Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-08 / 15. szám

Thursday, April 8. 1976. e--------------------------------------------------óhaza ÉDES ANYANYELVŰNK A fiatalság age Ne, avagy nyelvűnk szüntelen ifjúsága Az ifjúság nyelvéről gyakran hallunk eütelő nyi­latkozatokat. De vannak megértő, tárgyilagos, sőt el­ismerő vélemények is. Illyés Gyula például azt vall­ja: “Óriási baj volna — szerintem a halál jele —, ha a fiataloknak nem volna meg minden korban a maguk frissebb, fordulatosabb, sajátos nyelvük. Ha kime­rülne a nyelv teremtő ereje. Ha a folyton megújuló világgal együtt nem újulnának meg kifejezéseink is.” Igaza van Illyésnek. A fiatalság érzékeny a nyelv rezdüléseire, a nyelvi humor iránt. Es a fiatalság felnő, belőlük lesz a holnap felnőttje és a holnap­után Öregje. Vagyis ahogyan ma beszél a fiatalem­ber, holnap úgy fog beszélni a felnőtt és holnapután az öreg. Igaz, megkomolyodva sok mindent levetkő­zünk fiatalkori szokásainkból, igy beszedünkből is elmaradoznak a túlzások. De nemzedékről nemze­dékre szállva él tovább a nyelv, és nemzedékek hosszú sora fejlesztette arra a szintre, ahol ma all. Ezért minden fiatalembernek felelősséget kell érez­nie anyanyelve, Petőfi, Ady, József Attila — hogy csak néhány világirodalmi rangú költőt említsek — nyelve iránt. Beszélhetünk-e ma egységes ifjúsági nyelvről? Vagy még ma is található különbség a munkás-, a paraszt- és a diakfiatalok nyelve közt? A felsza­badulás előtt eitert egymástól e három ifjúsági ré­tegnek a beszédmódja. Napjainkban azonban a mun­kások és parasztok munkája és életkörülményei kö­zelebb kerültek egymáshoz. Ifjúságunk — egy kis töredékét nem számítva — elvégzi legalább az általá­nos iskolát, ma már sok szakmában csak közép­iskolát végzetteket vesznek fel tanulónak. Ahogyan közelebb kerültek egymáshoz ezek a retegek, úgy tunt el a nyelvi különbség. Először vizsgáljuk meg a szókincset. Hogyan ala­kult ki ez a jellemző szókészlet? Ifjúságunk szó­kincse azokban a témakörökben ter el a köznyelvi­től, amelyek a fiatalság érdeklődési körebe vágnák. Dyenek például az iskolai elet, az eves, az ivás, a dohányzás, a testi szükségletek, a pénz, a nö, a jár­mű stb. Találunk benne magyar szavakat és idegen elemeket egyaránt. A fiatalok a magyar szavakat megváltozott hang­alakkal vagy megváltoztatott jelentessél használjak, es képzéssel, összetétellel uj szavakat is létrehoznak. A szavak hangalakjat önkényesen csonkítják, változ­tatják, de ez az eljárás nem példa nélküli nyelvünk­ben. Igen gyakran az eredeti szónak csak az eleje, esetleg az első szótagja marad meg, es ehhez hozzá- toldanak valamilyen végződést, az -i, -ci, -esi a leg­gyakoribbak. Nézzünk néhány példát: cigi, koszi, szabi, szaki, töri, trabi, vili, amcsi, Balcsi, dolcsi, froncsi, pulcsi, repcsi stb. Ilyenfajta szóalkotással találkozunk a becéző nevekben: Kati, Laci, Jancsi, tehát ezeknek a mintájára születtek a fenti kifeje­zések. Máskor a szavak jelentése változik meg a fiatalok beszédében. Táncolni mar nemigen járnak a mai fiatalok, hanem csorogni, pörögni, rázni stb. men­nek. Ha valaki dühös lett, akkor bepipult, pipás vagy egyszerűen pipa. De felesleges szaporítanunk a példákat. Ezek a megváltoztatott jelentésű szavak adott helyzetben kifejezőek, szellemesek lehetnek. Ugyancsak a szellemességre való törekvés hozta létre az ilyen uj összetételeket: zabmotor, szőrdie­sel ( ló), pvc-jaguár ( Trabant), benzinkecske (-mo- tork“*-ekpar) stb. Vannak ebben a szókészletben idegen szavak, gyakran ezek alakját is megváltoztatják. A latin directorbol diri lett, a classicusból klassz. Ebből a szókincsből sok elem átkerült a köz­nyelvbe, a felnövekvő nemzedek magaval vitte őket. Más szavak viszont rövid idő után eltűnnek. Tehát vannak ebben a szókincsben úgynevezett divatsza­vak, amelyeket egy időben felkapnak, lépten-nyo- mon használnak, és aztán eltűnnek. A mai ifjúság nyelvében divatosak a következők: állati, bomba, döglesztó, hulla(jó), oltári, világi, lepra, pokoli stb. Amint a példákból is látszik, mind a szókészlet­ben, mind a szólások között vannak találó, szellemes megoldások. De gyakran baj van e nyersanyag fel­dolgozásával. A legtalalobb szó, a legpompásabb ki­fejezés is elkopik, színtelenné válik, ha minduntalan használjuk. Ami először jól hat, esetleg harsány derűt kelt, ha sokat mondogatják, unalmassá válik. Ez tehat már a stilus kérdése. Sok mindenre ki lehetne még térni, de legalább egy kérdésről még szólni kell. Sokan panaszkodnak arra, hogy az ifjúság nyelve egyre durvább lesz. Bizonyos szavakat, káromkodásokat szinte kötő­szóként vagy töltelékszókent kevernek mindunta­lan a beszédjükbe. Es ebben a leányok sem marad­nak el a fiuktól. Régebben csak azt mondtak, hogy a lányok is e'ppen olyan csúnyán beszélnek egymás közt, mint a fiuk. Ma már azonban nem zavarja a fiukat a lányok jelenlete, es fordítva, a lányok sem zavartatják magukat a fiuk jelenlétében. A fiatalok joggal vágják vissza, hogy a felnőttek éppen olyan durván beszélnek, mint ök. És ebben, sajnos, igazuk van. Tapasztalhatjuk ezt egyes munkahelyeken, de egyes családokban is. Ha pedig igy beszélnek a szü­lök, érthető, hogy a gyerekek is átveszik ezt a stílust. De amíg a felnőttek indulatkitöréseinek általában megvan az oka, addig a fiatalok sokszor minden ok nélkül, mintegy sportból, vagányságbbl élnek a leg­durvább kifejezésekkel. A lányok-pedig talán rosz- szul értelmezett egyenlőségből utánozzák a fiuk modorát. A durva beszédnek nincs helye az öntuda­tos fiatalság kóreben, durvaskodástól, káromkodás­tól senki sem lesz “nagy fiú”, es a női egyenrangú­ság bizonyítására is vannak jobb, szerencsésebb meg­oldások. A RANGLISTA 5. HELYEN Tíz évvel ezelőtt Magyarországon volt a legala­csonyabb — 14 ezrelék — a születési gyakoriság. Eu­rópában 1975-re az európai ranglistán Magyarorszag már az Ötó'dik helyen állt, 18 ezrelékes szülési gya­korisággal. Az elmúlt ev során egy százalékkal emel­kedett a három vagy ennél többgyermekes csala’dok szama. “Tenger épül a Magyar Alföldön” 1978 középéig uj tavat rajzolnak a magyar Alföld terkepere, elkészül s megtelik vizzel az ország har­madik legnagyobb tava, a kiskoréi viztarolo. A kiskörei vizilépcso 1973 áprilisában elkészült, egy evvel ezelőtt pedig üzembe helyeztek a viziero- mú turbináit. Ez volt az első ütem. Aztán nyomban megkezdődött az 1978 középéig tartó második ütem a viztároló végleges partvidékének, töltéseinek kiala- kitasa s a hozza kapcsolódó letesitmények, csa - tornak epitese. Kiskorétól keletre egy újabb duzzasz­tómű is épül, mely arviz esetén segit majd levezetni az árhullámot. TÖbbszáz földgyalu, kotrógép és teherautó dol­gozik a 15-20 kilométer hosszúságú területen. Po­roszló es Tiszafüred kozott — ahol vasútvonal és ut szeli majd kette a tavat — töltést emelnek. A régi ár­védelmi töltéseket kiszélesítik s másfél méterrel ma­gasabbra epitik, megerősítik, hogy az uj “alföldi ten­ger” vizet tartani tudja. A partvidékre erdó’sávot ültetnek. A 22.000 hold területen, amit viz borit majd, sok meg a tennivaló. Az 56 kilométeres Nagykunsági főcsatornából tizennyolc kilometer a kiskörei vizilépcsovel együtt elkészült s most tovább épül a Korosok felé. Az 50 meter széles — nem hajózható — csatornán 18 va­súti es közúti hid lesz. Jelenleg külön-k'úlón épülnek egyes szakaszok es néhány hid. A főcsatorna, a ter­vek szerint, másfélszer annyi vizet szállít majd, mint amennyi nyaranta az alacsony szintű Tisza vízhoza­ma. Vizével megyenyi területet lehet majd öntözni, s nagy szárazság eseten meg a Kőrösökbe is jut viz a kiskörei tóból. ^ , . ,i A munkák 1978 kózepere fejeződnek be. Akkor lezárják a kiskörei vizilépcso zsilipjét s masfél-két hét alatt az egész 127 négyzetkilométeres hullámtér megtelik vizzel. Víztükre 40.kilométer hosszú lesz, legnagyobb szélessége hat küométer, átlagos mély­ségé másfél métere— tehat négyszer akkora, mint a Velencei tó. Több mint kétszáz, a 80-as évek elejen pedig újabb partepites után háromszáz millió köb­méter vizet tárol majd. Ezzel a mennyiséggel több, mint fel millió hold, ma meg szaraz gyengén termő földet öntöznek majd. A“MINTATÓ” Abadszalóknal, a kiskoréi tárolo mellett az idén epitettek egy két kilometer hosszúságú, nyolcszáz meter szeles minta-tavat: itt vizsgálják a szakembe­rek, milyenne alakul a mesterséges tóban állóvá lett folyóvíz. A tapasztalatok alapján dö'ntik el, müyen növényzetet lehet meghagyni, mit kell kiirtani a tó medréből, hogy az “alföldi tenger” biológiai egyen­súlyban legyen. Készül már a tó kornyékének üdülőfejlesztési terve is. Nyaralóközpontot terveznek Tiszafürednél es Kiskörénél, a párt más helyeire pedig kikötőket, strandokat, kempingeket. 3iiiiiiiiiium)iii:iiíiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. S E 11/1/ A räiiAVIIXI/&r'#l east &s»h street, new york, n. y. 1002a E = IKRA rOUuTNOKbEu - telefon: <21215354490 - = 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY r- VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = E IKKA Magyarországra. —v TUZEX Csehszlovákiába 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom