Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-22 / 17. szám
Thursday, April 22. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO A húsvéti ünnepek alkalmával 30,000 izraeli lakos, egyreszük felfegyverezve, tűntető felvonulásban vett részt az 1967-es háborúban megszállt arab területen, a Jordán folyó jobboldalán, Beitin és Jericho kozott. Követelték a terület annektálását, mint olyanét, amelyhez a Biblia alapján Izraelnek jogcime van. Egy arab életét vesztette, hárman megsebesültek a tüntetés folyamán. “NEM CSÖKKENI« IIHIDIKIIDISOKIT MIT TANÁCSOL EGY ÚGYNEVEZETT ‘POLGÁRI BIZOTTSÁG’ A KONGRESSZUSNAK? Mi jellemzi az elovajasztásokat? Minden négy évben egy teljes évet szentelnek a politikusok arra, hogy a szavazó polgároknak eget, földet ígérjenek és igy megkapják szavazatukat partjuk jelöltjeire. Ez az ev, természetesen, elnökválasztási év. E sorok Írásakor az év első három hónapja telt csak el, de a már eddig lezajlott előválasztásokból le lehet vonni néhány érdekes következtetést. Az első és talán legfontosabb, hogy bár a jelöltek dollármilliókat költenek újsághirdetésekre, rádió es TV beszedekre, egyéni levelek millióinak kiküldésére és felhasználják a propaganda minden eszközét az előválasztásokon, a szavazóknak csak 25 százaléka tartotta érdemesnek az urnákhoz menni, hogy eljen szavazati jogával. Visszatükrözi ez az ország polgárainak kiábrándulását a tőkésrendszert támogató két nagy pártból. (Itt jegyezzük meg, hogy sajnos az ország haladó erői es szervezetei eddig képtelenek voltak a hatalmas, elegedetlen tömeget a két tőkés párttal szembenálló politikai egységbe szervezni.) A második erdekes es érdemleges jellemzője az elovalasztasoknak az, hogy George Corley Wallace, Alabama kormányzója, aki “Szegregáció őrökké” szólamáról nevezetes es aki demagóg jelszavakkal ámította a -szavazókat az elmúlt két évtizedben, s aki 1964-ben, 68-ban és ,72-ben a szavazó polgárok millióit toborozta ultra-reakciós táborába, ezúttal képtelen volt a hat allamban lezajlott előválasztásban egyetlen győzelmet is elérni. A hat állam között van North Carolina is, melynek szavazói a legelmaradottabbak, legreakciósabbak közé tartoznak. Wisconsin allamban pedig csak a szavazatok 12 százalékát nyerte el. . Az eddig lezajlott előválasztásokban leadott sza- , vázátok tehat arról tanúskodnak, hogy az amerikai nép visszautasítja azokat a politikusokat, akik fajgyűlöletet hirdetnek, a magas fogyasztási adók, a nyílt üzem es hasonló maradi, nép-ellenes politika kővetői. A harmadik erdekes jelenseg, hogy Ford elnök ellenfele, Ronald Reagan azzal óhajt szavazatokat szerezni, hogy támadja a Ford kormány ‘detente’- politikáját, szovjetellenes hadjáratot folytat, meg őrültebb fegyverkezési programot javasol es ultrahazafias demagógiával szeretne a Fehér Házba bejutni. E konfrontációs politikájával Reagan képtelen volt egyetlen allamban is elnyerni a republikánus szavazatok többségét. Ford elnök, aki nem nagyon közkedvelt meg a republikánusok körében sem, leverte ellenfelét az első hat előválasztásban, noha tétovazva védte a‘detente’politikát Reagan támadásaival szemben. Az eddig lezajlott előválasztásokban szavazok felsorakoztak az USA es a Szovjetunió közti békés egymás mellett elés elvének támogatására. Felnek, rettegnek egy harmadik világháború kitörésétől, egy atomháború szörnyű pusztításától. Azt, hogy a szavazók hány százaléka jutott el arra az álláspontra, hogy a két nagy tőkés párttól független, azzal szembenálló, a dolgozok érdekét képviselő politikai párt jelöltjét támogassa, majd csak a november 2.