Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-03 / 23. szám
Ax ország második ipari központja Több mint 12 milliárdot fordítanak Borsod megye fejlesztésére Borsod megye sikeresen valósította meg negyedik ötéves tervet. Enyhültek, a többi között, a lakásgondok. Tovább javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága is. A következő öt évben a legfontosabb fejlesztésre 12.3 milliard forintot költhetnek a borsodiak; ez az összeg 1.3 milliarddal több, mint amennyit a negyedik öteves tervben felhasználhattak. Továbbra is legfontosabb a lakáshelyzet javítása: 1976—1980 között 30 ezer uj lakás építését tervezik, és ebből 13 ezer tanácsi célcsoportos lesz. Ezeket a nagy családosok es a tanácsi lakasra leginkább rászorulok kapjak. A megye vezetői elsőrendű feladatnak tekintik a bányászok lakasproblemainak megoldását. Úgy tervezik, hogy az ót év alatt épülő 2100 bányászlakásbol. 620 tanácsi, 1100 társasház es 380 családi ház lesz. Mindezek eredményeként Borsod megyeben 1980-ban 100 lakásra átlagosan 105 csalad jut, szemben az 1975-os helyzettel, amikor 111 család osztozott 100 lakáson. Az egészségügyi hálózat fejlesztésére 377 millió forint jut ót év alatt Borsodban. Ebből Miskolc 65 millió forintot kap. Az ötödik ötéves terv vegére befejeződik a miskolci gyermekkórház épitese és a sátoraljaújhelyi kórház bővitese, valamint a miskolci Semmelweis Kórház rekonstrukciója. Megkezdik a vasgyári korház korszerűsítését. Bodrogkeresztu- ron 200 férőhelyes szociális otthon épül, és 650-nel növelik a bölcsődei férőhelyek számat. Ugyancsak ebben az időszakban látnak hozzá a leninvárosi kórház építéséhez is. Több mint egymilliárd forint jut szociális és kulturális célokra. Ebből a pénzből a megyeben 4397 férőhellyel bövitik az óvodákat. Ezenkívül 1375 uj óvodai férőhelyet kap Miskolc is. így 1980-ra 100 óvódás korúra 65 férőhely jut. A megye városaiban és nagyközségeiben 240 általános iskolai tantermet építenek. A szakmunkásképző intézeteket elsősorban Miskolcon és Ozdon bővítik. Neg} venmillio forintos beruházással Miskolcon fedett uszodát építenek. A sárospataki ifjúsági es művelődési ház kialakításához a tanács 20 millió forinttal járul hozzá. A közműhálózat bővítésére, korszerűsítésére 1 milliárd 157 millió forintot költenek. Ebből 777 milliót Miskolcon használnák fel. A tervidőszakban nő a közműves vizet kapok szama, s ezzel 1980-ra Borsod megye lakóinak 62 százalékához jut el a vezetékes viz. Egyidejűleg napi 35 ezer köbméterrel bővítik a víztermelő és 70 ezerrel a szennyviztiszti- to kapacitást. A helyi közlekedés javitasara 380 millió forintot fordíthatnak. Megépítik a miskolci északi teher- mentesitő utat és tovább korszerűsítik a tömeg- közlekedés jármüveit. A GELKA, a Patyolat és a lakossági szolgáltatások más területeinek korszerűsítésére 162 millió forintot költhetnek Borsodban az ötödik ötéves terv időszakában. Hogyan született a csárdás? Az 1820-as evek elejétől megindult az erjedés a Becstol függő, gyarmati sorban elő Magyarországon, amely 1948-ban a szabadságharcban érte el tetőfokát. A magyar nemzeti kultúra minden területen küzdeni kellett Becs gyarmatosító törekvései ellen, elsősorban a magyar nyelv műveléséért, egyenjogúságáért, a magyaros viselet, a nemzeti, népies muzsika megteremtéséért. A feudális vezetőréteg, a magyar arisztokrácia közönyös volt a magyarság küzdelmeivel szemben, elidegenedett hazájától es a becsi udvar bűvkörében élt. A balokon, Pesten éppúgy, mint Becsben Strauss és Lenner keringöire táncoltak. A népi zene felfedezését, a 18.szazad fordulóján a verbunkos triász tagjai, Bihari, Csermák es Lavotta muzsikája kezdte meg. Az első hivatásos táncos, aki hírnévre tett szert, a gyöngyösi cigánysorbol felkerült Farkas József, az 1825. évi pozsonyi országgyűlésén olyan sikert aratott a rendek előtt, hogy Ferenc császár 500 forinttal jutalmazta, t) és a 20-as evek kortárs magyar táncosai francia mintára, magas labujjhegyen táncolták. 