Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-25 / 13. szám

Thursday, March, 25. 1976 AMERIKAI MAGYAR SZO EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Nagyobb hadgyakorlatok előzetes bejelentése. Olyan részt vevő állam esetében, amelynek terü­lete Európán kívülre terjed ki, előzetes bejelentést csak azokról a hadgyakorlatokról szükséges adni, amelyeket annak bármely részt vevő állammal szemben lévő vagy azzal közős hataratol 250 km-es körzeten belül hajtanak végre; a részt vevő állam­nak azonban nem szükséges előzetes bejelentést tennie azokban az esetekben, amikor ez a körzet eevuttal a részt vevó államnak azon határához . • i ii csatlakozik, amely egy nem európai nem reszt vevő állammal szemben helyezkedik el, vagy azzal közös. Bejelentést 21, vagy több nappal a hadgyakorlat kezdete előtt fognak tenni, vagy olyan hadgyakor­lat esetén, amelyet rövidebb hat-aridon belül rendel­nek el, annak kezdő napja előtt a legkorábban lehetséges alkalommal. A bejelentés tájékoztatást fog tartalmazni a had­gyakorlat elnevezéséről, ha van üyen, általános cél­járól és az abba bevont államokról, a részt vevő erők típusáról vagy típusairól és számszerű erejéről, vég­rehajtásának körzetéről es varható időtartamáról. A részt vevő államok, amennyiben lehetséges, meg­felelő kiegészítő tájékoztatást is fognak adni, külö­nösen a részt vevő erők ósszetetelerol es ezen erők bevonásának idejéről. A részt vevő államok elismerik, hogy hozzájárul­hatnak a bizalom további erősítéséhez es a bizton­ság es stablilitas fokozásához, es e célból alacsonyabb szintű hadgyakorlatokat is bejelenthetnek más részt­vevő államnak, különös tekintettel azokra, amelyek az ilyen hadgyakorlatok körzetéhez közel helyez­kednek el. Ugyanüyen célból, a részt vevő államok egyúttal elismerik, hogy egyeb áltáluk lefolytatott hadgyakor­latokat is bejelenthetnek. A reszt vevő államok meghívnak más részt vevő államokat, ónkent es kétoldalú alapon,'a kölcsönös­ség és valamennyi reszt vevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében, küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatok megszemlélésére. A meghívó állam fogja meghatározni minden egyes esetben a megfigyelők létszámát, a részvételükkel kapcsolatos eljárásokat és feltételeket, és fog adni más, altala hasznosnak itelt tájékoztatást. Biztosít­ja a megfelelő előfeltételeket es a vendéglátást. A meghívást a szokásos diplomáciai csatornákon a lehető legkorábban juttatják el. Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében A HEILPRIN CSALAD A tizenküencedik szazadban egy magyarországi csalad három tagja, három kiváló iro, tudós, huma­nista, HEILPRIN MIHÁLY, ANGELÓ és LAJOS mély nyomot hagyott Amerika kultúrájában. MIHÁLY, az apa, Lengyelországból, fiatalon került Magyarországra, ahol kitűnő nyelvtehetsége révén rövidesen elsajátította a magyar nyelvet és az 1848-as forradalmi mozgalomba bekapcsolódva, mar újságcikkeket, lángoló verseket irt, a Kossuth kormány fontos megbízatásba helyezte a kultusz­minisztériumban. Fia, Lajos Miskolcon, fiatalabb fia Angelo Sátoraljaújhelyen született. 1856-ban a család Amerikába vándorolt. Lányai közül CELIA egy amerikai iró, GUSTAV POLLAK felesege lett,- aki 540 oldalas könyvben megírta a Heilprin család történetét. Az Ő fiuk, WALTER HEILPRIN POLLAK ügyvéd SUPREME COURT tárgyalásokon is résztvett. Többek között a TOM MOONEY-BILLINGS és a SCOTTSBORO ügy targyalasain. Mindkét ügyben brilliánsan védte az igazságot, szabadságot hozott a vádlottaknak. i HEILPRIN MIHÁLY TAKACS LAJOS: ARANYBETÜK c. kisregénye, mely az 1956-ban Amerikába érkezett magyarok életébe nyújt regény for­májában bepillantást. Lapunk a könyvet nemrégen ismertette. Rendelje meg ezt a nagyon erdekes könyvet! Ára három dollar Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalaban 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Lengyelországban született 1823-ban. Apja is­mert filozófus volt, akit nemcsak a régi görög, heber stb. filozófia erdekelt, hanem Kant, Fichte es mas modern gondolkodok is. Ilyen környezet­ben nőtt fel Mihály és ez befolyásolta elete, világ­< . > i nezete irányát. Tizenkilenc eves korában már görögül, latinul, németül és franciául beszél a lengyel anyanyelve mellett es mar 15 iskolás gyereket tanít. 1842-ben az egesz család Magyarországba költö­zött es Miskolcon telepedett le. A mar több nyelvet beszélő Mihály 2 év alatt tökéletesen megtanulja a magyar nyelvet. Megismer­te Magyarország történelmét és résztvett a miskolci kulturális eseményekben. Kiváló egyéniségét annyi­ra becsültek, hogy zsidó lete ellenére beválasztottak a miskolci Nemzeti Kaszinó tagjai közé, ahova pe­dig csupán helyi előkelőségek tartoztak. De Heilprint nem tévesztette meg a nagy tiszte­let és alaposan megismerve Magyarország helyzetet, Kossuth forradalmi mozgalmához csatlakozott. Könyvkereskedést nyitott Miskolcon és a regé­nyek árusítása mellett a forradalmi irodalmat ter­jesztette, köztük Petőfi verseit. Petőfi meg is láto­gatta Miskolcon jártában Heüprin kóűyvüzletét es nevetve tudakolta, hogy fogynak-e az ő munkai. A SZABADSÁGHARCBAN Heilprin maga is irt forradalmi verseket és 1848-ban a forradalom kitörésékor mar ismert iro volt. A Kossuth-kormány meg is hívta, hogy vegyen részt a kormány kulturális munkájában, amit el is fogadott. Először a kormánnyal Debrecenben, majd Pesten működött. 1849-ben egy 62 oldalas forradalomra buzdító verseskönyvet adott ki, ami tartalmazta “Kaszahoz ki magyar!” című hires verset. A könyvet igy dedi­kálta: “Kedves nőmnek, Budavár visszavetek nap­ján.” Szemere Bertalan miniszter a legnagyobb elisme­réssel értékelte Heilprin munkáját. A forradalom bukasa után neki is menekülnie kellett az osztrák terror elöl es Párizsba került. ‘48 UTÁN Franciaorszagban nem tudott elhelyezkedni, fő­képpen szemei romlása miatt. Olvasni nem tudott mar; a csalad tagjai felváltva olvastak neki, amit Heilprin felraktározott agyaban. Rossz szeme nem akadályozta abban, hogy a Sorbonne egyetemen előadásokat hallgasson. 1851-ben — remélve, hogy az osztrák terror enyhült — visszatért Miskolcra. Ott született 1851 júliusában fia, Lajos, aki később fontos szerepet töltött be Amerikában. Miskolcról a csaladjával Sátoraljaújhelyre költözött, ahol tanítói álláshoz jutott. Ott született másik fia, Michael Angelo, 1853 márciusában, aki később Amerikában meteor­kent tunt fel a tudomány égboltján. Mihály elhatározta, hogy családjavai kivándorol Amerikába és azonnal nekifogott az angol nyelv tanulásához. Nem mas, mint Gibbons: “A római birodalom hanyatlása es bukása” volt a tankönyve. Midőn 1856-ban elhagytak Magyarországot, az an­gol tudása perfekt volt. Folytaljuk Schafer Emil-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom