Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
Thursday, May, 6. 1976. NÉGY INTERNACIONÁLÉ Világszerte offenziva folyik a kommunista pártok ellen, hogy lazítsák kapcsolataikat a Szovjetunióval, folytassanak saját nemzetük “karakterének” megfelelő politikát, alakítsák ki “nemzeti” kommunizmusukat. Kézenfekvő, hogy ez megtévesztő, rosszhiszemű agitáció. Hiszen az uralkodó osztályok, ha tehették, mindig elnyomtak, sokszor kiirtották a kommunista, régebben a szocialista pártokat, mozgalmakat is, akár nemzetköziek, forradalmiak, marxisták voltak, akár nem. Ha ma például az olasz kommunisták szakítanának a Szovjetunióval s igy akarnak megvalósítani programjukat, ellenségeik épp úgy mindent megtennének elpusztításukra. Tudják ezt az illető kommunista pártok vezetői is. Miért hangsúlyozzak némelyek, hogy kizárólag nemzeti alapon állnak, sőt van olyan is köztük — mint Ceaucescu — aki tüntetőén barátkozik az USSR ellenségeivel. BELPOLITIKAI CÉLOK A “demokrata bizalmatlanság” jegyében feltehető, hogy egyes pártvezetők nem őszintek. Többen feladták elveiket s az ellenséghez pártolták, mikep a disszidensek. Náluk önmagában nem az a hiba, hogy kritizálnak, hanem hogy odakinn elfelejtik, hogy kommunisták voltak. Otthon “emberarcú szocializmust hirdettek, kinn konzervatívak, reakciósok, sőt fasiszták lettek. Ezekkel itt nem foglalkozom, viszont vannak baloldali vezetők, akiknek jóhiszeműsége és tudása nem vitás. így az ő motívumaikat kell keresnünk. A fejlett ipari országok munkáspártjai mar nem allnak forradalmi alapon, parlamentáris utón — ahol erre mód van — folytatják a küzdelmet. De egy- magukban nem remélnek többségre jutni, igy szövetségre lépnek, ha tehetik, szocialista pártokkal, igyekeznek más haladó pártokat is megnyerni. A végső cél kérdésében nem egeszen egyeznek, de a mai egető problémák megoldásához kooperációra törekednek. Ehhez kompromisszum kell, engedményekre van szükség. Hangsúlyozni, hogy függetlenek az USSR kommunista pártjától, azt kritizálják is. A bírálat lehet indokolt, de alaptalan is. így a francia kommunisták, a szocialisták es a polgári sajtó követelésére, elit éltek az 1968-as prágai eseményeket; azt nem kívánták tólük, hogy protestáljanak az indonéziai, indokinai, koreai, brazil, chilei, spanyol, görög rémuralom ellen. Tiltakozniok kellett, ha egy szoviet “rezsim-kritikus” nem kapott útlevelet, nem az ellen, hogy Kínából csak az kerülhet Hongkongba, aid atussza a tengeröblöt (ha a cápák meg nem eszik). De az ilyen kommunisták teldntettel vannak a középosztály, a polgárság érzelmeire, meg akarjak szerezni szavazataikat. SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ “Világ proletárjai egyesüljetek” a kommunisták jelszava, de eredetileg a szocialista — szociáldemokrata — partok is ezt hirdettek. A revizionizmus már a múlt század végen elvetette ezt az elvet, végleg feladták azt az első világháborúban, amikor saját kormányaik háborúját támogattak. Mindez nem vette eleiet annak, hogy ellenségeik őket “hazátlan bitangoknak” titulálják. Ma már ez nem aktuális, mert mindenütt “nemzeti” alapra helyezkedtek s a marxizmust, magat a szocializmust is megtagadtak. De egy kérdésben el nemzetköziségük: amikor a kommunistákat támadjak. Legújabb példája ennek, hogy 1974 óta egyöntetűen támadták a portugál kommunista pártot állítólagos Moszk- va-hüsege miatt (bar a Szovjetunió diplomáciája e tekintetben nagyon tartózkodó volt), mig a szocialista partok közösen léptek fel Soares pártjának támogatasara es a portugál kommunista “veszély” falrafestesere. Több szocialista párt — valamint a brit munkáspárt — egyetértőén támogatta, illetve helyeselte az USA vietnámi aggresszióját is. Ha tehat ezek a kommunisták nemzetköziséget kifogásoljak, ezek a szemükre vethetik, hogy vizet prédikálnak es bort isznak. A LEGRÉGIBB INTERNACIONÁLÉ Sokkal merevebben áll szemben a kommunistákkal az igazi, a 2000-éves internationale: a katolikus egyház. Sokat írnak ma a diktatúra, az imperializmus ellen küzdő papokról, igy Camara érsekről, de a maga egészeben az Egyház épp oly szélsőséges ellensege minden szocializmusnak, es különösen a kommunistáknak, épp oly hó támogatója, sok helyütt alappillére nemcsak a konzervatív polgári rendszereknek, hanem a jobboldali diktatúrának, a fasizmusnak, mint valaha. Legeklatánsabb példája ennek a 40 eves spanyol s az 50 eves portugál diktatúra. Ott is, ahol egy diktatúra bukása után egy ideig a pártatlanság, be-nem-avatkozás álarcát öltik magukra, belülről nem szűnnek aláásni az uj, haladó rendszert, miként tették Allende Chiléjében, Goulart Brazíliájában, ma a portugál választások előtt és Itáliában, hol a levizsgázott kereszténypárt intranzi- genciaja a kommunisták ellen az Egyház parancsara történik. Nemzetközi mozgalmak születtek és elmúltak — az Egyház mindent átvészelt, fegyelme alatt tartja a legtávolabbi országok papságát és katolikus pártjait: amikor a kommunizmus nemzetköziségét szidja. A TOKÉ INTERNACIONALÉjA A legaggresszivabb, leghatalmasabb, a nem-szocialista világban már megvalósult, uralomra jutott internacionalé a nagytőke. Ma, amikor sajtója, rádiója kezében tartja ezek 90 %-at — követeli, hogy a kommunisták szakadjanak el Moszkvától (na, mint Nyugat-Németországban sikerrel tette- nemirja elő a kommunista pártok betiltását) az ISA tökéje — bizonyos távolságban követi ezt a nyugateurópai nagytőke — meghódította a nemszocialista világ kulcsiparágait, legfontosabb nyersanyag-forrásait (mindenlátszat ellenére nem múlt el egészen hatalma az arab olajtermelésben sem). Es a multinacionális trösztök — soknak vagyona es jövedelme meghaladja a világ legtöbb nemzetgazdaságáét — az igazi nemzetközi hatalmak, nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is, lényegileg nincsenek alávetve az állami törvényeknek sem, mert egyik országból a másikba helyezhetik át termelésüket, igy állandó nyomást fejtve ki a kormányokra es parlamentekre. Ha lehetséges, még döntőbb befolyást gyakorolnak a világgazdaságra es — politikára — a bankok, a nemzetközi pénzvilág, amely egyébként szorosan összekapcsolódik az ipari- es a banyatokevel. Kivált ma, amikor a nemzetközi penzrendszer összeomlott, a valutapiacon anarchia dúl, a spekuláció órak alatt megrendíthet egesz iparagakat, sót nemzet- gazdaságokat is, átdirigálva szabad követeléseit egyes országokból másokba, leronthatja pénzüket, nagy mennyiségben piacra dobva azt, és a befolyása alatt álló kormányokkal karöltve megakadályozhatja, hogy valahol a politika balfele forduljon, vagy egy baloldali rendszer fennmaradjon. Ezt tették Chilében, hol (közvetlen politikai aláaknázás mellett) befagyasztották a hiteleket es kölcsönöket, boycot- talták exportáruinak vásárlását, hogy azután a szuperfasiszta juntát elárasszák pénzzel,, a “nemzetközi” pénzügyi alapnak — amelyben az USA dönt— a segítségével. Hogy azutan világgá kurtőljek: a chilei népfront gazdaságilag megbukott! Ezt teszik ma Itáliában, ahoi — a kommunisták kormányba lépésének megakadalyozására — beszüntetik a hitelnyújtást, kicsempészik pénzüket és kontreminálják a tőzsdét, tűrhetetlenné fokozva a gazdasági válságot. Mint most napvilágra került, a trösztök s a CIA megvesztegettek a legtöbb állam politikusait, kormányait és pártjait. KÖZÖS VESZÉLYEK Miután kommunista pártok és mozgalmak a múltban sokszor hibáztak es tévedtek, kérdezhetjük: tudják-e, mit jelent számukra a Szovjetunió? Ha ennek hatalma nem all mögöttük — anélkül, hogy beavatkozna, csupán puszta léténél fogva — ha segítségére nem számíthatnak, akkor ellenfeleik nem fognak már velük vitázni, nem buzdítják őket “nemzeti” kommunizmusra, hanem megölik őket, mikép Indonéziában, Chilében és (kevésbé generálisan) Latín-Amerikában, egyes afrikai országokban es a közelmúltig Spanyol- es Görögországokban tették, vagy — az USSR erejét lebecsülve — 1956-ban Magyarországon megkísérelték. Természetes, hogy minden baloldali párt is védi saját nemzete érdekeit — melyek nem mindig azonosak tőkéseik érdekeivel — de képtelenség taktikai okból feladni a közös nemzetközi érdekeket,amikor velük szemben sokkal aggresszivebb internacionalis hatalmak allanak. Ezt még a szocialistáknak sem volna szabad elfelejteniük. Nyugat-Németórszágban, az ö kormányzatuk alatt, az amerikai McCarthy-érába illő loyalitási törvényt hoztak, amely kémleli az “alattvalók” alkotmányhűségét, vadászik azokra, akiket radikálisoknak tart, kizárja őket a közéletből, a közalkalmazásból, a főiskolákról és ma mar, 2 ev után, vadászik magukra a szocialistákra is, akik ezt a szélső reakciós torvényt megszavaztak. Ha a gyarmatok nagyrésze felszabadult, ha sok helyütt népellenes törvényeket eltörülték, ilyen gyakorlatot megszüntettek, ez jórészt a Szovjetunió létének köszönhető; mindebbe az uralkodó hatalmak elsősorban azért egyeztek bele, hogy “ne hajtsák a Szovjetunió karjaiba” az elégedetleneket; sok helyütt persze a Szovjetunió közvetlen segítsége is szükséges volt ehhez. Nem vagyunk okosabbak és tájékozottabbak, mint a progresszív pártok vezetői, de a politikában minden vitatható és remélni kell, hogy e pártok és vezetőik megtalálják az egészséges egyensúlyt napi taktikájuk és elveik tisztasága között. (1976 ápr. 15.) Peregrinus “LEARN HUNGARIAN” Bánhldi—Jóka;—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszólok részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal, ára S 6.50 és 50 cent postaköltség. Megrendelheti a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 138 East 16th Street, New York, N. Y. 18*01 4- AMERIKAI MAGYAR SZÓ —