1835-tól egy évtizedig egy vituoz hegedűművész, Rózsavölgyi Márk alkotóképességének csúcspontján vonós együttesre irt táncaival szerzett országos hírnevet. Szöllösi Szabó Lajos, a kitűnő táncos, 1834 és 36 között a budai Népszínház tánciskoláját vezette. Rögtön felismerte, hogy Rózsavölgyi Márk vérpezsdítő muzsikája tánchoz termett. Elhagyta a lábujjhegyen táncoló francia stílust és a falusi lakodalmak, táncmulatságok lépéséiből összeállította Rózsavölgyi zenéjére az Első magyar társastáncot, amelyet az 1842. évi farsang megnyitóján mutattak be óriási sikerrel. Szöllósi 200 párt tanitott be. A korabeli kritika elismerően irta: olyan könnyen, megszokottan lejték, mintha a táncban mar évek óta gyakoroltak volna magokat. Az országban más-más nevet adtak a divatossá vált uj táncnak. A bokás magyar, három a tánc, friss magyar, lakodalmas népies magyar megjelölést 1845-töl mindenütt felváltotta a CSARDAS elnevezes. Az uj tánc elsősorban annak köszönhette hatalmas sikerét, hogy könnyű volt megtanulni, hiszen “ugyanaz, mellyet vasárnaponként az utolsó falusi csárdában is megláthatni pórleányok által tánczol- ni” — irta 1844-ben a Regélő Pesti Divatlap. A csárdások zenéjének, Rózsavölgyi muzsikájának is jelentős szerepe volt a sikerben. Petőfi, aki nem volt ze- neértő ösztönösen megerezte, hogy Rózsavölgyi zenéjében a nemzet öntudatra ébredésének, önmagára ismerésének szava rejlik. Liszt Ferenc is alapvető fontosságú jelenségeket fedezett fel ebben a zenében. Szinte egy időben a csárdás hazai futótüzszerü terjedésével a külföld is megismerte a magyar nemzeti táncot. Kilányi Lajos táncmester, a reformkor egyik legismertebb csárdás népszerűsítője Weszter Sándorral közös társulatot szervezett es nagy erköl - esi és anyagi sikerrel leptek fel Becsben, Berlinben, Párizsban és Londonban. A konzervatív körök, Bécs hazai csatlósai hevesen támadták a művészt Rózsavölgyit. A Pesti Hírlap 1844 aug. 22-én az uj zenét “faluvégre illő cincogás - nak” becsmérelte. A történelmi nevezetességű Pilvax kávéházban a forróvérű fiatalság, a születő forradalom vezérei felháborodva álltak Rózsavölgyi mellé. A 21 éves Petőfi akkor a Pesti Divatlap segédszerkesztője cikkben védte meg Rózsavölgyit, aki ez időben gyakran játszott népzenetársulatával a Pilvax kávéházban is. Ez az életforma mégsem nyújtott biztos megélhetést a háromgyermekes családnak. Rózsavölgyi arra kényszerült, hogy alkalmilag összeszedett muzsikusokkal magánházakban játsszék, sót később tanítási órákból éldegélt. A betegeskedő művész aggasztó anyagi helyzetének láttán Vahot Imre igyekezett felrázni a közönyös társadalmat; a hazának és nemzetiségnek tett hű szolgálatában őszült meg — irta — es most szükség, gondos-bajos élet nyomasztja őt. Élete utolsó hónapjait mégis elhagyottan kinlod- ta végig. Inasa értékes kottáit tette tűzre 1848-ja- nuáijában, hogy a súlyos beteget megmentse a fagyhaláltól. Az egykori országos siker, fénykorának dia - dala nem aranyozta meg öregkorát. Halála után szinte kivétel nélkül minden folyóirat megrendültén emlékezett meg a reformkorszak, a magyar forradalmat előkészítő kor nagy magyar zeneszerzőjéről, Rózsavölgyi Márkról. Petőfi költeményben búcsúzott öreg barátjától: Ébredj föl vén muzsikus, ven barátom, Hadd búsuljunk, lelkesedjünk nótádon. . Olyan istenigazaban tudtad, Hogy hol fekszik a magyarnak a szive, A magyarnak a szive. A hajduszoboszlói üdülőövezetben építi a Hajdú megyei Építőipari Vállalat a Közlekedési Vallalat üdülőjét. Az uj üdülő 12 emeletes szállójában 300 vendéget tudnak elhelyezni. Erdőgyűrű a főváros körül A századfordulóig erdőgyürüt telepítenek a főváros koré. A cél az, hogy megóvják Budapest levegőjét a káros környezeti hatásoktól es újabb pihenésre, kirándulásra alkalmas területeket adjanak a lakosságnak. A program megszűnteti majd a budai es a pesti oldalak erdőségei közötti aránytalanságot. A több ezer hektárra kiterjedő erdótelepites a Börzsönytől kiindulva a Csepel-szigetig körívben övezi majd a lakott területet. A budai oldalon kisebb feladat vár az erdészekre, csak Érd környékén vegeznek nagyobb kiterjedésű fásítást. A felsó szakaszon a budai hegység es a Pilis tájain csupán hiánypótlásra kerül sor. A Pilisi Parkerdő Gazdaság 1980-ig ezer hektár erdőt telepit. A már előkészített 90 hektáron egy hét múlva kezdődik a fásítás. 6_ — uuuatM — Hajdúszoboszló
