Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 3. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXX. No.3. Thursday, Jan. 15. 1976. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 MOYNIHAN, SAKHAROV, VORSTER “A politikai foglyok szabadon bocsátásáért folytatott küzdelem, harc az emberiség jövőjéért.” Ezt mondta beszedeben Dániel P. Moynihan, az USA ENSZ nagykövete a világszervezet nemrég tartott ülésen. Tette ezt annak az államnak a képviselője, amely, felelős azért, hogy az utolso két esztendőben a politikai foglyok százait kegyetlen módszerrel kínozzák Chilében, mely felelős a görög katonai diktátorok hét évi uralkodásáért es szazak életenek elvesztéséért, ezrek embertelen megkinzasaert; amely felelős Park dél-koreai diktátor börtöneiben sínylődök szenvedéséért; amely felelős a tiz even at támogatott del-vietnami kormány által tigris-ketrecekben tartott tízezrek elkepzelhe- tetlen szenvedéseiért. Hogy a politikai foglyok szabadon bocsátását hangoztató szavai elfogadhatőbbak legyenek, beszédeben idezte Dr. Sakharov, szovjet tudós azonos követeleset. Moynihan fent idézett beszédét követően egy másik felszólalásában az angolai kérdéssel kapcsolatban, ezt mondta: a mi politikánk egyvonalon áll Vorster, Del-Afrika miniszterelnökének politikájával. Első felszólalásával Daniel P. Moynihan a ketszinüseg magaslatára emelkedett. Az ENSZ delegátusai természetesen tisztán látták ezt és ezért fulladt kudarcba a nagykövet javaslata. Az angolai kérdéssel kapcsolatban tett nyilatkozata viszont őszinte vallomás volt-, ez szinten tudott orszag-vilagszerte. Moynihan, USA nagykövet fegyvertárskent fogadta el Dr. Sakharov szovjet tudóst és John Vorstert, a fajgyűlölő del- afrikai miniszterelnököt. a Ha más nem, ez kellene, hogy kinyissa Dr. Sakharov szemét. Úgy véljük, hogy Dr. Sakharov, amikor azt mondotta, hogy szeretne olyan helyzetet teremteni a Szovjetunióban, mely lehetove tenné, hogy a szovjet társadalom eszmecserét folytasson “más nyílt társadalmakkal”, akkor az Egyesült Államokra gondolt. Arra az országra, amely — Anthony Lewis, a N.Y. Times politikai iroja szerint — “az erkölcstelen es barbar” cselekedetek egesz sorát követte el Vietnamban, amely felelős Patrice Lumumba, Kongo haladó államfője és René Schneider, Chile-i tábornok meggyilkolásáért, amely felelős a 30 millió fekete amerikai polgár gazdasági, politikai és kulturális gúzsbakötéséért, az amerikai nép többségének elégtelen egészségügyi ellátásáért, a 30 millió idős polgár küzdelmes eleiéért... De minek is folytassuk tovább? Dr. Sakharov, véleményünk szerint, azért kendt egy táborba Moynihannal es Vorsterrel, mert nincs tisztában a kapitalista országok, de különösen az Egyesült Államok lenyegevel, szerepevei. Úgy véljük, hogy Dr. Sakharov nem áll egyedül e térén: sokan vannak a szocialista országokban, akik a kapitalista országoknak es főleg az Egyesült Államoknak csak a jo oldalai látják és fogalmuk sincs az erem másik oldaláról. Ezek felvilágositása még megoldásra var. Egyedül maradt az USA álláspontjával az ENSZ- ben ENSZ, N.Y. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának ülésén az Egyesült Államok egyedül maradt, amikor szavazásra került a sor, hogy résztvegyen-e a Palesztinái Felszabadító Szervezet képviselője a kózep-keleti kérdés tárgyalásban. 11 nemzet: Benin, Kina, Guyana, Japán, Libya, Pakisztán, Panama, Románia, Szovjetunió, Svédország és Tanzánia, a meghivás mellett szavazott. Dániel P. Moynihan, az USA ENSZ-nagy- kovete volt az egyedüli, aki a javaslat ellen adta szavazatát. Anglia, Franciaország és Olaszország tartózkodott a szavazástól. Az első szonok Egyiptom képviselője lett volna, de ő atadta elsőbbségi jogát Farouk Kaddoumi-nak, a Palesztinái Felszabadító Szervezet képviselőjének. E lepe’ssel is hangsúlyozni kívánta, hogy a közép-keleti kérdés magva a palesztinai nép Önnálló nemzetének felállítása. Kaddoumi beszédében elitélte Izraelt, mint fajgyűlölő terjeszkedő államot és kérte, hogy az ENSZ BT.-a tegyen hathatos lépéseket a palesztinai nép e jogos, méltányos célkitűzésének érvényesítésére. Ehtelte az ENSZ 242-es es 338-as határozati javaslatait, mert egyik sem tartalmaz olyan szakaszt, amely elismerne a palesztinai nép önállósági jogát. A PLSZ képviselője hangoztatta, hogy továbbra is antagonista, ellenszenves magatartást tanúsítanak Izraellel szemben és nem ismerik el Izrael létjogosultságát — a New York Times jelentese szerint. A Biztonsági Tanacs ülése tiz napig tart a jelenlegi terv szerint. Az ENSZ palota körzetében a rendőrség számos bombára bukkant, melyeket sikerült semlegesíteni, mielőtt azok felrobbantak volna. TEL AVIV, Yitzhak Rabin, Izrael miniszterelnöke, sajtónyilatkozatban kijelentette: “Ha az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanacsa a sajat kezebe akarja venni a kózep-keleti kérdés megoldását, azzal teljes zűrzavart hoz letre e térségben.” Sajtónyilatkozatát a Német Szövetségi Köztársaság radioja közvetítette. Többek között azt is mondotta, hogy ha Szíriának es az úgynevezett Palesztinai Felszabadító Front-nak sikerül az irányt megváltoztatni, akkor egy teljesen uj helyzet állelő. EGYESÜLT NEMZETEK, (NY). Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanacsa tárgyalja a közep-keleti kérdést. Akik rendezni akaiják e proble'- mat az ENSZ 1967-ben elfogadott 242-es es az 1973-ban elfogadott 338-as határozati javaslatokalapjan, arra törekednek, hogy e dokumentumokban foglaltakat ervenyesitsek. A 242-es javaslat például előírja, hogy “Izrael vonuljon ki az elfoglalt arab területekről.” De, miután nem azt mondja, hogy az “összes” elfoglalt területekről, Izrael nem hajlandó a javaslatban előirt alapelvet végrehajtani. r Az Egyesült Államok ígérte Izrael kormányának, hogy ellenez minden olyan törekvést, mely egyenrangú tagként ismerné el a Palesztinai Felszabadító Frontot. KAIRO, Az egyiptomi kormány szószólója kijelentette, hogy abban az esetben, ha Izrael beavatkozik a libanoni polgarhaboruba es reszese lesz Libanon két reszre, r r » keresztény es mozlem osztásának, úgy Egyiptom háborút indít Izrael ellen. SZAKADÁS AZ AFRIKAI ORSZÁGOK KOZOTT AZ ANGOLAI KÉRDÉSBEN ADDIS ABEBA, Az Afrika Egységszervezet csúcskonferenciáján 22 ország képviselője sorakozott fel Murtala Muhammed, Nigeria elnökének álláspontja mellett, aki javasolta a Luanda-i nép- kormany azonnali elismerését es minden gazdasági, politikai e’s hadi támogatás megadását a dél-afrikai behatolók kiverésére. Beszédében éltette a Szovjetunió segítségét, melyet minden szabadságért küzdő afrikai nepnek nyújtott. Ezzel szemben 22 másik afrikai kormány képviselője felsorakozott Kenneth D. Kuanda, Zambia elnökének álláspontja mellett. Ö javasolta a három angolai frakció összefogását, koalíciós kormány alakítására. Uganda es Ethiopia nem szavazott a kérdésben. így az Afrikai Egysegszervezet csúcskonferenciája véget e’rt és az angolai nepkormány kénytelen a harcot tovább folytatni a del-afrikai behatolok és a CIA zsoldosai ellen.