-án lezajló elnökválasztás alkalmával tudjuk felmérni. Az amerikai haderőknek csupán 30 %-a van tulajdonképeni nemzetvédelemre, az Egyesült Államok területe védelmére kiképezve. A fennmaradó 70 % más világrészeken állomásozik. WASHINGTON, D.C. “Legalább még tiz évig nem lesz lehetséges hadiköltségvetésűnket csökkenteni.” Ez a konklúziója annak a bizottságnak, amelyet a kongresszus 1973-ban létesített az Egyesült Államok hadiköltsegvetése tanulmanyozásara. Ez a bizottság, a “Defense Manpower Commission”, miként minden elődje, hasonló megbizatassal, a Szovjetunió állítólagos további ‘védelmi felkészültségére’ hivatkozott indokkepen. Beismerik ugyan, hogy a vietnami háború befejeztével lehetett némi megtakarítást eszközölni a hadsereg létszáma csökkentesével, de sajnos ezt a megtakarítást felemésztette a haditengerészet és hadiflotta által követelt — és megadott — uj hadihajók, bombázögépek állandóan emelkedő költsége, így tehat * viszonylag csak csekély létszámcsökkenést tudunk eszközölni anélkül, hogy ezáltal ve- szelyeztetnenk védelmi képessegünket? (Nincs kizárva, hogy a ‘létszámcsökkentés’ a tábornoki kar tisztiszolgáinak csökkentéséből fog állni. Egy-egy tábornoknak ezentül négy tisztiszolga helyett hárommal kell megelégednie. A vezérkar remeli, hogy ez tálán nem fogja gyengíteni háborús képességünket.) Hogy ez az úgynevezett ‘polgári’ bizottság ilyen vaskalapos jelentéssel állt elő, azon nem lehetünk meglepve, ha tekintetbe vesszük, kikből all ez a bizottság. Curtis W. Tarr, az amerikai légiflotta volt helyettes vezérkari főnöke a csoport elnöke. Jelenleg a Deere & Co., az ország második legnagyobb gépgyárának igazgatója, tehat ‘polgári’. A jelentest magát egy másik ‘polgártárs’ készítette. Ki ez a ‘polgártárs?’ Senki mas, mint Bruce Palmer Jr., nyugalmazott tábornok! Hogy milyen fektelen militaristákat nevezett ki a kongresszus es az elnök ebbe a csoportba, az kiviláglik abból a tényből, hogy a bizottság egyik tagja, Hastings Keith, volt republikánus képviselő Massachussetts államból, lemondott a bizottságból. Kijelentette, hogy a bizottság teljesen a militaristák befolyása alatt áll és a katonai-ipari komplexum érdekeit képviseli. Amikor még egy jobboldali volt republikánus is sokallja a hadiipar képviselőinek tobzódásait, akkor igazán baj van a kréta körül. 92.000 MILLIÓ DOLLÁRBA KERÜL Hadseregünknek jelenleg tóbb tisztje van, mint a második világháborúban, pedig akkor hatszorta nagyobb volt a hadsereg létszáma. A Boeing aítal gyártandó B—1 bombazo gépek 92 ezer millió dollárba fognak kerülni az amerikai adófizetőknek. Ésszerűen befektetve, ezzel az őszszeggel egyszer és mindenkorra fel lehetne a munkanélküliségét számolni az Egyesült Államokban. # PRIVÁT NYUGDIJAKRÓL 90.000 dolgozó vesztette el a nyugdíjalapját az elmúlt 19 hónap folyamán, hangoztatja Dániel F. McGinn, losangelesi nyugdijszakértő. Ebben az időszakban, allapitja meg McGinn, nem kevesebb, mint 6200 cég adta fel nyugdíjalapját. Legtöbbjük 30 embernél kevesebb munkást alkalmazott es a nyugdíjalap főleg a tulajdonos vagy a vállalati igazgatok erdekeben volt létesítve. Amikor ezek kivettek a maguk részét, egyszerűen feloszlattak a nyugdíjalapot, sok ezret hagyva nyug- dijtámogatás nélkül. Létesült ugyan az utóbbi időben egy szövetségi biztosítási hivatal, a PViI-jra. UvUcfií Guaranty Corp. (FBGC)(de viszonylag kévés magan nyugdíjalap felel meg a követelményeinek. Eddig csak 15 esetben mentette át a hivatal a beszüntetett nyugdíjintézmény tagságát.-3
