnyuga­tot és hallotta, hogy New Orleansban van egy magyar település. 1853-ban már New Orleansban volt, ahol nagy nyelvtudása segítségére volt az el­helyezkedésben. Tanári kinevezést kapott a new- orleansi egyetemen, ahol idegen nyelveket taní­tott. Az 1853-as év New Orleansnak nagy szeren­csétlenséget hozott. A városban a sárgaláz tört ki, amit a nagy nyári melegben elszaporodott szúnyogok elterjesztettek. Ezrével haltak meg az epidémiában. Xántus is megkapta a betegséget, de önfegyelmezettsége segített az orvoslás szigo­rú betartására és megmenekült a haláltól. Meg­írta, amit New Orleansban a saját szemével lá­tott. A templom udvarban rakták egymásra a ko­porsókat, mert nem volt elegendő sirásó, pedig a város már 10 dolláros órabért ajánlott a munká­ért. A négerek itt is külön elbánásban részesültek, mert fehérek nem akarták eltemetni a négereket és igy a katonaság kényszeritette a négereket, hogy ók temessék el halottaikat. . Végül a város már nem tudott lépést tartani a temetésekkel, elhatározták, hogy a halottakat el­égetik. A járvány sokáig tartott és a hatóságok úgy határoztak, hogy tüzérséggel lőnek a levegő­be. hogy a robbantások majd megtisztítják a leve­gőt. ( Xántus nagynehezen felépült és már indult is a szerencsétlenség színhelyéről. Texasba ment, ' ahol farmot vásárolt, de már a következő évben Uj Budán találjuk, ahol jól érezte magát és irt is érdekes leírásokat az ottani magyarok életéről. • 1855-ben a United States Survey Expedition' kinevezte a Kansas Territory kikutatási és felmé­rési bizottság tagjává. Dél-Kansasban kezdték meg a munkát, ahová a Comancho indián terüle­ten kellett keresztül menniök. Az indiánok nem bántották őket, sőt nagyon barátságosan viselked­tek velük szemben. Ismeretlen, névtelen folyókat találtak, az egyi­ket elnevezték Hungarian Creek-nek, a másikat Fremont Creek-nek Xántus egyik jóbarátjáról. FREMONT C. JÁNOS az 1856-ik évben az ame­rikai Republikánus Párt elnökjelöltje volt, a rab­szolgaság kérdésében a radikális, azonnali meg­oldást képviselte. A rabszolgaság'megszüntetésé­ért küzdő összes szervezetek Fremontot támogat­ták. A republikánus jelszavak: szólásszabadság, szabad föld, szabad ember, FREMONT és győze­lem voltak. Xántus természetesen nagyon megbecsülte egy ilyen egyén barátságát és egyik Írásában mondja is,*hogy Fremont volt az egyetlen jóbarátja, aki­vel jóban-rosszban állandóan személyi vágj' levél­beli kapcsolatban volt. Fremont a vadnyugat felfedezője, úttörője is volt és Kalifornia történelmében is fontos szere­pet játszott. Nem választották meg elnöknek 1856-ban, de a polgárháborúban fontos szerepet töltött be. Xántus méltónak tartotta, hogy Fremont-ról nevezze el az egyik általa felfedezett folyót. Fel­fedezései között volt az Arkansas folyó eredete is. Minden terepről pontos leirást és térképet ké­szítettek. De nemcsak térképkészítéssel foglalkozott, ha­nem az élet minden megnyilvánulásával, hiszen természettudós volt, akit minden növény, állat, ásvány érdekelt. 26 ládából álló hatalmas gyűjteményt küldött a washingtoni Smithsonian Intézetnek, amely gyűjtemény képviselte Amerika középnyugati ré­szének minden növényét, ásványát, kisebb állat­világát, madarát és háromszáz különfájta ki- gyót, mindent megszámozva és mindenről külön pontos leirást adva. . i Xántus neve villámgyorsan ismeretes lett az amerikai tudományos körökben. Két évi tudományos felfedezői útja után Wash­ingtonban találjuk, ahol a volt 48-as honvédet Buchanan elnök meghívása várta. Az elnök hosz-; szasan beszélgetett vele munkájáról és a magyar szabadságharcról, az egyik elnöki fogadtatáson. Erről Xántus nagy büszkeséggel számolt be any­jához irt levelében. (Folytatjuk) Schafer Emil VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK VAGY IKKA UTALVÁNYOK SZABAD VÁLASZTÁSRA MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is Felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phonr. LE 54535 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Igazgató: M. Brack Reich Bejárat 1545 Second Avenue 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom